Hihetetlen visszatérés – Morvai Katalin publicisztikája

„Kezdek kissé belefáradni, hogy az emberek negatív jóslásokba bocsátkoznak a jövőmmel és a sportpályafutásommal kapcsolatban. Kihagytam volna, hogy az eltelt időben mind orvosokká váltak? – vágott vissza az X közösségi média oldalán a világsztár amerikai alpesi síző, Lindsey Vonn. – Mindenesetre úgy beszélnek, mintha többet tudnának, mint a világ legjobb orvosai.”

A bejegyzést három nappal az előtt tette minden idők egyik legeredményesebb sízője, hogy negyvenévesen, hat esztendő kihagyás után, alig nyolc hónapja műtött térddel és titánium protézissel a jobb lábában sikeresen visszatért a havas lejtőkre. Nem műkedvelőként, hanem válogatott sízőként!

Kétségtelenül rendkívül szokatlan ez a visszatérés. Az élsportolói életutakra sokkal inkább jellemző, hogy sokan nem képesek idejében abbahagyni a versenyzést, emiatt egyre többször kapnak ki, egyre kopik a nimbuszuk, egyre több sérülés szegélyezi a pályafutásukat. Maguk alatt vágják a fát, s elhasználják az egészségüket, sőt a hírnevüket is. Ráadásul a fogatlan oroszlán nem szép látvány… No de a nyolcvankétszeres világkupagyőztes Lindsey Vonn nagyon nem ez a kategória: úgy tért vissza, mint aki el se ment. A St. Moritz-i szuperóriás-műlesikló világkupafutamon 2024. december 21-én a tizennegyedik lett, ráadásul úgy, hogy nem lévén vk-pontja csak a 31-es rajtszámmal indulhatott. Márpedig az alpesiben kifejezetten hátrány, ha valaki nem az élmezőnyben, hanem a már szétsízett pályán kénytelen versenyzeni.

Lássuk az előzményeket, és hogy ki is valójában Lindsey Vonn.

Ő az a síző, aki első amerikaiként, leánykori nevén (Kildow) győzött az olaszok Trofeo Topolino di sci alpino nevű, tini-világbajnokságnak tartott versenyén. Tizenhat évesen már a legmagasabb szinten, világkupa-sorozatban indult. Első kiemelkedő éve a 2008-as esztendő volt, amikor először nyert összetett világkupát (ezt még háromszor ismételte meg) és első lett a lesikló szakági vk-ban is. A következő évben két aranyérmet szerzett a világbajnokságon, majd 2010-ben a téli olimpián is győzni tudott (lesiklásban). A 2011–2012-es versenyszezonban a pénzdíjak alapján ő volt a világ legjobban kereső női alpesi sízője. Annyira egyeduralkodóvá vált a gyengébb nem vk-mezőnyében, hogy egy kis izgalom érdekében férfiléceken ment, és a férfiakkal akart versenyre kelni – utóbbit a Nemzetközi Síszövetség (FIS) nem engedélyezte.

A következő évben súlyos sérüléseket szerzett, 2013 februárjában a schladmingi világbajnokságon bukott, elszakadt az elülső kereszt- és a belső oldalszalagja, majd novemberben – már az új idény elején – részleges keresztszalag-szakadást szenvedett, amit a közelgő téli olimpia miatt nem műttetett meg. Egy hónappal később a világkupán újra bukott, és ezúttal hosszabb időre tönkrevágta a térdét. Legközelebb 2015-ben volt sikeréve, lesiklásban és szuper óriás-műlesiklásban is övé lett a világkupa szakági kis kristálygömbje. A visszavonulását azután jelentette be, hogy 2018 novemberében „elszállt” egy edzésen, és újra elszakadt a térdszalagja. Ebből a sérülésből ugyan roppant gyorsan felépült – 2019 január közepén indult Cortina d’ Ampezzóban a világkupán – ám a térdfájdalmai olyan nagyok voltak az akkor 34 éves sízőnek, hogy közölte, felhagy a versenyzéssel. Utoljára (ez az, amit most majd át kell írnunk) a világbajnokságon, 2019. február 10-én csatolt fel lécet, lesiklásban kiharcolt egy vb-bronzérmet.

Ezek az előzmények, illetve az, hogy Vonn alapos tájékozódás után 2024 áprilisában egy robottámogatott műtét során titánium térdprotézist kapott, és decemberben sikeresen visszatért az élmezőnybe, azaz a világkupa-sorozatba.
A hosszú évek óta nem versenyző alpesi síző megjelenését a sportág korábbi menői finoman szólva sem fogadták jól. És nemcsak a korábbi sérülései miatt, de amiatt sem, hogy elmúlt már negyvenéves, és egy olyan sportág élvonalába akar visszatérni, amely a legveszélyesebbek, leggyilkosabbak közé tartozik.

A New York Post tavaly december 19-én azt a címet adta a cikkének, hogy „Lindsey Vonn: Az emberek azt gondolják, megbolondultam, hogy visszatérek a sízéshez”.

Az írás természetesen cáfolja, hogy a máig rendkívül népszerű amerikai sportoló megzakkant volna, s rávilágít, hogy Vonn alaposan megtervezett műtétje eleve azt szolgálta, hogy visszatérhessen az élsportba. „Jó néhány éve gondolkozom már a térdprotézisen, sokat kutakodtam, vagyis nem bolondultam meg. Épphogy okosan körbejártam a témát – idézi fel Vonn. – Megismerkedtem a világ minden tájáról szakorvosokkal, sokat beszélgettem velük, és tanácsot kértem Chris Davenporttól is, aki részleges térdprotézissel folytatta extrémsí-karrierjét, és évente 150 napot is a havon tölt. Mindez nagy önbizalmat adott.”

A legnagyobb segítsége Tom Hackett, a coloradói Vail (az Egyesült Államok legnagyobb egybefüggő sípályarendszere) Steadman Klinikáján dolgozó ortopéd sebész volt, aki az amerikai síválogatott specialistája térd- és könyöksérülések terén, s akivel közösen találtak rá végül Martin Roche-ra, a floridai térdsebészre. Hackett 2023 júliusában végzett egy feltáró-tisztító eljárást Vonn térdén, majd 2024 áprilisában Roche műtötte meg, amely során két darabkát is kioperált Vonn térdéből, amit titániummal pótolt.

Vonn Új-Zélandon, Ausztriában és Coloradóban edzett, majd miután panaszmentes volt és az eredményei rohamosan javultak, bejelentette visszatérését. Na ez aztán elindította a lavinát. Néhány nappal a St. Moritz-i viadal előtt több világnagyság volt azon a véleményen, hogy ennek rossz vége lesz. Az olimpiai aranyérmes és négyszeres világbajnok, négyszeres összetett vk-győztes svájci Pirmin Zubriggen (61 éves) a már idézett New York Postban amondó volt, hogy Vonn titánium térde darabokra törik. Úgy vélte, Vonn mindent kockára tesz csupán azért, mert nem bírja elviselni, hogy már nem ünnepelt sztár. Az osztrákok lesikló fe­noménja, az olimpiai és világbajnok, 26-szoros vk-győztes Franz Klammer (71) szerint Vonn teljesen megőrült. A kétszeres osztrák olimpiai és világbajnok, Michaela Dorfmeister (51) a helyi közmédiában azt javasolta Vonn-nak, forduljon pszichológushoz, és azt a költői kérdést tette fel, hogy meg akarja-e ölni magát.

Nem éppen kedves hozzáállás. De egyrészt a kocka már el volt vetve (hiszen Lindsey Vonn bejelentette az indulását a svájci futamon), másrészt csak olajat öntött a tűzre. És ennek megfelelően óriási médiaérdeklődés és közönségszimpátia kísérte a pályafutását folytató amerikai alpesi síző szupersztárt.

Visszatérése után tehát első világkupafutamán a 31-es rajtszámmal tizennegyedik lett szuper óriás-műlesiklásban. Majd múlt szombaton az ausztriai St. Antonban kedvenc számában, a lesiklásban 32. indulóként hatodik (!) lett. Olyan versenyen, amelyen az 51 résztvevőből a szakágban 18 vk-győzelmet szerző olimpiai bajnok olasz Sofia Goggia például nem ért célba, s amelyen honfitársa, Frederica Brignone (34 éves) hosszú pályafutása során először aratott vk-diadalt. Vasárnap Vonn szuper G-ben még jobb eredmény ért el: 31-es rajtszámmal a negyedik (!) helyet szerezte meg. Hihetetlen teljesítmény!

„A testem üvölt, hogy hagyjam abba, nekem pedig ideje hallgatnom rá” – magyarázta 2019-es visszavonulásakor, most pedig, hogy olyat tett, amit soha senki, azt írta az Instagramon (2.4 millió követő) az érte aggódóknak és a károgóknak: „Számomra a sízés csak része az utazásnak. Nemcsak a térdemet építettem újra, hanem az embert is, aki vagyok. Erősebb, mint valaha voltam. Hiszek magamban. Nem számít, mit mondanak az emberek, én ezt magamért teszem.”

Az Eurosport ezt idézi tőle a weboldalán: „Senkinek semmit sem kell bizonyítanom. Nincs szükségem a figyelemre és a rivaldafényre. Egyszerűen csak valami olyasmit akarok csinálni, ami örömöt szerez nekem. És fontos, hogy ezt az örömöt megoszthassam a családommal, a barátaimmal, a csapatommal és mindannyiótokkal… Nem kapaszkodom a múltba, inkább várom a jövőt. Mondjátok, hogy naiv vagyok, de én hiszek abban, hogy a lehetetlen csak addig létezik, amíg valaki meg nem csinálja… Szóval, a magam részéről harcolok azért, ami boldoggá tesz, és titeket is erre biztatlak. Az élet túl rövid ahhoz, hogy a partvonalon üljünk. Vágjunk bele újra!”

Ő mindig ilyen volt: aki mer, az nyer típus. Ha megadatik neki, most már maga döntheti el, meddig építi még a karrierjét. És persze hatalmas piros pont a sportsebészetnek…

A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!