– Nehéz megmondani első látásra, hogy elégedett-e.
– Én nagyon örülök ennek az ezüstéremnek, ez volt a realitás, azok után kiváltképp, hogy februárban még nem tartottam sehol – reagált Verrasztó Dávid. – Nyolcvanöt kiló voltam, nem is ment az úszás – ennél a döntős időnél azért tudok jobbat, de a végén már hátrafelé néztem, mert mindenképpen érmet akartam szerezni, azt nem szerettem volna, hogy újra negyedik helyen végezzek, mint például tavaly, a tokiói olimpián.
– A pályafutásában hová teszi ezt az ezüstöt?
– Ez fontos érem, fontos döntő volt, hiszen akár minden véget érhetett volna.
– Vagyis ha nem úszott volna jól csütörtökön, el is köszön?
– Nem mondanám ezt ki ilyen egyértelműen, de harmincnégy éves vagyok, van két fiatalabb úszó nálam otthon négyszáz vegyesen, akik jók, nincs értelme az útjukba állni pusztán azért, mert korábban úsztam jó időket ezen a távon. De ebbe a felkészülésbe és versenybe beleálltam, innen már lehet lőni arra, amit szeretnék: nem mondom, hogy harminchat évesen olimpiai bajnok leszek, de...
– ...ezek szerint kitart Párizsig.
– Két év van még addig, jövőre világbajnokságot rendeznek, ott azért már lehet látni, milyen időre lesz szükség az olimpiai döntőhöz – a hétköznapokkal, az edzésekkel nincs gondom, sohasem volt.
– Az olimpia után korábbi edzőjével, Fehérvári Balázzsal kezdett el dolgozni – Ausztriában. Hogy érzi magát?
– Az eleje nehéz volt, hiszen húsz éven keresztül megvolt mindenem Magyarországon, de nem volt választásom, kevés edző vállalna el ennyi idősen, Balázzsal pedig már dolgoztam együtt.
VIZES EB, RÓMAÚSZÁS
KÖZÉPDÖNTŐK, DÖNTŐK
Férfi 400 m vegyes, döntő: 1. Alberto Razzetti (olasz) 4:10.60 perc, 2. VERRASZTÓ DÁVID 4:12.58, 3. Pier Andrea Matteazzi (olasz) 4:13.29, 4. KÓS HUBERT 4:13.77