Nagy Tímea, Kovács Ágnes, Kammerer Zoltán, Storcz Botond, Horváth Gábor és a férfi vízilabdacsapat is jelen volt a 2000-es ötkarikás játékok aranyérmesei közül azon a rendezvényen, amelyet a Magyar Olimpiai Bizottság álmodott és valósított meg október elsején.

Huszonhat évig dolgozott Németországban, ám augusztus végén hazaköltözött, s már itthon, Törökbálinton neveli a fiatal kardvívókat.

Nemrég újabb magyar klasszissal bővült a halhatatlanok köre: Nébald György került be a legnagyobbak közé.

A négy egykori klasszis egyetértett abban, hogy az összejövetelre a jövőben is sor kerülhetne.

Mayer Gréta és Székely Zója mind a négy szeren versenybe száll a világbajnokságon.

Czifra Bettina Lili még nem teljesen egészséges, továbbra is fáj a bokája, ezért sem vállalja a „lábszereket”, vagyis az ugrást és a talajt.

„Nem mondom, hogy mindig könnyű velem. Huszonkilenc éves vagyok, ha valamiben nem hiszek, azért nem is akarok dolgozni.”

Személyében a nyílt vízi úszás egyik, ha nem a legnagyobb csillaga intett búcsút a versenyzők világának.

Gyulay Zsoltot lenyűgözi a sebesség: „Szeretek beleszagolni az edzésekbe.”

„Hiába gondoltam, hogy erős vagyok, hogy végig tudom csinálni így is – a felkészülést és a versenyeket is, már látom, nem volt reális elvárás például az, hogy jól szerepeljek Tbilisziben.”

„Szerintem 2027-ben és 2028-ban leszek életem legjobb formájában.”

A londoni rajt-cél győzelmét máig emlegetik, nem felejtette el senki a heroikus küzdelmét, és persze a dobogó felső fokán mosolygó bajnokot sem.

A mentális nehézségek és alkoholproblémák után visszakapaszkodó Adam Peaty a Los Angeles-i olimpián is ott akar lenni, csak éppen másik sportágban…

A férfi tőrözők célja egyértelmű: csapatkvóta a Los Angeles-i olimpiára.

A Magyar Ökölvívók Szövetsége 100. születésnapján a magyar boksz elmúlt évtizedeinek legjobbjai a majdnem negyvenfokos hőséggel is megbirkóztak.

Október 19. és 25. között lesz az egyéni világbajnokság Jakartában, országonként összesen négy női tornász utazhat.

Három olimpián képviselte Magyarországot, a ritmikus gimnasztika meghatározó alakja volt egy évtizeden keresztül, és sportpályafutása után sem szakadt el a közegtől.

ALAPVONAL. Kell a párbeszéd, ez vitathatatlan, ám ennek a magyar úszósportnak sokkal inkább támogatásra, összefogásra van szüksége ahhoz, hogy felvegye a versenyt a nagy nemzetekkel – ne feledjük, ez a parányi ország az egyike annak a háromnak, amelyik a medencés világbajnokságok 1973 óta íródó történelmében minden alkalommal (!) szerzett érmet.

„Sok traumát kellett már kihevernem, de ez a legfájóbbak között van” – mondta Jászapáti Petráról.

„Ha érmet szerzek száz háton, nem tanultam volna eleget belőle, és két év múlva nem lennék olyan jó ezen a távon, mint amilyen szerintem leszek.”