Vizes vb: műúszó-válogatottunk meglepné a világot

– Izgul már?
– Nem tesz idegessé a közelgő rajt, egy kis drukk ugyan minden verseny előtt van bennem, de ez így van rendjén. A hazai világbajnokságra mindig is úgy tekintettem, hogy csakis hozzáadhat a teljesítményemhez, a teljesítményünkhöz az a tény, hogy rengeteg szurkoló drukkol nekünk. Jó érzés lesz megmutatni a magyar közönségnek sportágunk szépségeit és azt, hogy – még ha nem is tartozunk a világ élmezőnyéhez – milyen teljesítményre vagyunk képesek. A vébé nélkül erre nemigen lenne lehetőségünk.– Izgul már?
– Nem tesz idegessé a közelgő rajt, egy kis drukk ugyan minden verseny előtt van bennem, de ez így van rendjén. A hazai világbajnokságra mindig is úgy tekintettem, hogy csakis hozzáadhat a teljesítményemhez, a teljesítményünkhöz az a tény, hogy rengeteg szurkoló drukkol nekünk. Jó érzés lesz megmutatni a magyar közönségnek sportágunk szépségeit és azt, hogy – még ha nem is tartozunk a világ élmezőnyéhez – milyen teljesítményre vagyunk képesek. A vébé nélkül erre nemigen lenne lehetőségünk.

– Natalja Taraszova szövetségi kapitány a június végi Hungarian Openen azt ígérte, a felkészülés utolsó fázisában szupererős fokozatra kapcsolnak a munkában. Mivel telnek az utolsó napok?
– Miután mindig van min javítani, nem vettünk vissza a megszokott kemény tempóból, de egy világversenyhez közelítve az edzésmunka alapvetően már más jellegű, mint a felkészülés korábbi időszakában. Az utolsó napok a részletek, egy-egy mozdulat finomítása jegyében telnek. Szinten tartó edzésekkel készülünk, és néhány napja szokjuk a helyszínt, a versenymedencét is – csodaszép környezetben zajlik majd a világbajnokság.

– Négy évvel ezelőtt, amikor felhagyott a sportolással, gondolta volna, hogy hazai rendezésű vébén hat versenyszámban indul majd?
– Akkoriban más gondolatok foglalkoztattak. A 2012-es londoni olimpia után nem láttam értelmét, hogy folytassam, semmiféle támogatást nem kaptunk, nem voltak meg a felkészüléshez szükséges feltételek. Három hónapot Amerikában töltöttem, majd itthon recepciósként dolgoztam egy fitneszteremben, de nem találtam a helyem.

– Kétezertizennégyben aztán újra ott volt az Európa-bajnokságon, Schwarcz Anettel párosban és csapatban is versenyzett.
– Valóban visszatértem az Eb erejéig, de azután újra úgy gondoltam, nincs értelme folytatni, mert olyan versenyzők is megelőztek bennünket, akik korábban sosem, ami elég rosszul érintett.

– Mi vonzotta vissza a sportágba?
– Natalja Taraszova személye. Amikor 2015 őszén kinevezték szövetségi kapitánynak, tudtam, hogy új korszak kezdődik, neve garanciát adott az eredményes munkára.

– Ön kereste meg a kapitányt?
– Igen, de nem azonnal. Tavaly szeptemberben csatlakoztam csak a csapathoz, és ezután egy rettentően kemény időszak következett. Bár egyesületi szinten edzegettem, teljesen formán kívül és majdnem tíz kilóval nehezebb voltam. Az első edzés után bőgtem, és csak arra tudtam gondolni, hogy fogom én ezt bírni. Szóval nem volt könnyű visszarázódni. De minden edzéssel jobb lett, és hamarosan újra azt éreztem az uszodában, amit mindig is, hogy én itt vagyok otthon.

– A válogatott legrutinosabb, visszatérő tagjaként magától értetődő volt, hogy a csapatverseny mellett ön indul egyéniben és párosban is?
– Dehogyis! Nem élveztem előnyöket, az első két-három hónap egyfajta próbaidőszak volt nekem, amelyben a kapitány, érthetően, látni akarta, hogyan dolgozom. Mindenért újra meg kellett harcolnom, és semmit sem vehettem biztosra, a pároskoreográfiákat például hatan, a szólót négyen kezdtük el megtanulni.

– Natalja Taraszováról szólva mindenki megemlíti a szigorát. Ön hogy bírta eleinte?
– Én a kemény edzésekhez a korábbi edzőmnél is hozzászoktam. Edzők, sportolók mind megszállottak vagyunk, a végletekig kihajtjuk magunkat, mert a maximumra törekszünk és sikereket akarunk elérni. A koromból és tapasztalatomból adódóan már tudom, nincs más út, mint a fegyelmezett, kitartó munka.

– Nem sok hat versenyprogramra párhuzamosan készülni?
– Eleinte kicsit én is ijesztőnek találtam, de aztán hozzászoktam ehhez is.

– Melyik kűr a kedvence?
– A szóló versenyszámot kedvelem, ami most azért is különösen kedves nekem, mert nagyon szeretem azokat a zenéket, amelyekre a programok készültek. A párosban nagy segítség, hogy ha elbizonytalanodnék, ránézek Anettre, akivel már rutinos kettőst alkotunk, és megnyugszom attól, hogy ott van velem a vízben.

– Mi a helyzet a csapattal?
– Egyre összeszokottabb, tehetséges fiatal versenyzőkből álló csapatunk van, nagyon jó együtt dolgozni a lányokkal. Őszintén, eleinte meg is lepődtem, mennyire ügyesek.

– Huszonkét évével a csapat korelnöke. Egyben vezéregyénisége?
– Bizonyos helyzetekben igyekszem a rutinommal segíteni a válogatottat, néha elcsodálkozom, mennyire odafigyelnek a lányok arra, amit mondok. De nem én vagyok a vezér, arra a szerepre ott van Rényi Luca, a maga tizenhét évével kiválóan helytáll benne, le a kalappal előtte, jól csinálja!

– Milyen célokkal ugrik vízbe néhány nap múlva?
– A reális célkitűzés az, hogy valamennyi versenyszámban a legjobb húszban, nyolcvan körüli pontszámmal végezzünk – ha sikerül megvalósítani, elégedett leszek. Úgy érzem, a csapat szereplése felülmúlhatja a várakozásokat, kellemes meglepetést szerezhetünk...