Tenisz: továbbra is él a bizalom Lázár János iránt

Negyed 11-kor Lázár János, a Magyar Teniszszövetség elnöke megnyitotta a szervezet rendkívüli közgyűlését. Első körben a 335 küldöttből 107 jelent meg, a határozatképességhez 168 főre lett volna szükség, ezért szabályosan nem volt megtartható a közgyűlés, így Lázár János 10.45-re hívta össze a megismételt eseményt.

A miniszterelnöki biztos tavaly július 27-én (hasonló hőségben, és szintén a főváros III. kerületében található Nemzeti Edzésközpontban) külső emberként egy évre kért felhatalmazást (amellett, hogy négy esztendőre választották meg), ám úgy látta, a múlt lezárása után a továbbiakban is tud segíteni az elnöki pozícióban, ezért ismét bizalmat szeretett volna kapni a tagságtól – mert ezt érezte korrektnek –, továbbá elfogadtatni azt a teniszfejlesztési programot, amely már a 2024-es olimpiát helyezi a fókuszba szakmai és infrastrukturális téren egyaránt.

A szakmai tervezet részleteit Sávolt Attila bontotta ki, elmondta, 1.5 milliárd forintos forrásra van szükség a megvalósításhoz, ebből az EMMI-től nagyjából az egyharmadára számíthatnak (ez az évente érkező apanázs nemzetközi versenyekre nem használható fel), míg a kormánytól 800 millió forintot igényeltek kiegészítésként. Prioritásként az edzőképzést jelölte meg, összekapcsolva azzal, hogy a fiatal korosztályok nem érnek el túl jó eredményeket a nemzetközi porondon. Sávolt hosszú távú sportágfejlesztési koncepció megfogalmazására törekszik, ennek alapjait feltehetően már idén meghatározzák, és ehhez igazíthatják a különféle képző és fejlesztési programokat.

Lázár János szerint a teniszben Magyarországon a kiemelt versenyzők szponzorálásán túl a piac bevonására reálisan nem lehet számítani, ezért bíznak a kormány segítségében. Ennek ellenére reménykedik benne az elnök, hogy szabadon felhasználható külső forrásként 150–200 milliónyi piaci támogatást mégis be tudnak zsebelni a közeljövőben – ezzel együtt állna össze a fentebb említett másfél milliárd forintnyi összeg, de persze ez sem garantálja a magas szintű eredményességet.

„Teniszfejlesztés lesz, de nem a teniszszövetségen keresztül, ezt a bölcsességet sajátítottam el az elmúlt évek alapján” – szögezte le Lázár, utalva az MTSZ előző vezetésének zavaros ügyeire.

10.45-re a megjelentek létszáma 112-re nőtt, a második körre ez már elegendőnek bizonyult. Az első napirendi pont a bizalmi szavazás volt Lázár János személyéről és az elnökség tagjairól (Zwack Sándor, Lantos Csaba, Noszek Péter, Schmitt Gréta, Vágó László, Nagy Zsolt, Balaicz Zoltán, Papp László, Nagy Zoltán és Markovits László alelnök).

Amíg megszámlálták a szavazatokat, Juhász Gábor, a Magyar Teniszszövetség korábbi sportigazgatója a Körmöczy-programmal kapcsolatban a széles körű szakmai egyeztetést hiányolta, elvi problémákat fogalmazott meg a második napirendi ponttal kapcsolatban. Pintér András felszólalásában azt kérte Juhász Gábortól, fogja vissza magát, pihenjen, és hagyja dolgozni az új elnökséget. Sávolt Attila reagált Juhász szavaira, mégpedig azzal, hogy 2013 és 2020 között, amikor az érintett sportigazgatóként ténykedett, semmiféle szakmai programot nem látott, majd kifejtette, az ominózus Körmöczy-programban nincs újdonság, azt már a tavalyi év végén lehetett véleményezni, vagyis úgy gondolja, megvalósult az anyag társadalmasítása.

A vezetésre vonatkozó titkos voksolás eredménye hozott izgalmakat – no nem az elnök személyét illetően, ő 117 igen, valamint egy-egy nem és tartózkodó szavazat kíséretében egyértelmű bizalmat kapott a küldöttségtől. Az elnökség esetében ugyanakkor rezgett a léc, 62 igen szavazat mellett 49 nem és kilenc tartózkodás érkezett be, Lázár János ezzel kapcsolatban annyit mondott, ez egy jelzés, hogy dolgozzon jobban az elnökség – minden valószínűség szerint erre további három éve lesz.

A sportszakmai fejlesztési programot végül nem szavazat nélkül, 27 tartózkodással fogadta el a közgyűlés.