„Ha valami véget ér, az mindig szomorúságot okoz, de örülök, hogy láthatom azokat az érzelmeket, melyeket Rafa hagy maga mögött a sportvilágban” – kommentálta korábbi tanítványa visszavonulását Toni Nadal, aki 1990 és 2017 között volt unokaöccse edzője. Az évekig elválaszthatatlan kettős közös munkája finoman szólva is gyümölcsöző volt: együtt 14-szer nyertek a Roland Garroson, kétszer Wimbledonban, háromszor a US Openen, egyszer pedig az Australian Openen is győzedelmeskedtek, nem beszélve az olimpiai bajnoki címről, és még sok-sok más tornát aratott diadalról.
Saját szerepéről Toni Nadal azt mondta a Radio Marcának: „Mindig is olyan edző voltam, aki félt a vereségtől. Tudtam, hogy a győzelem és a vereség között nagyon kicsi a különbség, és ha nem mész el a határig, akkor a végén alulmaradhatsz. Ha valaki 2004-ben azt mondta volna nekem, hogy az unokaöcsém 2024-ben úgy vonul vissza, hogy mindent megnyert, amit meg lehetett nyerni, akkor azt nem is tudtam volna elhinni” – fogalmazott.
A villáminterjú legérdekesebb része talán az volt, amikor Toni Nadalt arról kérdezték, hogy kit tart a valaha volt legnagyobb teniszezőnek: „Amikor megkérdezik tőlem, hogy ki a legjobb játékos a történelemben, akkor mindig ezt mondom: Djokovics a történelem legjobbja az elért eredményei miatt, aki pedig a legjobban teniszezett, az Federer volt. De azt gondolom, hogy az unokaöcsém lett volna a történelem legjobbja, ha nem sérül meg annyiszor” – vélekedett a sikeredző.