Lennonazisten: 'Castle-Spurs 1-1

Furcsa meccs volt ez a szombati. Rosszul játszottunk, de a Newcastle is elég ramatyul festett. Mégsem volt unalmas, vagy színvonaltalan a mérkőzés - igaz, talán az időnként kissé fejetlen játék is hozzátett ahhoz, hogy élvezhető legyen a találkozó. Különösen az utolsó 15-20 perc telt kosárlabda-szerű dinamikával - támadás, lövés, homály, fordulás, majd ugyanez a másik palánknál és így tovább. Nagyszerű egyenlítő gólunk előtt a Newcastle legalább négyszer dönthette volna el végleg a három pont sorsát. Lövenkrands ziccerénél és Ameobi 17-méteres bombájánál bravúrral védett Cudicini, Nile Ranger nullfokos gurításánál a szerencse pártolt mellénk (Dawsont azért eléggé megalázóan forgatta be a srác), míg közvetlenül Lennon gólja előtt Joey Barton oldott meg nekünk egy négy-támadó-két-védő-elleni szituációt azzal, hogy 45 méterről Carlo kezébe gurított. (Összefoglaló itt.)Furcsa meccs volt ez a szombati. Rosszul játszottunk, de a Newcastle is elég ramatyul festett. Mégsem volt unalmas, vagy színvonaltalan a mérkőzés - igaz, talán az időnként kissé fejetlen játék is hozzátett ahhoz, hogy élvezhető legyen a találkozó. Különösen az utolsó 15-20 perc telt kosárlabda-szerű dinamikával - támadás, lövés, homály, fordulás, majd ugyanez a másik palánknál és így tovább. Nagyszerű egyenlítő gólunk előtt a Newcastle legalább négyszer dönthette volna el végleg a három pont sorsát. Lövenkrands ziccerénél és Ameobi 17-méteres bombájánál bravúrral védett Cudicini, Nile Ranger nullfokos gurításánál a szerencse pártolt mellénk (Dawsont azért eléggé megalázóan forgatta be a srác), míg közvetlenül Lennon gólja előtt Joey Barton oldott meg nekünk egy négy-támadó-két-védő-elleni szituációt azzal, hogy 45 méterről Carlo kezébe gurított. (Összefoglaló itt.)

Habár azt mondom, hogy nem volt színvonaltalan a meccs, rengeteg bosszantó, ovis hibát láthattunk mindkét oldalon. Ezen hibák általában a támadások befejezése környékén következtek be, addig a pontig viszont legalább mindkét csapat elég gyakran eljutott, sokszor kifejezetten szép támadásépítés mellett. Lennon mutatott pár szemet gyönyörködtető dolgot a jobbszélen, sokszor be tudott futni egészen az ötös mellé, csak a beadásba mindig beleépett egy hazai láb.

Az első félidőben egy-egy hatalmas lehetőség adódott mindkét oldalon: Leon Best valahogy a felső lécre pattintott egy kiváló José Enrique beadást (Cudicini nem állt a helyzet magaslatán), míg a másik oldalon egy már-már elcseszett támadásunk során Pienaar visszaszerezte vdV blokkolt átadását, visszajátszotta a hollandnak, aki tökéletesen sarkazta Defoe elé a labdát - bűn volt kihagyni, valódi 100%-os helyzet volt, de csatárunk kézen lőtte a jó ütemben kilépő Harpert.

Az első félidőben történt egy nagyon sajnálatos esemény: Bale hátsérülése kiújult (még nem tudni mennyit kell kihagynia) és Bassong jött be a helyére. Így kialakult egy olyan helyzet ami még a rémálmainkban sem igen ütötte fel a fejét: Bassong és Pienaar alkotta a baloldalunkat... a kameruni srác jól megoldotta a védekező feladatokat - előrejátékban viszont eléggé haszontalan volt. Pienaar pedig egészen borzalmas játékkal mutatkozott be - egy-két rövid rutinpasszon kívül szinte csak rosszat láttam tőle egész meccsen. Nem láttam a kreativitást, nem láttam semmi különös gyorsaságot, nem láttam jó lövést, nem láttam pontos beadást. Persze, korai még pálcát törni a hátán, alig ismeri még a csapattársakat, egy-két edzés alatt nem lehet rendesen beilleszkedni. Bízzunk benne, hogy a Lane-en eltöltött idővel nő majd a srác önbizalma és játékostársakkal mutatott harmónia is.

A második félidő elég kutyául indult: Halsey bíró szabálytalannak ítélte meg, ahogy Modric leszerelte Bartont a középpályán, és egy ígéretes Tottenham-támadás helyett a Toon jöhetett szabadrúgással. Nem sikerült rendesen felszabadítani és Guthrie elég pofás labdával hozta játékba a szabadrúgás miatt előrehúzódott Coloccinit. Az argentin szürreálisan zseniális góllal próbálta meg felvidítani magát annak ellenére, hogy szomorú mérföldkőhöz érezett: szombaton lépett ugyanis pályára századik alkalommal a Newcastle mezében... ennél lehangolóbb jubileumot nem nagyon tudok elképzelni egy profi focista életében. Mindenesetre Guthrie labdáját tökéletesen tette mellel maga elé, ezzel egyben el is küldte Huttont pipacsot szedni, és egy pattanás után kilőtte a bal alsót (szerencse is kellett a gólhoz, mivel Cudicini bele tudott ütni az erős, de nem helyezett lövésbe, a labda a kapufáról vágódott a hálónkba).

Ezután kicsit megélénkültek a csapatok és többször is komoly helyzetbe hoztuk az ellenfelet. Először Jenas adta el a labdát egészen lazán a térfelünkön, Barton ebből jó ütemben futtatta lyukra a frissen beállt Lövenkrandsot, szerencsére Carlo kijavította a gólnál mutatott esetleges hibáját. Egyszer pedig Lennon töketlenkedett a felszabadítással, ez vezetett Ameobi nagy lövéséhez és olasz portásunk hasonlóan méretes védéséhez.

Közben persze voltak nekünk is ígéretes próbálkozásaink, sőt a második félidő legnagyobb része arról szólt, hogy beszorítottuk a hazaiakat, akik viszont nagyon veszélyes ellentámadásokat vezettek. Egyik ilyen kontrájukat még a térfelük közepén megállította Modric és egy Crouch-Lennon összejátékot követően jó ütemben kapta vissza a labdát hüvelyk matyitól és akkora erővel lőtt a felső lécre amit ki sem néztem belőle... ritkán lehet ilyen tisztán, ilyen sokáig hallani ahogy rezeg a kapu (már csak ezért is megéri megnézni az összefoglalót:).

A gólunkat, mint már említettem, egy hazai szempontból igencsak kényelmes szituáció előzte meg: abban a pánik-fázisban voltunk amikor már senki sem marad hátul védekezni, amikor elvesztettük a labdát és jöttek a sittesek. Két emberünk hátrált négy támadóval szemben, óriási teljesítmény volt Bartontól, hogy sikerült annyira elcsesznie a szitut, hogy abból mi szerezzünk gólt. Teljesen elszámitotta a lyukra bepasszolt labdát, így az akadálytalanul landolt Carlo kezében, aki letette a labdát a legközelebb lévő csapattárs elé, majd ment egyből a longball Crouch fejére, menetrendszerű csúsztatás, Defoe passza jobbra Lennonnak, és végül a csöppség zseniális gólja.

Lennon egyébként egész meccsen a legjobban teljesítő tag volt a csapatban. Végig benne volt a veszély, és Benoit és Gareth távollétében nemcsak a jobbszélt kellett bejátszania, hanem a baloldalra is muszáj volt átlátogatnia. Támadásban és védekezésben is rengeteget dolgozott, a szememben messze a meccs embere volt. A meccs legviccesebb jelenete pedig egy newcastle-i játékos abbéli próbálkozása volt, hogy a félpályáról átemelje Cudicinit. Carlónak jó pár métert előre kellett lépdelnie, hogy lehúzza a labdát. :)

A négy előttünk lévő csapat közül három is növelni tudta velünk szembeni előnyét. A Unitedet már borítékolhatóan nem fogjuk megelőzni, és sajnos az Arsenal is nyolc ponttal van előttünk, szóval csoda kellene, hogy akár ezt is ledolgozzuk (azért ez még nem lehetetlen). Az erősen éledező Chelsea éppen most veri péppé a Boltont, szóval ők is mennek hárommal (plusz gólkülönbség), így marad a Shitty mint legracionálisabb célpont (megy a puszi Dazza Bentnek:). Az a Shitty amelyiknél százmillió font csücsül tetszőleges meccsen a cserepadon... hát komolyan, sok szerencsét nekünk. Dzekóék jelenleg hét ponttal állnak előttünk úgy, hogy egy meccsel többet játszottak. Az elmaradt meccsünk egy laza Blackpool elleni idegenbeli csörte, szóval egyáltalán nem garantált, hogy feljövünk négy pontra. Nem valami rózsás a helyzet, maradjunk annyiban.

STADION

Az Olimpiai Stadion körüli szappanopera sajnos mégsem fog a héten lezárulni. Elhalasztották a döntéshozást, szóval maradunk a limbóban még egy ideig. Többen ellenzik a pályázatunkat mint támogatják, viszont objektíve az általunk kínált felételek és lehetőségek messze racionálisabbak és lukratívabbak mint amit a West Ham projektjében találunk. Szóval az idegtépő várakozás tart még egy ideig. Remélem az elbírálásnál a rövid távú politikai siker győzedelmeskedni fog a racionálisan legjobb döntés felett, és maradunk a Lane-en.

Most jön egy hét szünet, aztán egy FA-kupa meccs vasárnap a Craven Cottage-ban és aztán hétközben sorozatban harmadik idegenbeli meccsünk a Blackburn vendégeként... sok múlik majd ezen a két mérkőzésen. Remélhetőleg Bale-t hamar megjavítják és Assou-Ekotto is visszatérhet, Pienaar pedig elfoglalhatja méltó niche-ét a cserepadon.

Hétközben lesz majd egy-két, játékosokról szóló poszt, ha minden jól megy. Inkább egy, mint két. Addig is, YID ARMEH!