A 75 fős mezőny tíz kilométer után kezdett alaposan megrostálódni, fél távnál még tizennyolcan, 30 kilométernél már csak nyolcan alkották az élmezőnyt, amely végül öt főre – négy norvég versenyzőre és a svéd William Poromaára – szűkült. Közülük Harald Östberg Amundsen öt kilométerre a céltól elfáradt, nem sokkal később a tempót az élen diktáló Martin Löwström Nyenget egy ártalmatlan szituációban elesett, így hárman maradtak elöl.
Az utolsó emelkedőn Poromaa váltott ritmust, ezt Simen Hegstad Krüger nem tudta átvenni, viszont a világ leggyorsabb sífutója, Klaebo igen, majd a várakozásoknak megfelelően lehajrázta riválisát, így a vb-k történetében első sífutóként tudta mind a hat lehetséges aranyérmet begyűjteni.
Százszázalékos teljesítményre legutóbb az orosz Jelena Vjalbe volt képes a női mezőnyben, de 1997-ben nemenként még csak öt szám volt. A 28 éves Klaebo pályafutása 15. vb-aranyát nyerte, amivel rekorder a férfiaknál, az abszolút csúcsot a szintén norvég Marit Björgen tartja 18 diadallal.
A két magyar indulót 35 kilométernél körözték le, Büki 67., Kónya 68. lett.