Gyárfás Tamás, a FINA alelnöke ez ügyben egyeztetett Kemény Dénessel, a Magyar Vízilabda-szövetség elnökével, majd vele egyetértésben tárgyalt Cornel Marculescuval, a FINA ügyvezető igazgatójával arról, egyáltalán van-e lehetőség az eredetileg kijelölt színhely megváltoztatására.
A nehézségekkel mindenki tisztában van, az esetleges váltás esetén az eladott, helyre szóló jegyeket nyilván hasonló pozícióba szóló belépőkre kell átváltani. Mindez megérheti a fáradságot, hiszen további ötezer ember biztathatja a katlanban a magyar válogatottat.
Az esetleges fordulat azonban még nagyobb gondot jelenthet az esemény televíziós közvetítői számára, akiknek a 20.10 perckor véget érő úszóversenyek után teljesen át kellene építeniük a kameraállásaikat, emiatt viszont az eredetileg kitűzött 20.30-as kezdés biztosan nem tartható a vízilabda-finálé esetén, és amennyiben egy órával később indulna a mérkőzés, azt egyeztetni kell az eseményt sugárzó valamennyi tévétársasággal is.
Emellett az uszoda teljes kiürítését, illetve a pólódöntőre érkezők beengedését is le kellene tudni alig több mint egy óra alatt, továbbá a medenceteret is teljesen át kell rendezni (az úszóknál teljesen másutt helyezkednek el a versenybírók, míg a pólósoknál zsűriasztal van, továbbá külön bírói dobogó a medence két oldalán). Ráadásul a hivatalos időmérőnek, a Swiss Timingnak le kellene szerelni az összes, úszásnál használt berendezését, felváltani a vízilabdánál használatos eszközökre, majd mindezt másnap reggelre ismét vissza kellene csinálnia, hiszen vasárnap még az úszóviadal záró napja esedékes.
Mindezek tudatában Cornel Marculescu közölte Gyárfás Tamással, a FINA-n nem múlik a váltás, ennyivel tartoznak a hazai rendezőknek. Ha mindenki partner a szándék megvalósulásában – ami több napos egyeztetést igényel –, mindehhez egyvalami még mindig elengedhetetlen kellék: a magyar együttesnek ott kell lennie a döntőben…
A nehézségekkel mindenki tisztában van, az esetleges váltás esetén az eladott, helyre szóló jegyeket nyilván hasonló pozícióba szóló belépőkre kell átváltani. Mindez megérheti a fáradságot, hiszen további ötezer ember biztathatja a katlanban a magyar válogatottat.
Az esetleges fordulat azonban még nagyobb gondot jelenthet az esemény televíziós közvetítői számára, akiknek a 20.10 perckor véget érő úszóversenyek után teljesen át kellene építeniük a kameraállásaikat, emiatt viszont az eredetileg kitűzött 20.30-as kezdés biztosan nem tartható a vízilabda-finálé esetén, és amennyiben egy órával később indulna a mérkőzés, azt egyeztetni kell az eseményt sugárzó valamennyi tévétársasággal is.
Emellett az uszoda teljes kiürítését, illetve a pólódöntőre érkezők beengedését is le kellene tudni alig több mint egy óra alatt, továbbá a medenceteret is teljesen át kell rendezni (az úszóknál teljesen másutt helyezkednek el a versenybírók, míg a pólósoknál zsűriasztal van, továbbá külön bírói dobogó a medence két oldalán). Ráadásul a hivatalos időmérőnek, a Swiss Timingnak le kellene szerelni az összes, úszásnál használt berendezését, felváltani a vízilabdánál használatos eszközökre, majd mindezt másnap reggelre ismét vissza kellene csinálnia, hiszen vasárnap még az úszóviadal záró napja esedékes.
Mindezek tudatában Cornel Marculescu közölte Gyárfás Tamással, a FINA-n nem múlik a váltás, ennyivel tartoznak a hazai rendezőknek. Ha mindenki partner a szándék megvalósulásában – ami több napos egyeztetést igényel –, mindehhez egyvalami még mindig elengedhetetlen kellék: a magyar együttesnek ott kell lennie a döntőben…
A vízilabdás világcsúcs megdöntésére ez esetben sem lenne esély, hiszen a 2016-os belgrádi Eb-n 18 473 néző látta a helyszínen a Szerbia–Montenegró férfidöntőt.
