Gyulai Márton hatalmas ambíciókkal kezdett bele a bobozásba. Néhány éve sokan talán csak hüledeztek, vagy ami rosszabb, legyintettek az elképzelései hallatán. Hiszen a Salt Lake City-i olimpián még csak tolóemberként jeleskedő fiatalember nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint hogy négy évvel később, a torinói ötkarikás játékokon ő vezeti majd sikerre a magyar kettes és négyes bobot is. Habár az olimpiai kvalifikációs versenyek csak jövőre kezdődnek, a feltételek egyre inkább kezdenek összeállni a sikeres szerepléshez.
Új idény, új remények – a Gyulai Márton vezette magyar bobválogatott rövidesen megkezdi harcát a torinói téli olimpia kvótájáért
Új idény, új remények – a Gyulai Márton vezette magyar bobválogatott rövidesen megkezdi harcát a torinói téli olimpia kvótájáért
- A korábbi három olimpiára a mi csapatunk mindig saját erőből jutott ki. Lényegében támogatók nélkül értük el eredményeinket. Valóságos csoda, hogy Frankl Nicholas és a bátyám, Gyulai Miklós Lillehammerben ott tudott lenni a mezőnyben, és a huszonnyolcadik helyen végzett. Sőt, a Pintér Bertalannal és Zsombor Zsolttal kiegészülő egység Naganóban négy helyet előrelépett a négyesek között. A két évvel ezelőtti ötkarikás játékokon már Pallai Péter és jómagam is részt vettünk. Ekkor azonban még mindig Frankl Nicholas vezette a bobot, csakhogy ő bejelentette: Salt Lake City után befejezi. - Önben volt a legtöbb ambíció, hogy folytassa a megkezdett munkát? - Talán úgy fogalmaznék, hogy én mertem a legtöbbet áldozni erre. Mind pénzben, mind időben. Hiszen ez rendkívül pénz- és időigényes sport, nem más, mint a téli Formula-1. Ezzel, azt hiszem, mindent elmondtam. Szerencsére úgy dolgozom, hogy ez a rengeteg utazás, szervezés belefér az életembe. A többieknél sokszor a munkahelyi elfoglaltság szab gátat a bobozásnak. Pedig ők is imádják, és szinte ugyanúgy öntik a saját pénzüket egy feneketlen zsákba, mint én. Aki ebbe belevág, annak tudnia kell, hogy öt hónapig nem létezik más, csak a bobozás. - Kik alkotják majd az olimpiára készülő csapatot? - A korábban szereplő egykori sprintereken kívül Miklós bátyám, Baczay Péter, a két éve Amerika-kupát nyerő csapat tagja, a rögbis Pallai Péter, valamint két testépítő, Kalmár András és Szabó Dávid és egy amerikai futballista, Bence Ferenc. De szó van arról, hogy a leggyorsabb magyar, Németh Roland, esetleg a kenus Zala György is beül mögém. - A magyar csapat korábban rendre kölcsönzött járművel indult, és ennek megfelelően a végsebessége elmaradt az élmezőnytől. - No, ebben nagy változások állnak be rövidesen. Nemsokára elkészül az új, kimondottan nekünk tervezett bob, amelyet december elején vehetünk át Németországban. - Ez nem lehet olcsó mulatság. - Huszonegyezer euró maga a bob, és további hétezer euróba kerülnek a korcsolyák. Szerencsére már akadnak támogatóink is, igaz, a kiadások nagy részét még így is mi álljuk. A kettes bobunk is megvan, vagyis rövidesen reményekkel telve vághatunk neki az olimpiai kvalifikációs versenyeknek, hogy Torinóban először állhasson rajthoz mindkét versenyszámban magyar bobcsapat. Ezzel történelmet írnánk. - De a viadalok csak a jövő év végén kezdődnek. - Így van. Fontos azonban az idei szereplés is, éppen ezért hétfőn elutazunk edzőtábozozni. Mert egyáltalán nem mindegy, hogy a második, a harmadik vagy a negyedik tízes csoport tagjaként sorsolják-e a futambeosztásunkat. Hiszen a jég minősége a csúszások miatt egyre csak romlik. Ha a mostani idényben a legjobb harmincon belülre tudnánk kerülni, az igencsak biztató lenne.