A Vaire-Sur-Marne-i-tó partján csütörtök reggel úgy tűnt, mintha nem is egy kajak-kenu-versenyre, hanem egy természetfilm forgatására érkezett volna az ember. A tavon és afelett százfelé úszkáltak és repkedtek a vadludak és vadkacsák, míg a víztükör csillogott a szikrázó napfényben. Az élő adás kezdetét váró operatőrök egyfajta bemelegítésként tucatnyi szögből követték az élővilág mozgását s talán az sem lepett volna meg senkit, ha lágy zene kíséretében valahonnan egyszer csak felbukkan Sir David Attenborough és izgalmas magyarázatba kezd a nyári lúd – latin nevén: aser aser – életviteléről.
A világhírű brit biológus és műsorvezető nem került elő, megjelentek azonban a vízen a bemelegítő köreiket végző sportolók. A hajóforgalom és a lelátóra megérkező szurkolók egyre hangosabb zaja elől a ludak nagy része nyugodtabb helyre repült, majd elkezdődtek a versenyek. (A délelőtti programról ide kattintva olvashat.)
Már az előfutamok végén pokoli kánikula alakult ki a versenypályán, nem csoda, hogy a lelátón helyet foglaló több mint tízezer szurkoló az első szünetben megrohanta a büféket, frissítő italok vásárlása reményében. A vendéglátóegységek nem bírták a terhelést, óriási tumultus alakult ki, egy idő után már a szektoraikat sem tudták elhagyni az emberek.
A mosdók előterében sokan fejüket és teljes felsőruházatukat is bevizezték, így készülve arra, hogy valahogy kibírják a délutáni döntőket, amelyek közül mindhárom számban szurkolhattunk magyar érdekeltnek.
A férfi kenusok 500 méteres versenye került először terítékre. Adolf Balázs és Hajdú Jonatán párosa idén versenyzett először együtt, a júniusi szegedi vb-n épphogy lemaradt az éremről, s mostani döntőjük úgy indult, hogy akár dobogósok is lehettek volna. Remek kezdésük után a féltávnál másodikak voltak – aztán nem bírták az iramot. Míg a kínai Liu Hao, Csi Po-ven duó a hajrára otthagyta a mezőnyt, a magyar versenyzők egyre jobban elmaradtak, s végül a hatodik helyen értek be.
Aztán szegények egy időre úgy érezhették magukat, mint egy labdarúgó, aki a Bajnokok Ligája döntőjében, a 90. percben, döntetlen állásnál, csodálatos, ollózós gólt szerez – aztán les miatt kifelé jár szabadrúgás. Elsőre ugyanis rosszul tüntették fel az eredményt a kijelzőkön, azt mutatva, hogy a mieink a spanyol Antoni Moreno, Diego Dominguez párossal azonos idővel, harmadikként értek be! Örvendeni is kezdett párosunk, ám ekkor a szervezők hatodikra korrigálták a mieink helyezését és idejét. Persze ez is szép eredmény, mondhatni, egy fokkal kevésbé látványos gólt azért sikerült szerezniük…
Női kajaknégyesünknek már „nem intették be a lest”!
London óta mindig Magyarország volt a szám bajnoka, a hajó összetétele persze azóta többször is cserélődött, a tokiói aranyérmesek közül egyedül Csipes Tamara foglalt helyet a kajakban, Pupp Noémi és Fojt Sára mögött, Gazsó Alida Dóra előtt.
A kezdés nem sikerült jól, eleinte ötödikként haladtak a mienk, a féltávra azonban feljöttek a harmadik helyre és a pozíciót parádésan tartva érkeztek be, 24 századmásodperccel a lengyelek előtt, s a hatodik aranyérmét szerző, Lisa Carrington fémjelezte új-zélandi és a német kvartett mögött!
Az, hogy a magyar négyes címvédési sorozata megszakadt, egyáltalán nem számított: kajakosaink és a helyszínen jelentős számban jelen lévő szurkolók is győzelemként, egymás nyakába borulva ünnepelték hazánk szép versenyzéssel elért, első kajak-kenuban szerzett és minden sportágat egybe véve kilencedik érmét a párizsi játékokon.
Control+Z. Ezután mintha csak ezt a számítógépes billentyűparancsot nyomták volna le, a versenynapot záró férfi K–4 500 döntőjét ugyanis kétszer nézhettük végig. Rossz rajt előfordul még az olimpiai finálék során is, az azonban ritkább, hogy amikor erre a párizsi kajak-kenu versenyeken először sor került, akkor rögtön két csapat volt annak egyszerre az okozója.
A Nádas Bence, Csizmadia Kolos, Kuli István, Tótka Sándor összeállítású négyes a németekkel együtt indult el túl korán. A futamot visszafújták, a versenyzők energiájukkal spórolva szép lassan visszalapátoltak a rajtig, aztán másodjára már nem volt gond, ráadásul a magyarok is jól kezdtek. Az egy évvel ezelőtti, duisburgi világbajnokságon ezüstérmet szerző, a nyár eleji, szegedi Eb-n negyedik csapatunk nem bírta tartani a legjobbak tempóját, le-lemaradt s végül hetedikként ért be. A szám bajnokai a németek lettek, mögöttük az ausztrálok és a spanyolok végeztek.
PÁRIZS 2024
KAJAK-KENU
Döntők
Férfi C–2 500
1. Kína 1:39.48
2. Olaszország +1.6
3. Spanyolország +1.7
4. Semleges indulók +1.79
5. Németország +2.14
6. Magyarország (Adolf Balázs, Hajdu Jonatán) +2.18
Női K–4 500
1. Új-Zéland 1:32.20
2. Németország +0.42
3. Magyarország (Pupp Noémi, Fojt Sára, Csipes Tamara, Gazsó Alida) +0.73
4. Lengyelország +0.97
5. Kína +1.37
6. Spanyolország +2.31
Férfi K–4 500
1. Németország 1:19.80
2. Ausztrália +0.04
3. Spanyolország +0.25
4. Ukrajna +1.21
5. Litvánia +1.33
6. Szerbia +1.72
7. Magyarország (Nádas Bence, Csizmadia Kolos, Kuli István, Tótka Sándor) +2.19
A TOVÁBBI NAPOK PROGRAMJA
AUGUSZTUS 9., PÉNTEK
10.30–11.40: középdöntők
Női C–2 500 (Kiss Ágnes, Nagy Bianka)
Női K–2 500 (Pupp Noémi, Fojt Sára és Gazsó Alida, Csipes Tamara)
Férfi K–2 500 (Nádas Bence, Tótka Sándor és Kopasz Bálint, Varga Ádám)
Férfi C–1 1000 (Adolf Balázs, Fejes Dániel)
12.50: női C–2 500 DÖNTŐ (Kiss Ágnes, Nagy Bianka ?)
13.10: női K–2 500 DÖNTŐ (Pupp Noémi, Fojt Sára és Gazsó Alida, Csipes Tamara ?)
13.30: férfi K–2 500 DÖNTŐ (Nádas Bence, Tótka Sándor és Kopasz Bálint, Varga Ádám?)
13.50: férfi C–1 1000 DÖNTŐ (Adolf Balázs, Fejes Dániel ?)
AUGUSZTUS 10., SZOMBAT
10.30–11.50: középdöntők
Női K–1 500 (Csipes Tamara, Gazsó Alida ?)
Férfi K–1 1000 (Kopasz Bálint, Varga Ádám ?)
Női C–1 200 (Kiss Ágnes, Takács Kincső)
13.00: női K–1 500 DÖNTŐ (Csipes Tamara, Gazsó Alida ?)
13.20: férfi K–1 1000 DÖNTŐ (Kopasz Bálint, Varga Ádám ?)
13.50: női C–1 200 DÖNTŐ (Kiss Ágnes, Takács Kincső ?)
„Köszönöm szépen azt a rengeteg segítséget az orvosoknak, amit az edzőm Franciaországban kapott. Már jobban érzi magát” – mondta Bahodir Jalolov kétszeres olimpiai bajnok üzbég ökölvívó az olimpia hivatalos oldalán, majd külön kiemelte a brit orvosi csapatot is, amely a leggyorsabban reagált ebben a váratlan szituációban, amivel valószínűleg megmentette Kilicsev életét.
Kilicsev múlt csütörtökön a férfiak 51 kilós döntője után a bemelegítőteremben ünnepelte Haszanboj Duszmatov győzelmét, amikor hirtelen összeesett, és megállt a szíve. A britek orvosi stábja egyből megkezdte a szívmasszázst, majd defibrillátor segítségével újraélesztette a szövetségi kapitányt.
Az üzbég szövetség hétfőn közösségi oldalán közölte: Kilicsev állapota stabil, egyúttal bizakodását fejezte ki, hogy hamarosan visszatérhet a szorító mellé.
Az üzbég bokszolók öt aranyéremmel térhettek haza a vasárnap zárult párizsi olimpiáról, mivel a férfiak 51, 57, 71, 92 és a +92 kilogrammos súlycsoportjában is az ő öklözőjük nyert.
Az Európa-bajnokságot követően a párizsi olimpia alatt is folyamatosan jelentkeztünk élő hírfolyamunkkal, ahol próbáltuk rendszeresen színes tartalmakkal szórakoztatni olvasóinkat, de a gyors eredményközlések, frappáns nyilatkozatok, csodálatos fotók sem maradtak el. Hírfolyamunk az ötkarikás játékok lezárultával véget ért, köszönjük, hogy velünk tartottak!
Három hete indult az utazás. A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren reggelente a megszokottnál is nagyobb volt a sürgés-forgás, a magyar olimpiai csapatot szállító gép folyamatosan ingázott Budapest és Párizs között. Miközben a többi utas a reggeli kávéját kortyolgatva törölgette a szemét, az élénkpiros szerelésben érkező sportolóink kicsattantak az energiától, izgatottan várták a felszállást. És nemcsak az ötkarikás újoncok, hanem a rutinos klasszisok is, elvégre az olimpia éppen attól különleges, hogy sohasem tudod, mire számíthatsz.
Mi sem tudtuk, de reménykedtünk a sikeres szereplésben, mert az elvégzett munka és a hároméves „csonka” ciklus eredményei alapján minden okunk megvolt rá.
Aztán fellobbant a láng, több mint két héten keresztül szoríthattunk a magyar sportolókért. Ahogy teltek a napok, az olimpiai járat kihasználtsága is változott, már nem Párizsba, hanem a francia fővárosból Budapestre kellett szállítania a küldöttség tagjait. A vasárnap esti záróünnepség után hétfő délután felszállt az Aranygép is, rajta csupa vidám utassal – és jelentős mennyiségű nemesfémmel. A biztonsági ellenőrzésnél természetesen az érmeket is át kellett világítani, olimpiai bajnok tekvandósunk, Márton Viviana gondosan külön dobozba helyezte az aranyát.
„Kellemes délutánt kívánunk a pilótafülkéből! Kérem, engedjétek meg, hogy a járat személyzete és minden magyar nevében tolmácsoljam gratulációnkat és köszönetünket a hihetetlen eredményeitekért, amelyeket magyar színekben elértetek az olimpián. Hatalmas megtiszteltetés a sok érem súlyától nehezített repülőt hazavezetni” – mondta a kapitány a felszállás előtt, s rögtönzött beszédét tapsvihar fogadta a fedélzeten, ahogy azt megtudtuk a Team Hungary oldalán megosztott videófelvételből.
Olimpikonjaink még a levegőben voltak, amikor a Puskás Szoborparkban már gyülekeztek a szurkolók, sőt, amikor megpillantották a gépet, integettek is a sportolóknak. A hangulatfelelősök, Fazekas Erzsébet és Léderer Ákos kvízzel tesztelték az érdeklődők tudását, nem tudtak olyan nehezet kérdezni, amire ne tudták volna a választ a sportrajongók. Az úszástól a víváson át a kajak-kenuig terítékre kerültek a sikersportágak, a párizsi hősök mellett a múlt nagyjait is megidézték, a zenét pedig a férfi vízilabda-válogatott kedvenc lemezlovasa, DJ Szecsei szolgáltatta.
Időközben befutott a férfi kardcsapat legfiatalabb tagja, Rabb Krisztián, olimpiai ezüstérmével a nyakában boldogan osztogatta az aláírásokat a kordon túloldalán várakozóknak. Sokan a fák árnyékába húzódva igyekeztek elviselni a rekkenő hőséget, de amint bemondták, hogy a sportolói buszok már a Népligetben járnak, összegyűltek a színpad előtt a szurkolók.
Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár mellett a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, Gyulay Zsolt és a szervezet főtitkára, Fábián László vezette fel a színpadra a delegációt, amelyet hatalmas üdvrivalgással köszöntött a közönség. A Freed from Desire szólt, a párizsi hősök virágcsokorral a kezükben integettek, a tömegben a magyar zászlók mellett ballagási lufikat is kiszúrtunk.
„A nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam – kezdte bibliai idézettel beszédét Gyulay Zsolt, aki köszönetet mondott a sportolóknak, edzőiknek és a sportvezetőknek. – Olyan eredményt értünk el, amelyre méltán lehetünk büszkék, olimpikonjaink a határon innen és túl tizenötmillió magyarnak szereztek örömet. Döcögősen indult, de fantasztikusan ért véget az olimpia, többek között a Grand Palais-ban, az uszodában, a kajak-kenu pályán és a Versailles-i kastélyban is felejthetetlen pillanatokat éltünk át. Az elmúlt százhuszonnyolc évben mindig hoztunk aranyat a nyári olimpiáról, amikor részt vettünk rajta. Az éremtáblázaton és a ponttáblázaton elfoglalt helyezésünk mutatja, mennyire sikeres a magyar sport.”
A közönség segítségével külön szólították az érmeseket: a vezetéknevüket a műsorvezetők, a keresztnevüket a szurkolók mondták – vagyis inkább kiabálták. Olimpiai ezüstérmes kalapácsvetőnk, Halász Bence köszöntésénél dobszólót is hallottunk, és az utolsó párizsi aranyérmünket szerző Gulyás Michelle-t is népes szurkolótábor éltette, alighanem ő volt a legfáradtabb a színpadon.
Végezetül az edzőket, orvosokat, gyúrókat, táplálkozási tanácsadókat és pszichológusokat, vagyis azokat a szakembereket ünnepelték, akik a háttérben segítették a sportolók párizsi felkészülését. Noha nem voltak reflektorfényben az elmúlt két és fél hétben, ők is ugyanolyan tapsot kaptak, mint a versenyzők, akik az ünnepélyes köszöntés után a szurkolókkal is találkoztak, beszélgettek.
A számok sohasem hazudnak. Hat arany, hét ezüst, hat bronz, vagyis 19 érem, 14. hely az éremtáblázaton. És ami mögötte van: emberfeletti teljesítmények, örömkönnyek, különleges történetek, emlékezetes pillanatok. Párizs tényleg megért egy misét.
Az olimpikonokkal együtt Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár is hazatért Párizsból, az ünnepélyes köszöntés után lapunknak összegezte a játékokat. „Felemelő volt megélni az olimpiát – hangsúlyozta Schmidt Ádám. – Köszönettel tartozom minden sportolónak, az őket felkészítő szakembereknek, kluboknak, szövetségeknek, a sportot a nehéz időszakokban is támogató családoknak. Nagy büszkeség és kiváltság volt magyarnak lenni Párizsban, mikor meglátták a Hungary-feliratot a pólónkon, tisztelettel és szeretettel közelítettek felénk. Ebből adódóan büszkék lehetünk arra, hogy van egy olyan szegmens, amelyben Európában a hatodik, a világon a tizennegyedik legsikeresebbek vagyunk. Sokatmondó, hogy a tizenkilenc érem mellett huszonkét pontszerző helyet szereztünk, egy érmet leszámítva megismételték a sportolók a tokiói teljesítményt, ami elismerésre ad okot.” |
„A kinti klubjuk edzője megkereste a magyar szövetséget, megkérdezték, indulhatnának-e a lányok magyar színekben. Akkor még nem látszott, hogy belőlük később olimpiai bajnok lehet, de az igen, hogy nagyon tehetségesek. Öt éve befogadtuk őket, azóta folyamatosan észrevehető volt rajtuk a fejlődés. Jó kapcsolat alakult ki a madridi klub és a magyar szövetség között” – mondta Márton Zsolt Krisztián a Márton ikrekről.
„Szerencsés helyzetben vagyunk, mert sok fiatal, feltörekvő versenyzőnk van. Sokan vannak Vivianáék mögött, akik szeretnének kijutni. Érdemes megjegyezni, hogy ez hosszú évek folyamata, munkája volt” – tette hozzá a szövetség elnöke.
A teljes beszélgetést IDE KATTINTVA hallgathatja meg!
Az alábbi fotót Hector Vivas készítette: a 18 éves Márton Viviana örömében nagyot üvölt az olimpiai döntő megnyerése után, s az erről készült fotót a világhírű mulató, a Moulin Rouge oldalfalára vetítették ki a döntő után.
Jazmin Felix-Hotham, az új-zélandi rögbicsapat tagjaként olimpiai bajnok lett Párizsban. Pihenésnek a budapesti Sziget Fesztivált választotta helyszínnek.
A 30 éves sportoló Tokióban aranyérmes volt ebben a versenyszámban, valamint egyéniben a dobogó harmadik fokára is felállhatott. Korábban Londonban és Rióban is egy-egy bronzérmet nyert, így a párizsi játékokkal lett teljes az éremkollekciója.
„Nagyon szürreálisnak tűnik ez az egész” – mondta Daley, majd hozzátette, nagyon ideges volt Párizsban, mivel tudta, hogy ez lesz az utolsó olimpiája, éppen ezért hatalmas volt rajta a nyomás, hogy jól szerepeljen.
„A torony tetején végül nagyon megható volt, tudva, hogy ez az utolsó versenyem. De egy ponton meg kell hoznom ezt a döntést, és most úgy tűnik, ez a megfelelő pillanat” – zárta gondolatait a British Vogue-nak Daley, aki négy világbajnoki és öt Európa-bajnoki címet nyert pályafutása során, előbbiből 2017-ben, utóbbiból 2021-ben egyet-egyet Budapesten.