A királynék városának koronázatlan királya. Erős a gyanú, ha 2011 nyarán eljön a búcsú ideje, Dejan Pericset megsiratja Veszprém. A szerb kapuvédő ugyanis a szurkolók kedvencévé nőtte ki magát, mi több, a játékostársak is odavannak érte: tavaly egyhangúlag választották meg a csapat kapitányának. S ahogy az ember hallgatja a 38. életévét nemrég betöltő kézilabdázót, egy csapásra megérti a bakonyiakat…

Az 51 kínai elsőségnek nagy ára volt. Részint csaknem 12 millió forintnyi jüan ütötte a nyári olimpián az aranyérmeket otthon tartó versenyzők markát, részint – amint az augusztus 24-i záró ceremónia óta napvilágot látott drámai történetekből kiderül – jó néhány bajnok a láng kioltását követően szembesült azzal, hogy a rajt előtti hónapokban megkímélték azoktól a hírektől, amelyek törést okozhattak volna zavartalannak vélt felkészülésükben…

„Sanyi tündéri gyerek, ragyogó vérű, jól fejel satöbbi, de nem rúg gólt” – kesergett Verebes József még az októberi 11-i és 15-i világbajnoki selejtező előtt, erre mit ad Isten, Sanyi nemcsak Albánia, hanem Málta kapujába is betalált. Az érintett, vagyis Torghelle Sándor az alábbiakban őszintén beszél arról, hogyan jutott odáig, hogy hol falábúnak, hol megmentőnek nevezik.

„Másfél éve nem azért tértem vissza a futballhoz, hogy az elfekvőosztályon a haldokló szájához tartsam az oxigénmaszkot” – kesergett Kisteleki István a 2006. október 11-én lejátszott Málta–Magyarország Európa-bajnoki selejtező másnapján. A Magyar Labdarúgószövetség elnöke nem titkolta, a hazaiak 2–1-es sikerét hozó mérkőzés közben valami meghalt benne, míg a lefújást követően szinte sokkos állapotba került. Azóta magához tért persze, és mintha ez igaz lenne a futballunkra is…

„Nem lehet pótolni, csak helyettesíteni” – mondta róla nemrég Imre Vilmos. És bár az érintett szerint túlzott a szövetségi kapitány (és Dunaferr-tréner), Ferling Bernadetten kívül alighanem mindenki egyetért a jellemzéssel. Amit még azzal egészíthetünk ki: amennyire vidám ember, annyira jó kézilabdázó. És ez már akkor látszott, mikor még óvodás volt.

Dráva-csoport avagy Drámacsoport. Az NB III-as Dombóvár vezetői kifakadtak, mondván: a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) nemhogy nem támogatja a kiscsapatokat, inkább elvesz tőlük. Takács László elnök, illetve Nyári Róbert elnökhelyettes szerint a testület diktatórikus módszerekkel irányítja a honi futballt – állításukat papírokkal és számokkal támasztják alá.

A nemzeti együttes kedd délutáni edzését félbehagyta, a szerdai foglalkozást pedig teljes egészében elmulasztotta Huszti Szabolcs. A térdét fájlaló 35-szörös válogatott futballista mégis bízik abban, hogy szombatra, az Albánia ellen 19.45 órakor kezdődő világbajnoki selejtezőre felépül. Többek között azért is szeretne győztes csapat tagja lenni, hogy a meccs végén fogadhassa hannoveri klubtársa, egyben jó barátja, Altin Lala gratulációját.

Sokak szerint a világ egyik legjobbja, de többen leszűkítik a kört, kijelentvén: Görbicz Anita a világ legjobbja. És még csak 25 éves… Egy híján húsz volt, amikor bemutatkozott a kézilabda-válogatottban, ha úgy vesszük, a 2002. augusztus 23án rendezett Magyarország– Norvégia mérkőzésen az ő két góljával győzött 31–29-re az akkor Mocsai Lajos irányította együttes. Ha valakivel, az irányítóval kapcsolatban elmondható: vele csak nyertünk.

A szolnoki legény 15 éves volt, amikor a Komjádi-kupa döntőjében kettőt vágott, majd partra szállva minden idők alighanem legjobb utánpótlásedzőjével találta szemben magát. A fenti párbeszéd ekkor hangzott el, Kemény Ferenc ezzel el is intézte az ifjú tehetség meghívását. Tizennyolc esztendő elteltével kijelenthető, Varga Tamás azóta minden idők alighanem legjobb szövetségi kapitányánál is bizonyított, máskülönben sem az athéni, sem a pekingi olimpián nem lehetett volna tagja Kemény Dénes aranycsapatának.

Öt percen múlt. Mármint az, hogy Pálinger Katalinból világklasszis kézilabdázó legyen. Mert lehetne sotokanbajnok is – ha egy híján tízévesen a hajnali hatra kiírt karateedzésre nem hat után öt perccel ér oda. A késés előnye: a bentről hallatszó, horrorfilmekbe illő üvöltés miatt nem mert belépni a terembe, így hamar letett arról, hogy egyszer majd fekete övet visel.

A szombati, Bp. Honvéd–FC Fehérvár bajnoki után kisebb nézetkülönbség alakult ki a Kispesten 2–1-re nyerő vendégcsapat vezetőedzője, illetve a Nemzeti Sport között: Varga István sérelmezte, hogy a piros-kékek légiósairól gúnyos hangnemben írtunk. Kedden erről, valamint az együttes szerepléséről is beszélgettünk a szakemberrel.

Tavaly szeptember 12-én Magyarország U21-es válogatottja 2–1-re megverte Szerbiát, és ezzel – négy forduló elteltével – az Európa-bajnoki selejtezőcsoport élére ugrott. Az idén szeptember 7-én Magyarország U21-es válogatottja 8–0-ra kikapott Szerbiától, így a legjobb esetben harmadikként zárja a kvalifikációs küzdelmeket. Ami egy év leforgása alatt történt, híven jellemzi a magyar futballviszonyokat.

Bár a portugálok közül sokan úgy vélik, a négy évvel ezelőtti, hazai rendezésű, de végül elbukott Európa-bajnoksággal a nagy esély elszállt a kiugró szereplésre, az új kapitánnyal rajtoló válogatottnak illik legalább a kötelezőt, a biztos vb-szereplést hoznia.

Olvasóink az elmúlt két hét során nap mint nap találkozhattak három kollégánk helyszíni tudósításaival az olimpia legfontosabb eseményeiről. Újságírói munkásságuk 2008 augusztusára jutó, meglehetősen tartalmas penzuma vége felé, mintegy öszszefoglalásképp essék néhány emberi szó arról, amiről eddig nem. Olimpia – kicsit másképp, másodikként Pietsch Tibortól.

Ha 1976, akkor Montreal. No és Québec. A 32 évvel ezelőtti ötkarikás játékoknak ugyanis Kanada két városa adott otthont – a központ persze Montrealban volt. A II. Erzsébet királynő által megnyitott viadalon 6028 sportoló vett részt, köztük 178 magyar, akik közül 14-en repültek haza aranyérmesként. Fájdalom, a 14-ből 11-en a vízilabda-válogatottat alkották…

Az ötös jegyében: Stockholm az ötödik nyári játékoknak adott otthont, és az 1912. május 5-én kezdődő viadalon – amelyet V. Gusztáv király nyitott meg – mind az öt kontinens képviseltette magát. Talán a nagy konkurenciával is magyarázható, hogy a népes magyar küldöttség (a 2407 indulóból 119 képviselte hazánkat) a korabeli beszámolók szerint várakozáson alul szerepelt: csak három aranyat tett hozzá az 1896 óta megszerzett nyolchoz.