ANGYAL DÁNIEL FELADTA, Manhercz Krisztián a kapunak háttal a léc alá húzta a labdát – villámgyors mozdulattal, röplabdás nyelven szólva kosárérintéssel. A horvátok elleni felkészülési mérkőzés utolsó góljában benne volt minden, ami férfi vízilabda-válogatottunk zágrábi játékát jellemezte: dinamika, vagányság, mértani pontosság. Varga Zsolt együttese 14–10-re győzte le az idei három világversenyen három döntőt játszó vendéglátóját, amely természetesen nem úgy állt fel, mint a párizsi olimpián, de a mieink is megfiatalított kerettel érkeztek.
A fiatalok hozták a lendületes játékot, amelyből az év eleji Európa-bajnokságon már ízelítőt adtak a zágrábi közönségnek, a horvátok szövetségi kapitánya, Ivica Tucak is elismerte, hogy sebességben jelentős különbség volt a két csapat között. Ő a bejgli számlájára írta, mi inkább a magyar játékosokat dicsérnénk: Csoma Kristóf jól védett, a négygólos Manhercz vezérként pólózott, az újonc Ekler Zsombor és a 10-es sapkát Varga Dénestől megöröklő Vigvári Vendel három-három gólt tett a közösbe.
„Jó látni, érzékelni, hogy a 2023 őszén elkezdett munka alapként szolgál. Akik részt vettek az akkori, fiataloknak tartott edzéseken, aztán ott voltak a januári Európa-bajnokságon, azokkal gond nélkül tovább tudtunk lépni – hangsúlyozta Varga Zsolt szövetségi kapitány. – Megmutatta a csapat, hogy fekszik neki a gyors játék, a fiataloknak megvan a sebességük hozzá, azaz minden adva van, hogy még többet hozzunk vissza a magyaros vízilabdából.”
Varga Zsolt a védekezést is dicsérte, nem véletlenül: húsz (!) emberelőnyös támadást jegyeztünk fel a hazaiaknál, de csak hatot zártak góllal, vagyis a gyorsaság ellenszélben is fegyelmezettséggel párosult. A fór-hátrány játékra érezhetően hatással volt az új szabály, amely szerint a kiállítások immár nem 20, hanem csak 15 másodpercesek – ezzel párhuzamosan a támadóidő 25 másodpercre csökkent, a pályaméretről nem is beszélve. Az alkalmazkodást az éles gyakorlás segíti, amelyre a következő két hétben lesz lehetőségük pólósainknak: a zágrábi túra után az amerikaiakkal készülnek, majd a világkupa bukaresti selejtezőtornájára utaznak.
Halkan jegyezzük meg, hogy nem a szombat esti volt az egyetlen ütközet a horvátokkal, zárt kapuk mögött is legyőztük őket kétszer, ám Varga Zsolt profizmusát mutatja, hogy nem tulajdonít nagy jelentőséget az eredménynek:
„Ez nem volt több egy felkészülési mérkőzésnél, amiből legfeljebb annyit rakhatunk el magunknak, hogy az alapok jók, de sokat kell dolgoznunk, hogy még stabilabbak legyünk. A spanyolok ellen a világkupa-selejtezőben például nyilván sokkal nehezebb dolgunk lesz.”
Az új ciklus elkezdődött, férfiválogatottunk berúgta az ajtót – a zágrábi teljesítmény jó alapot adhat a budapesti és a bukaresti folytatásra.