Adios, Espana! - gyors helyzetjelentés

Sok tekintetben megtiszteltetés lehet a világ valaha volt egyik legnagyszerűbb játékosához, Peléhez hasonlítani, de a jóslatok terén rá hajazni bizony kétes dicsőség: az elmúlt években, amit megtippelt a „Fekete Gyöngyszem”, kb teljesen az ellenkezője történt… E tekintetben én sem állok valami fényesen, bizonyos tippjeim annyira voltak sikeresek, mint Spanyolország címvédési törekvései. Szénné égetett Ibéria, lesajnált, de győztes Costa Rica, triplázó Müller, avagy bőven van miről beszélni már az első hét után!Sok tekintetben megtiszteltetés lehet a világ valaha volt egyik legnagyszerűbb játékosához, Peléhez hasonlítani, de a jóslatok terén rá hajazni bizony kétes dicsőség: az elmúlt években, amit megtippelt a „Fekete Gyöngyszem”, kb teljesen az ellenkezője történt… E tekintetben én sem állok valami fényesen, bizonyos tippjeim annyira voltak sikeresek, mint Spanyolország címvédési törekvései. Szénné égetett Ibéria, lesajnált, de győztes Costa Rica, triplázó Müller, avagy bőven van miről beszélni már az első hét után!

Kezdjük rögtön a legnagyobb szenzációval: a spanyol válogatott címvédőként, ráadásul elsőként a mezőnyből egy hét után elszállt, s a gólkülönbsége sem biztatóbb: az is 1-7... Muszájból még le kell játszaniuk egy sörmeccset az ausztrálokkal, de lényegében már elkezdhetik a szabadságot, s a konklúziókat is le lehet vonni. Újfent bebizonyosodott, hogy nem lehet csak a múltból élni, ez a csapat jól lakott, kiégett és megfáradt. Casillas, Ramos, Piqué, Busquets, Xabi Alonso, Xavi, Iniesta, Torres és a többiek joggal ültek éveken keresztül Európa és a világ trónján, de már a tavalyi Konföderációs Kupa után (aminek fináléjában a brazilok leiskolázták a Vörös Fúriát) bele kellett volna kezdeni az új csapat építésébe. Túl nagy szerep hárult megint a Barca és a Real futballistáira: a katalánok egyébként is kiábrándító szezont tudhatnak maguk mögött, a madridiak pedig nem bírták ezt a terhelést, hiszen rengeteg meccset játszottak idén. Del Bosque nem mert belenyúlni az alapcsapatba, pedig nem kezdő cserkészek ültek a padon. Ha már magával vitte, pályára is küldhette volna az Atletico Madridból behívott Juanfrant és David Villát, nem beszélve arról, hogy a szezon egyik legjobb játékosa, Koke is több játékpercet érdemelt volna – és akkor nem említettem még az arsenalos Santi Cazorlát és a manchesteri Juan Matát, akik szintén a kispadon ücsörögtek. Többeknek ez a torna a búcsút jelentheti a címeres meztől, ami ugyan talán kissé méltatlan lesz, de a sok jogos kritika és szemérmetlen gúny mellett azért ne felejtsük el, hogy a keret zöme hat éven keresztül a csúcson volt. Kevés ilyen válogatott volt a futball történelem során… Persze, nem akarok senkit mentegetni: Idolom és bálványom, Iker Casillas teljesítményén meglátszott a komoly meccs hiány, Ramos eljátszotta esélyeit az Aranylabda szavazáson (már amennyiben voltak neki a ragyogó tavasza okán), Diego Costánál pedig talán egy hangya is többet tudott volna hozzá tenni a támadójátékhoz. A spanyolok a 2006-os vb óta nem kaptak gólt világversenyen az egyenes kieséses szakaszban. Most sem fognak, mert meg sem érik…

A spanyol fiaskónak a hollandok ágyaztak meg, szerencsére erről a meccsről a Kowalsky lemezbemutató miatt lemaradtam, de az összefoglalót alig mertem megnézni… Végső győzelemre esélyesnek még nem kiáltanám ki a tulipánokat, de az eddigi teljesítményük mindenképp tekintélyt parancsoló. Ugyanakkor az ausztrálok ellen bebizonyosodott, hogy a hátsó alakzatuk sebezhető, s ha Robbent vagy Van Persie-t ki tudják kapcsolni a játékból, ki van húzva a méregfoguk. Az ausztrálok pár percig egyébként vezettek is, de tudtak váltani a hollandok – ezt teszi a nagy csapatokat igazán naggyá. Az más kérdés, hogy egy perccel a győztes holland gól előtt milyen száz százalékos ziccer maradt ki a túl oldalon…

Az uruguayi Godin ma még élcelődhet atleticós csapattársain, de nem biztos, hogy sokáig őszinte lesz a mosolya, mert Uruguay is könnyen a spanyolok sorsára juthat. Ki gondolta volna, hogy az előzetesen (én általam is) lesajnált Costa Rica gyönyörű futballal veri a legutóbbi vb-n elődöntőbe jutó, extra klasszisokból álló urukat? Cavani tizenegyesével ugyan vezetett a favorit, de már az első félidőben sem játszott jól; a második 45 percben Joel Campbell vezetésével pedig teljesen borult a papírforma. Se az angol, se az olasz csapat nem számíthat könnyű meccsre a közép-amerikaiak ellen… Mint ahogy az egymás elleni csörtéjük sem volt az! Anglia nem vallott szégyent, de Balotelli fejese után esélye sem volt az egyenlítésre – hiába volt még majdnem egy félidejük erre, az olaszok megint bebizonyították, hogy náluk jobban senki nem ért a játék gyilkolásához… Vélhetően a spanyolok után az angolok is kizúgtak (sajnos ez a tippem bejött…), Suarez jött, látott és győzött, két góljával elintézte a briteket. 2002-ben a Perugia szerződést bontott azzal a dél-koreaival, aki kivégezte őket, a Liverpool részéről ez túl nagy luxus lenne…

A brazilok eddig nem igazán győztek meg engem. A nyitómeccsen a horvátok ellen is csak egy kamutizenegyesnek köszönhetően nyertek, Mexikó ellen pedig kifogott rajtuk Ochoa kapus, aki legalább három ízben is elképesztően nagyot védett. Miután a horvátok alaposan elintézték a csapategységet és a kaput hírből sem ismerő kameruniakat, igazán érdekes Mexikó-horvát zárómeccsre van kilátás. Bármelyik csapat is fog kiesni, nagyon fogom sajnálni, mert mindkét együttes igen szimpatikusan küzdött eddig. Néha igazságtalan az élet; ebből a négyesből vagy Mexikónak vagy Horvátországnak búcsút intünk, míg a H jelű kvartettből alighanem az igazán lanyha tempóban futballozó és Dél-Korea ellen borzasztóan rossz meccset futó Oroszország tovább fog jutni… A belgák a vártnál nehezebben intézték el Algériát, Marc Wilmots csereemberei szerezték a gólokat – akár csak Svájc esetében, ahol Ottmar Hitzfield nyúlt bele tökéletesen a meccsbe. Svájc a 93. percben kicsikart góllal győzte le Ecuadort, s alighanem ezzel tovább is jutott, mert legnagyobb ellenlábasát fektette két vállra. A csoport másik mérkőzésén a franciák mezére több vérfolt, mint izzadság csepp került, a hondurasiak ugyanis brutálisan játszottak. Benzema két gólt szerzett (a vele való poénkodás is okafogyottá vált volna?), a harmadikat viszont elvették tőle: a gólvonal technológia jelesre vizsgázott, 15 milliméterrel haladt át a labda a gólvonalon, s a kapus öngóljaként szerepel majd az évkönyvekben…

Az áthatolhatatlan fal, Ochoa

Argentína szenvedett Bosznia-Hercegovina ellen, és ebben nagy szerepe van a „mi fiúnknak”, Muhamed Besicnek is. Igen, merem állítani, hogy a miénk. Még. Másfél szezont húzott le a Fradiban, nálunk lett kész játékos, és sajnos minden bizonnyal elviszik a nyáron, de senki nem veheti el tőlünk a tényt, hogy játékos került az NB1-ből a világbajnokságra. És egyáltalán nem játszott rosszul! Jó, két lövési kísérletét jobb, ha elfelejtjük, de védekező középpályásként tisztán, éretten és szinte tökéletesen játszott, a 92. percben még egy esernyőt is kiosztott valakinek, több mutatóban is a meccs embere lett, s egy kivételtől eltekintve Messit is hatástalanította. S szerintem az az egy sem következik be, ha nem borítja fel a védőtársa Besicet. Szerintem a torna felfedezettje lehet, s látva az Irán-Nigéria meccset, biztosra veszem, hogy a bosnyákok továbbjutnak a csoportból.

A portugálok sikerében már közel sem vagyok ennyire biztos… Azon túl, hogy a németektől alapos leckét kaptak, Coentraót sérülés, Pepét ostoba kiállítása miatt veszítették el, s a félkész állapotban lévő Ronaldo pályára küldése is nagy kockázatot rejt magában. Szóval a portugáloknak reszeltek, de valaki elhiszi, hogy ebből a halálcsoportból a zseniálisan játszó németek mellett a Ghánát mázlival és érdemtelenül legyűrő USA fog még továbbjutni???

Végül zárjuk néhány szubjektív megjegyzéssel, mely feltűnt számomra az elmúlt egy hétben!

Az afrikaiaknak ezúttal sem fog sikerülni az áttörés. Láthattuk, Algéria és Kamerun súlytalanok, szerintem az első körben mutatott játékkal Nigéria sem fog továbbjutni a csoportból, s Ghána is borzasztó nehéz helyzetbe hozta magát azzal, hogy kikapott az Egyesült Államoktól. A fény az éjszakában ezúttal Elefántcsontpart lehet, de ne igyunk előre a medve, esetükben az elefánt bőrére…

Ezt a teljesítményt Kassai Viktor is hozná! Négy éve vb elődöntőt vezetett, idén azonban a játékvezetői keretbe sem került be; túl nagyot hibázott két éve az EB-n ahhoz, hogy ezt könnyen elfelejtsék neki… Hogy mit fog kapni a japán Nisimura Juicsi a braziloknak befújt fantom tizenegyes miatt, illetve, hogy haza zavarják-e Humberto Clavijo-t azért, mert nem adott meg két szabályos gólt Mexikónak Kamerun ellen, nem igazán érdekel, a lényeg: kritikán aluli az, amit időnként a játékvezetők produkálnak. Csak a riporterek múlják őket alul…

Real Madrid fanatikusként nem szívesen savazom kedvenc csapatomat, de azért érdemes megnézni, hogyan teljesítenek a blancók friss BL győztesei az év legfontosabb eseményén. Casillas, Ramos, Xabi Alonso nagyot égtek a spanyolokkal, pedig mindhárman kulcsszerepet játszottak az évközi madridi sikerekben. Coentrao megsérült a portugáloknál, Pepe jó szokásához híven megint elveszítette a fejét (még szerencse, hogy pár perccel a kiállítása előtt jelentette ki a riporter, hogy mára már lehiggadt…), Ronaldo pedig elég hamar a kedvét, miután rájött arra, hogy nincs társ, akivel tudna játszani. A túloldalon Khedira az üres kapu mellé lőtt a találkozó elején kb 35 méterről, de neki nem a góllövés az első számú feladata. Marcelónak sem, ennek ellenére már a nyitómeccsen betalált – öngólt lőtt, ez volt a vb első találata. Di Maria győztes csapatban játszott, de felejthetőt produkált. Eddig egyedül Benzema dicsérhető maradéktalanul – ez még viccnek is rossz… Jó, mondjuk lehet, nem egy Honduras a fokmérő, de azért mégis…

Az első 20 meccsen 60 gól esett, ez barátok között is háromgólos átlag. Ha így marad a torna végéig, elégedettek lehetnénk – de azért az egyenes kieséses szakaszban ne számítsunk mindig gólzuhatagra... Ám addig hátra van még másfél csoportkör - mindenkinek további jó szórakozást kívánok!!!