Bölönire benzinkútnál rontott a drukkerhad

B. G.B. G.
Vágólapra másolva!
2011.05.17. 09:44
null
Bölöni László itt már az aranyéremnek örült a döntő után (Fotó: Action Images)
A magyar futballisták még csak-csak, de edzőink csupán a legritkább esetben érnek el manapság sikereket külföldön, ami persze nem meglepő, mert dolgozni sem igen szoktak határainkon túl. Akik meg kivételt jelentenek, azok is többnyire Erdélyből indultak a nagyvilágnak. László Csabának is akadtak szép (rész)eredményei, ám igazán szépet az új évezredben az egykor játékosként is magasra jutó Bölöni László alkotott: Nancyban szerzett magának tréneri elismerést (amúgy jelenleg is Franciaországban ténykedik, de a Lensnál kevesebb az oka az örömre), majd Portugáliában és Belgiumban átélhette a végső győzelmet – s a vele járó népszerűséget is. 

Juhász Roland csapata, az Anderlecht már begyűjtötte a három pontot a Genk vendégeként (2–0) a Jupiler Pro League 2008–2009-es idényének utolsó fordulójában, miközben Gentben büntetőt fújt a bíró a szintén az aranyra hajtó, s ekkor 1–0-ra vezető Standard Liege ellen – a 90. percben.

„Rádión hallgattuk a fejleményeket, s mondanom sem kell, micsoda öröm lett úrrá rajtunk, hiszen tudtuk, ha a Gent egyenlít, miénk az arany. Aztán megkaptuk a rossz hírt, és hirtelen valamennyien úgy éreztük, mintha kiestünk volna az első osztályból. Hihetetlen az egész" – elevenítette fel a május 16-án késő este történteket Juhász Roland, a majdnem háromszoros belga bajnok hátvéd.

A majdnem szócskát Sinan Bolat, a címvédő Standard húszéves török kapusa miatt kellett a mondatba illeszteni, aki a Costa Rica-i Bryan Ruíz tizenegyesét hárítva életben tartotta Bölöni László együttesének álmait. Mivel ugyanis a két alakulat így azonos pontszámmal (77) végzett a tabella első, illetve második helyén, az ottani előírások értelmében oda-vissza vágós alapon rendezendő finálé határozott az aranyérem sorsáról.

BÖLÖNI-BOLDOGSÁG – A BAJNOKSÁG KULCSPILLANATA

 

 

 

 

 

„Nem tartom igazságosnak az eljárást, de ez a szabály, be kell tartani" – kommentált a brüsszeli lilákat 2005 augusztusa óta szolgáló Juhász (aki tavaly aztán bepótolta a harmadikat), arra gondolva, hogy a győzelmek (24), a döntetlenek (5) és a vereségek (5) tekintetében ugyanúgy végző gárdák közül a brüsszelieknek jobb volt a gólkülönbségük (+45, szemben +40-nel), illetve az egymás elleni eredményekből is jobban jöttek volna ki (2–1-es vereség Liege-ben, 4–2-es győzelem otthon).

Csakhogy arrafelé fajsúlyos holtverseny esetén a gólkülönbség nem mérvadó, ezért következhetett a kétmeccses ráadás – az 1985–1986-os szezont követően első ízben. Az akkori 29 bajnoki címével legeredményesebb belga csapatnak számító Anderlecht, illetve a kilenc végső diadalnál járó, címét legutóbb 1983-ban megvédő, most szintén újrázásban reménykedő Standard először találkozott bajnoki döntőben (azóta 30–10-re módosult az állás).

Visszatérve a 2008–2009-es „alapszakasz" záró körére: tizenhét esztendős edzői karrierje egyik legforróbb pillanatát élte meg Bölöni László, a vallon alakulat vezetőedzője, aki az előző nyáron vette át a kispadot Michel Preud'homme-tól.

„Nagy volt a feszültség a hajrában, s különösen azért lehettem elégedetlen, mert nem tudtuk korábban eldönteni a mérkőzést, holott lett volna esélyünk a megnyugtató második találat megszerzésére. S tessék, majdnem súlyos árat fizettünk érte – emlékezett vissza a végtelenül izgalmas genti finisre az 56 éves szakember. – Ilyen szituációban a szerencsére is szükség van, imádkoztam is, hogy ne legyen gól a büntetőből, jóllehet tisztességesen fel is készültünk ellenfelünk játékából. Ugyanaz az emberük állt a labda mögé, aki általában elvállalja a rúgást, kapusunknak pedig volt annyi akaratereje, hogy az utolsó pillanatig koncentrálva kivárjon."

Bölöni nem titkolta, szerinte a helyi sajtó erős kampányt folytatott az Anderlecht elsősége érdekében, de különösebben nem foglalkoztatta a dolog, mert ez – vélte a szakember – nem új keletű Belgiumban. „Ne is ragozzuk a témát, inkább arra hívnám fel a figyelmet, hogy a belga futball jó irányba tart, ez a bajnokság, benne jó néhány kemény, látványos meccsel, szintén a fejlődést szolgálja" – magyarázta a Standard mestere.

Mint mondta, az Anderlechtben jóval több a rutinos, sok nagy csatát megélt futballista, ami mindenképpen a fővárosiak mellett szólhatott a döntőben. „A mi csapatunk átlagéletkora huszonegy-huszonkét év körüli, s a két klub költségvetése között is szakadéknyi a különbség. Ezért is jelentős fegyvertény, hogy idáig jutottunk, s ne feledjük, még mindig van esélyünk az aranyérem megszerzésére" – zárta mondandóját a játékosként egykor a Steauával BEK-győztes és 108-szoros román válogatott, edzőként pedig a lisszaboni Sportinggal 2002-ben portugál bajnokságot, kupát és Szuperkupát is nyerő szakember.

Ha csak az idényben egymás ellen elért eredményeket vesszük, valamivel a Standard lehetett bizakodóbb. A liege-i együttes kétszer verte meg Juhász Roland csapatát (a Szuperkupában, valamint a hazai bajnokin), míg az Anderlechtnek egy siker jutott. Ráadásul a megelőző tíz egymás elleni tétmérkőzésükből csak hármon kerekedtek felül a brüsszeliek.

A folytatás előtt azonban még a 2009. május 17-én este Lintben megrendezett gála keretében átadták az év labdarúgójának, illetve edzőjének járó díjakat. Utóbbit Bölöni László érdemelte ki – pedig az 1983 óta minden évben megrendezett választást addig sohasem nyerte meg kelet- vagy közép-európai szakvezető (a korábbi győztesek között belga, holland, német és norvég kollégákat fedezhetünk fel).

A marosvásárhelyi születésű tréner óriási fölénnyel végzett az élen, kereken 700 pontot kapott, míg liege-i elődje, a második helyezett, korábbi belga válogatott kapus Preud'homme (Gent) 344-et, a harmadik Ariel Jacobs (Anderlecht) pedig 314-et. Érdekesség, hogy ebben a kategóriában előző alkalommal is a Standard vezetőedzője, az imént említett Preud'homme lett a befutó, miután 25 év szünet után újra bajnoki címmel ajándékozta meg az együttest.

Május 21-én aztán lejátszották a belga élvonal kétmeccses döntőjének első összecsapását a Constant Vanden Stock Stadionban. Az első félidőben egyértelműen jobb volt Bölöni László vendégcsapata, olyannyira, hogy kétszer is majdnem vezetést szerzett, ám a kapufa mindkét alkalommal a hazaiakat segítette.

Szünet után a játék képe alapján némi meglepetésre vezetést szerzett az Anderlecht: Jonathan Legear fejese kötött ki a Standard kapujában, Bolat ezúttal tehetetlen volt. Ám nem kellett sokat várni az egyenlítésre: egy beadásra érkezett a végig igen aktív Dieumerci Mbokani, aki két védő között kibújva csúsztatott a hosszú sarokba – védhetetlen fejes volt.

Ezzel mintha be is fejezték volna a mérkőzést a felek, úgy tűnt, mindkét brigád megelégszik az eredménnyel. A hajrában ráadásul a játék küzdő jellege dominált, aminek jegyében a 87. percben a látogatók horvát védője, Tomislav Mikulic begyűjtötte a második sárgáját, így mehetett is zuhanyozni. Az utolsó Anderlecht-helyzetek egyike Juhász Roland nevéhez fűződött, aki szöglet után fejelt messziről a léc fölé, ám a találkozó döntetlennel zárult.

Végül pedig ha vitatható előzmények után született góllal is, de megvédte a címét a Standard Liege! A „vörösök" a Brüsszelben elért 1–1 miatt eleve kedvezőbb helyzetből kezdték a 24-i visszavágót (Hollandiával ellentétben Belgiumban számítanak az idegenben szerzett gólok a playoffban), aztán a 39. perctől már nem csak nüansznyi volt az előnyük. Egy Mbokani, Víctor Bernárdez ütközés után a bíró „könnyű síppal" tizenegyest ítélt, amelyet a fél Premier League által körüludvarolt (de végül maradó) Axel Witsel gólra váltott.

A Juhászt végig bevető – a védő a Mbokani buktatásáért kapott sárga lappal is bekerült a jegyzőkönyvbe – Anderlecht nem tudott talpra állni, így a magyarok közül Bölöni László örülhetett, aki ezzel egy újabb országban is a csúcsra segített egy csapatot. Az erdélyi származású tréner a két felvonásos párharcban 2–1-es összesítéssel elért diadal másnapján nyilatkozott az NS-nek

– Mekkora értéket jelent az ön számára a belga bajnoki elsőség?
– Talán a legértékesebbet, különösen azért, mert már hosszú ideje nem nyertem jelentős trófeát, nagy szükségem volt a sikerélményre.

– Ami azt illeti, jött több is, hiszen az idényt belga Szuperkupa-győzelemmel nyitotta, bajnoki címmel zárta, sőt önt választották meg az évad legjobb edzőjének Belgiumban.
– Idegen országból érkező szakemberként ez szerintem nagyszerű eredmény, bár fontos megjegyeznem, hogy jó csapat nélkül én sem lehetnék sikeres. Az Anderlechtnél meg azért voltunk jobbak, mert bizonyos szituációkban okosabban futballoztunk, s mivel az idényben lejátszott öt egymás elleni tétmérkőzésből hármat megnyertünk és csak egyet veszítettünk el, úgy érzem, jó helyre került az aranyérem.

– A Standard meg egyenesen a Bajnokok Ligája főtáblájára, márpedig ilyen magaslaton még nem járt edzőként. Mit gondol, mire viheti csapatával Európa legjobbjai között?
– Erősen korlátozottak a lehetőségeink, s arra sincs garancia, hogy meg tudjuk tartani legjobb futballistáinkat, ám akárhogy is alakul a nyarunk, mindenképpen szeretnénk helytállni. De most bocsásson meg... Hát ez hihetetlen... Itt vagyok egy benzinkútnál, szabályosan megrohamoztak. Elnézést, muszáj kiosztanom néhány autogramot, minden jót kívánok!

Legfrissebb hírek

Egyesült Államok–Kanada jöhet az elődöntőben, teljes az Arany-kupa ágrajza

Minden más foci
10 órája

„Érthetetlen döntés...” – fellebbez kizárása ellen a Lyon

Francia labdarúgás
11 órája

Álomgól mankóval

Népsport
11 órája

Megegyezett új klubjával Paul Pogba, hamarosan aláír

Francia labdarúgás
12 órája

Tizenegy gól, mesternégyes, tripla, hosszabbítás, dráma: Spanyolország az U19-es Eb első döntőse

Minden más foci
2025.06.23. 19:51

A DVTK régi-új vezetőedzője hisz a magyar játékosokban

Labdarúgó NB I
2025.06.23. 14:03

U21-es Eb: a németek a kilencemberes olaszokat hosszabbításban legyőzve jutottak a négy köze

Minden más foci
2025.06.22. 23:42

U21-es Eb: a hajrában fordítottak, elődöntősök a franciák

Minden más foci
2025.06.22. 20:02
Ezek is érdekelhetik