A jövő sportját formáló tudásmegosztást szolgálta az immár nyolcadik alkalommal megrendezett Netrisk Sport és Innováció Konferencia. A szerdai első napon a Nemzeti Kézilabda Akadémia látta vendégül az érdeklődőket: a gyakorlati bemutató után neves szakemberek léptek pódiumra Balatonbogláron. A kerekasztal-beszélgetés témája az egy az egy elleni párharcok jelentősége volt, a kézilabda mellett a labdarúgás, a kosárlabda és a jégkorong világából is érkezett előadó.
„A sporttudomány képes hidat építeni az akadémiai világ, az utánpótlás-nevelés és a versenysport közé” – így köszöntötte Mocsai Lajos, a NEKA szakmai főigazgatója és a Testnevelési Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke a csütörtöki vendégeket. A második nap házigazdája az idén 100 éves Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem volt, amely Sterbenz Tamás rektor elmondása szerint küldetésének tartja, hogy az aktív életmódot tudományos alapokra helyezve alakítsa társadalmunk gondolkodását.
Miközben az aulában berendezett sportpiacon beindult a nyüzsgés, sportszervezetek és eszközgyártók mutatkoztak be a hallgatóknak, az Athén-teremben plenáris előadásokat tartottak. A magyar férfi vízilabda-válogatott szövetségi kapitánya, Varga Zsolt a hosszú távú eredményességet meghatározó elemekről beszélt: kitért az edzésmunka tudományos hátterére, a kognitív és érzelmi tényezőkre, valamint a döntéshozatal gyorsítására. Kiemelte a fiatalkori mentális felkészítés szerepét, hozzátéve, hogy a stresszhelyzetek kezelésére és a koncentrációs készség fejlesztésére nagy hangsúlyt kell fektetni.
„Ahhoz, hogy a nagyok ligájában játszhassunk, az alapoknak muszáj rendben lenniük. Emellett az újdonságok felé is nyitni kell a fejlődés érdekében” – mondta Varga Zsolt, aki felvázolta a tanulás és az elemzés folyamatát, a hatékonysághoz ugyanis mindkettő elengedhetetlen. A szövetségi kapitány szerint azért is fontos a mérési rendszer, hogy a fáradságból ne legyen túledzettség vagy sérülés. A külső és belső terhelés monitorozása mellett jólléti kérdőívet töltenek ki a játékosok, így többek között az alvás minőségéről és mennyiségéről, valamint a hangulatukról is rendszeres visszajelzést kap a stáb.
„A csapatkohézió jelentős hatással van a játékosok általános állapotára” – hangsúlyozta Varga Zsolt, akit holland előadó, a Groningenből érkező Michel Brink váltott a pulpitusnál. A szakember a csapatsportágak képviselőinek rendszeres egyeztetéséről, valamint az innovációs környezetről beszélt, míg a délelőtti program zárásaként a Nemzetközi Cselgáncsszövetség főtitkára, Lisa Allan tartott előadást.
A délutáni szekcióülések során az Athén-teremben Révész Máriusz, az aktív Magyarországért felelős államtitkár hangsúlyozta, hogy a magyar lakosság továbbra is drámaian keveset sportol. Lesújtó az a statisztika, amely arról árulkodik, hogy a halálozások 9,7 %-ának oka a mozgásszegény életmód – a már futó és a közeljövőben induló programok segítségével mindent megtesznek annak érdekében, hogy ez változzon.
Heti két és fél óra mozgás plusz bő 4 év egészségben eltöltött életévet jelent, ezért az államtitkárság még idén elindítja a Monspart Sarolta Aktív Életmód-stratégiát, amelyet három éve, több mint 100 szervezettel együtt kezdtek előkészíteni. Nagy gond, hogy a gyerekek napi 6-7 órát ülnek a képernyő előtt, jelentős részük számára nem élmény a sport, ezért a mozgást élménnyé kell alakítani – így lehet ösztönözni őket is és a felnőtteket is, nem pedig „ijesztgetéssel.”
Természetesen futnak az eddig is támogatott programok, mozgásra ösztönző kampányok mind az iskolák, mind az aktív dolgozók, mind a nyugdíjas korosztály számára – az iskolai „Millió lépés az iskoládért!” program után a cégek „megmozdítása” felé fordultak, „Lép a cég” elnevezésű programmal. A SZÉP-kártyán az „Aktív magyarok” zseben havonta tízezer, évente százhúszezer forint adható a munkavállalóknak, de ez csak mozgásra, sportolásra használható fel – a minisztérium összesen 400ezer résztvevővel számol, amely viszont a számítások szerint 10 milliárd forint adókiesést jelent majd.
„Az államtitkárság koronaékkövei a vándortáborok, amelyekre rendkívül büszkék vagyunk, ezek nagy sikerrel zajlanak” – emelte ki végül Révész Máriusz.
Lacza Gyöngyvér, az egyetem Rekreáció és Aktív Életmód tanszékének vezetője elmondta, hogy március 13-án megalakult a Magyar Aktív Életmód Szövetség (MAÉLSZ), azzal a céllal, hogy országos szinten képviselje a rekreáció és az aktív életmód szakembereit. A szakmai közösség összefogása és erősítése mellett további cél az innovatív programok támogatása, s az információ-és tudásmegosztás a lakosság egészségének megőrzése érdekében. A szervezetbe a helyszínen több tucatnyian léptek be.
„A sportsikerek hatása a társadalomra” címet viselte az a Róma-teremben tartott előadás, amelyet Dr. Dóczi Tamás, a TF tanára prezentált. A szakember elmondta, hogy egy sportsikernek tényleges társadalmi hatása az, hogy többen kezdenek el sportolni, ők jellemzően a sikersportágak felé fordulnak, továbbá a sikeres sportoló példaképpé válik, a nemzeti identitás pedig erősödik. Példaként kiemelte a 2016-os labdarúgó EB-t, amikor az osztrákok ellen aratott győzelem után spontán ünneplés kezdődött a városban és még a 4–6-os villamos is – a tömeg miatt kényszerűen – leállt. A sportmédiának jelentős szerepe van a nemzettudat formálása mellett a világversenyeken elért sikerek és kudarcok értelmezésében; az pedig látványos, hogy az olimpiák idején a sportfogyasztás jelentősen megnő.
A Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke, Szabó László a fogyatékos sport jelenlétéről és társadalmi hatásáról tartott előadást. A tendenciák mellett példákkal alátámasztva bemutatta az olimpiai és paralimpiai sikerek közötti összefüggést. A játékok műsorán (egyelőre) nem szereplő sportágak képviselői is megosztották céljaikat, terveiket a hallgatósággal, szóba kerültek a szakemberképzés, a tömegbázis-növelés, valamint a megújulás kihívásai.
