Vizes vb: ezúttal mások a célok Virth Balázs szerint

– Mi történik egy akklimatizációs edzőtáborban, már persze azt leszámítva, hogy a Japánban töltött napok segítik leküzdeni a hétórás időeltolódást?
– Az egyik hangsúly valóban az átálláson van, délután ezért csak egy órát alszanak a versenyzők a két edzés között – válaszolta Virth Balázs, aki Kapás Boglárka és Márton Richárd felkészülését irányítja.

– Mindemellett zajlik a csúcsformába hozás is, ez az átállás mellett is zavartalan?
– Szoktam mondani, hogy ilyenkor a megérkezés után lendületből lehet dolgozni, a tapasztalat azt mutatja, hogy egy ilyen edzőtábor eleje és vége viszonylag jó, a közepe nehézkes.

– Ez utóbbi mit jelent a gyakorlatban?
– Azt, hogy fáradtak a versenyzők, így a befektetett energiát nem feltétlenül mutatja a stopper. Vagy ha mutatja is, érzésre nehezebben megy nekik az úszás. Az átállás nehézségei mindenkinél máshogy csapódnak le.

– Miért nem egyből Fukuokába utazott a csapat?
– Ott nem tudnánk megoldani az edzéseket, a versenymedencét még nem is használhatnánk az egyéb versenyek miatt. Itt jobban és nyugodtabban tudunk készülni, és az sem hátrány, hogy a vb-hangulatba is később szagolunk bele, egyelőre nem érezni semmiféle izgalmat az úszókon.

– Kapás Boglárka kapcsán már-már az unalomig ismételgettük az elmúlt hónapokban, hogy nagyon mélyről kapaszkodott vissza: világbajnok tanítványa milyen állapotban vág neki a vébének?
– Állóképességben, erőben, mentálisan jó állapotban van Bogi, de ezúttal más a cél. A tavalyi nagyon nehéz év volt neki, sem fizikailag, sem lelkileg nem volt rendben, de visszaküzdötte magát. Azt is mondhatnám, hogy ez az a Bogi, aki a csúcson járt, ám ettől még igaz az is, hogy éppen az előző esztendő és a nehézségek miatt Fukuokában nem reális cél az éremszerzés kétszáz pillangón. Lépésről lépésre kell haladnunk a vébén is, vagyis először csak arra figyelünk, hogy továbbjusson az előfutamból, majd a középdöntőből – ha ez sikerül, meglátjuk, milyen szituációt hoz a finálé. Ha minden jól alakul, akkor egyéni csúcsot is úszhat, és bármi megtörténhet a döntőben, de óvatos vagyok, mert mindent összevetve még tényleg nem realitás a dobogó.

– Másik tanítványa, Márton Richárd furcsa és igen nehéz helyzetben van, olyanban, amilyenben korábban nem volt része.
– Én úgy fogalmaznék, hogy már megint olyan szituációban van, mint korábban soha. Tavaly hiába mondogatták sokan, hogy érmet is szerezhet a római Európa-bajnokságon, új volt neki a helyzet, és akkor is azt mondtuk, haladjunk feladatról feladatra.

– Csak hát sokan azt is mondják, hogy Milák Kristóf mögött ezüstöt szerzett azon az Eb-n kétszáz pillangón, és mivel Milák nem indul Fukuokában, legjobb európaiként léphet rajtkőre Márton Richárd.
– Az úszás nem matematika. Nem olyan egyszerű ez: 1:54-es pillangózókkal Dunát lehet rekeszteni, más kérdés, hogy még az is előfordulhat, hogy egy ilyen idővel aranyat lehet nyerni. Viszont szinte biztos, hogy a döntőbe jutáshoz kell Ricsi római ideje, szóval azért ez nem olyan sima. Persze én, az edzője sokat várok tőle, és természetesen ő is önmagától, ám külső tényezőknek nem szabad befolyásolniuk Ricsit. Nem sokat beszélgetünk a „végéről”, Márton Ricsire is igaz, ami Kapás Bogira, hogy előbb az előfutamra, majd a középdöntőre figyelünk. Aztán meg tovább – ha eljutunk odáig.