ALAPVONAL. A Liu testvérek históriája is e témába vág, csak tükörből nézve éppen. Ami történt, történik velük, az nemcsak a pénzért való hajsza, hanem egy szemforgatós hatalmi játszma része is inkább, s bizony megint mi szenvedünk vereséget a küzdelemben.

A negyvenen túl jár már, de Gyurkovics Ferenc megjavította a szakítás országos rekordját.

Fekécs Szilárd mindkét fogásnemben, s összetettben is átírta saját junior magyar csúcsait.

ALAPVONAL. Jól tudom, e zalai diadalnak nem annyira futballszakmai, mint amennyire szurkolói, emlékezettörténeti értéke van inkább ma már, de labdarúgásunk méretes zökkenőjének idejéről – a nemzetközi élvonalból való alászállás első egyértelmű esztendeiről – mégis érzékeltethet valami fontosat.

ALAPVONAL. Arról, hogy e váltás a futballt és körülményeit hogy alakította át, közhelyszámba megy a beszéd ma már, s ama tapasztalat sulykolása is, hogy aki élni akar – sikeresen élni! –, annak e sodort tudomásul kell vennie, s nincs mese, muszáj igazodnia, de hogy tetsszen is ez az irány, tőlem senki se várja el.

ALAPVONAL. Fazekas Lászlót első pillantásra aligha nézték sportolónak, amolyan gumilábú bravúrtáncosnak inkább. Ám mozgása könnyedsége, jobb szélről indított, befelé húzó lövőcselei, ritmusgyorsító mozdulatai összetéveszthetetlenül egyedi jelenséggé tették a tűbe fűzhetően vékony embert. Labdarúgásunk hajdani nagyságának eleven emlékezete.

Kis vizes sporttörténelem a megsárgult lapokról, amikor az ember a szabad tenger ölébe dőlt, a nagyszámú népség bámulatára.

ALAPVONAL. Az is a futball titkai közé tartozik, hogy az utolsó benyomás, élmény mindig nagyon meghatározó. Képzeljük el, ha e két meccset fordított sorrendben játsszuk le, ugyanezzel az eredménnyel. Akkor az eget veri most a mámorunk, és Szalai Ádám győzelmet jelentő csodagólja még inkább Isten akaratának tetszene, noha szerintem így is az.

ALAPVONAL. A „legvidámabb olimpia”, aminek a múltjukkal – lásd: Berlin, 1936 és ami utána jött – is birkózó németek a münchenit tervezték, a félelem, a bizalmatlanság alkalmává változott.

ALAPVONAL. A kegyelem állapota kizárólag a sok-sok munka (itt: edzés) elvégzése, a személyes (!) győzelem vágya gőgjének az elengedése nyomán lesz „megkapható”, e nélkül soha. A kegyelmi állapotban született győzelem alázatot bocsát a bajnokra, az ennek híján való »büszkévé« tesz, s ez mérhetetlen különbséget jelent.

ALAPVONAL.A küzdelem, a tartás valami felé, az „út” a lényeg tehát, amiről a ma ötven éve született pólós klasszis, Benedek Tibor is hangsúllyal szólt több alkalommal, amikor a talpra állás újra meg újra reánk szabott föladatáról beszélt.

ALAPVONAL. Egy fölvetésem lenne azonban, s ez része mostani vb-szereplésünknek is bizonyára. Mi van, ha egy ifjabb korban sikert sikerre halmozó, az időit szinte versenyről versenyre javító, a »legjobb leszek« identitásába belenőtt nagy tehetségű úszónak rá kell jönnie, valószínűleg nem lesz legjobb a józan számítás szerint?

ALAPVONAL. Hunyjuk le a szemünk, és látni fogjuk: szabadrúgás jön, áll egy kicsi, törékeny srác a labda mögött, lép kettőt, megtekeri, és száll, száll a labda eszeveszetten pörögve a bal felső sarok felé. A többi – ahogy Hamlet mondaná – néma csend!

Az IWF tiranai tisztségújító kongresszusán az eddigi főtitkárt, az iraki Mohamed Dzsaludot választották meg elnöknek.

A grúz óriásnak nem volt ellenfele ezúttal sem, Nagy Péter messze volt az élmezőnytől.

A magyar versenyző három jó lökéssel kompenzálta elrontott két szakítógyakorlatát.

Löwenstein Pál nyolc olimpián öt elsőséget szerzett, ő kapta a Kollár László-díjat.

Pályafutása első Európa-bajnokságán győzött a német Lisa Marie Schweizer.

A magyar sportoló szakításban 92, lökésben 102 kilogrammig jutott.

A tiranai Európa-bajnokság harmadik napján francia és bolgár siker született.