Hivatalos: Budapestre költözik a vizes világszövetség

Szijjártó Péter rövid angol nyelvű beszédben köszönte meg a küldöttek támogatását.

„Büszkék vagyunk az iménti határozatukra, szeretettel várjuk mindannyiukat Európa szívébe, Budapestre, a 2027-es világbajnokságra és az addigra elkészülő WA-főhadiszállásra” – mondta Szijjártó Péter a nemzetközi szövetség közgyűlésének, biztosítva a 205 tagország jelenlévő képviselőit arról, hogy a lehető legjobban döntöttek, amikor az úszó- és vízilabdasportban a kezdetektől rendkívül sikeres Magyarország fővárosába költöztetik a szervezet globális központját.

A miniszter felsorolta a legnagyobb magyar sikereket az úszósport első Eb-rendezésétől a behozhatatlan csúcsnak számító kilenc magyar olimpiai vízilabdaaranyon át az úszással együtt immár száznál is több magyar olimpiai éremig.

Nagyon érdekes egyébként belegondolni abba, hogy 2026-ban, éppen száz évvel azután fejeződik majd be a World Aquatics Budapestre költözése, hogy 1926-ban megrendezhettük itt az úszósport első Európa-bajnokságát, a magyar szövetség akkori főtitkára, Donáth Leó kezdeményezésére. A korábbi úszó, majd irodalomtörténész és sportdiplomata kezdeményezte itt az európai szövetség (LEN) megalakítását is, amelyre formálisan a következő évben, Bolognában került sor, s a magyar sportvezető alapító-főtitkárként 1941-ben bekövetkezett haláláig töltötte be ezt a posztot, míg fontos pozícióban volt a világszövetségben is. Erre az időszakra esett a magyar póló első aranykora, amelyet idehaza a magyar szövetség elnöke, a minden válogatott meccsen jelenlévő ifjabb Horthy Miklós is segített. Később Rajki Béla (a LEN elnöke is volt) és Gyárfás Tamás (FINA-pénztárnok és alelnök volt a csúcson) töltött be meghatározó szerepet a világszövetség történetében. A LEN alapításának századik évfordulóján, 2027-ben pedig megint (tíz éven belül harmadszor, „mesterhármast” elérve, ahogy Szijjártó Péter fogalmazott), vizes vb-t rendez majd Magyarország, s akkorra készen kell, hogy álljon az új, globális székház, amelyhez minden bizonnyal az úszásoktatás, az edzőképzés központjául is szolgáló, vizes létesítmények is tartoznak majd.

A történelmi előzményeket és érdemeinket sorolva lehetetlen szó nélkül elmenni amellett is, hogy nemcsak a magyar sport, hanem az egyetemes úszósport első olimpiai bajnoki aranyérmét Hajós Alfréd nyerte, amikor győzött a 100 méteres gyorsúszásban az 1896-os első, athéni olimpián. Ő volt aztán az is, aki építészként megtervezte Európa akkori legnagyobb fedett uszodakomplexumát, a ma már az ő nevét viselő margitszigeti létesítményt, ahol már vízilabda vb-döntőt is rendeztek.Ha nem is közvetlenül, de mégiscsak az úszáshoz kötődő magyar büszkeség, hogy a 100 gyorsot először egy percen belül teljesítő, majd a világhírű filmhőst, Tarzant megformáló Johnny Weissmuller a Temes vármegyei Szabadfaluban született Weissmüller János néven (az 1928-as olimpián mögötte az első európaiként egy percen belüli 100 gyorsot úszó Bárány István végzett), s hogy a kilencszeres olimpiai bajnok úszó, Mark Spitz is büszke nyírkarászi őseire. De mi rendeztük a legtöbb Eb-t, öt olimpiai érmével Gyarmati Dezső minden idők legsikeresebb pólósa, s a mostani vb is hoz egy magyar rekordot, említette Szijjártó Péter, miközben megköszönte a japánoknak a remek szervezést és vendéglátást: Jakabos Zsuzsanna 9. világbajnoksága ez, amit rajta kívül egy magyar sem ért még el. A WA-közgyűlésen felszólaló magyar miniszter felelevenítette az 1956-os melbourne-i olimpián rendezett magyar–szovjet pólómeccset is, minden idők legérzelemdúsabb vízilabda-mérkőzésének nevezve azt.

A WA immár a harmadik sportági világszövetség, amely Budapestre költözik (a dzsúdó-szövetség és a magyar alapítású teqball-szövetség után), s ehhez hozzátehetjük, hogy korábban hosszú ideig működött itt a Nemzetközi Súlyemelő-szövetség és a Nemzetközi Sportújságíró-szövetség is, a Nemzetközi Fair Play Bizottság irodája pedig ma is a magyar fővárosban van. Szijjártó Péter megemlítette azt is, hogy tíz világszervezetnek – közöttük hét ENSZ-testületnek – van már irodája Budapesten.

Az aláírási ceremónián – amelyet a vizes sportokért tett erőfeszítésekért járó WA Aqua Trophy elnevezésű díjának átadása követett Szijjártó Péter részére – magyar részről részt vett még az úszó- és a vízilabda-szövetség elnöke, Wladár Sándor és Madaras Norbert, valamint a NOB-tag úszó olimpiai bajnokunk, Gyurta Dániel is. Amint a magyar külügyminiszter elmondta, kezdődhet az infrastrukturális fejlesztés, a magyar kormány 15 évig ingyenességet és különleges adókedvezményeket biztosít a vizes sportágak világszövetsége budapesti működéséhez. Azt viszont mi tesszük hozzá ehhez, hogy az új globális központban nagy számban dolgozhatnak majd magyar alkalmazottak, ami gazdasági és sportdiplomáciai, sőt szakmai szempontból is rendkívül hasznos.