Vizes Eb: alapos vizsgálatok, újítások – nem mindenki kapott második oltást

„Ha 1993-ban lovakat vizsgáltunk ilyen módszerekkel, 2015-ben miért nem történik semmi a sportegészségügy terén az úszóknál...?”

Wladár Sándort már akkor is foglalkoztatta az úszók sportegészségügyi ellátása, amikor még „csak” elnökségi tagja volt a Magyar Úszószövetségnek (MÚSZ). A civilben állatorvosként praktizáló moszkvai olimpiai bajnok régi vágya volt, hogy a honi sportág ezen a téren is előrelépjen, és ez 2018-ban végre meg is történt.

„Kétezertizennyolc márciusában a Magyar Úszószövetség stratégiai együttműködést kötött a Semmelweis Egyetemmel, és ennek köszönhetően olyan újításokat vezettünk be, mint soha korábban” – mondta a négy éve már a MÚSZ elnökeként tevékenykedő Wladár Sándor.

Teljesítménydiagnosztikai (szív­ultrahang, CT, teljes vérteszt), pulmonológiai, nőgyógyászati vizsgálatokat „kaptak” az úszók, amiből sok minden kiderült – és kiderül.

„A vizsgálatok elősegítették, hogy »korrigáljuk« az úszók állapotát, de az új út, amelyre három évvel ezelőtt léptünk, azt is magában foglalja, hogy például a közbenjárásunkra a koronavírus-oltások előtt antigén- és antitestvizsgálaton estek át az úszók, s akinél kellő ellenanyagot találtak, az csak egy oltást kapott – a másodikkal nem terheltük feleslegesen a szervezetét – nyilatkozta az elnök, aki azt is elárulta, hogy a budapesti Európa-bajnokság idején sem állt meg az orvosi munka: –  Müller Veronika pulmonológus professzor vezetésével tíztagú orvosi stáb vizsgálta a válogatottakat a Duna Arénában: előbb nyugalmi állapotban, majd a versenyt követően, és így derült ki, hogy több úszónál terheléses tüdőasztma, úgynevezett obstrukció lép fel, vagyis sokkal kevesebb oxigén jut a tüdejükbe, mint az egészséges versenyzőknél. Ez normál körülmények között nemigen derül ki, a terhelés során viszont a kisebb hörgők összeesnek, nem működik a légcsere, és ez gondot okozhat. A pulmonológiai vizsgálatokat kardiológiaiakkal egészítették ki, valamint mérték a tejsavszintet, a légzésfunkciókat is figyelték, s az eredmények ismeretében a jövőben kezelni tudjuk az érintett sportolókat.”

Csak a kontinensviadal idején több mint ezer vizsgálatot végeztek el az orvosok, és természetesen ezt teszik majd a jövőben is, ennek tükrében pedig egyáltalán nem túlzó a megállapítás: óriási tartalékok vannak még a magyar úszósportban.

Az orvosi jelenlét mellett más újítás is történt az Eb idején: tíz kamera rögzítette a magyar úszók mozgását, majd két szakember négy órán belül komplett elemzést adott erről az edzőknek – a kimutatás olyan elemeket tartalmazott, mint például az elugrás szöge a rajtnál, a víz alatt megtett távolság, a kartempó frekvenciája, hossza, és folytathatnánk.

„Virth Balázs edző úgy vélekedett, soha korábban ilyen segítséget még nem kaptak. Ha ezzel csak egy százalékot teszünk hozzá a versenyzők teljesítményéhez, már megérte – fogalmazott az elnök, aki nyomatékosította, hogy az újításokra, a vizsgálatokra és az elemzésekre azért kerülhetett sor, mert hazai környezetben rendezték meg az Eb-t. –  Még csak az út elején járunk, de legalább már elindultunk rajta. Hatalmas fejlődési lehetőség van abban, hogy a meglévő energiakapacitásunkat még hatékonyabbá tegyük.”