Semmi extra, de nem szörnyedtünk el a körülményektől – NS-látogatás az olimpiai faluban

A lehető legjobban időzítette a szervezőbizottság a nyílt napot a párizsi olimpiai faluban, legalábbis magyar szempontból mindenképpen. Miután a média azon szerencsés honi képviselőit, akik lehetőséget kaptak rá (a létszám limitálva volt), beengedték a hatalmas kiterjedésű, elkerített „sportoló-lakótelepre”, népes magyar küldöttség költözött be – megérkeztek férfi kardvívóink, az úszócsapat egy része, a női vízilabda-válogatott, és ha a férfi vízilabdázók befutnak, szinte csúcsra lesz járatva a magyar lakórész. A mieinket a japánokkal és a szlovákokkal szemben, a portugálok, a kolumbiaiak és a kuvaitiak szomszédságában helyezték el, a főbejárattól nem is kell sokat sétálni, hogy elérjük az épületet.

A Nemzeti Sport stábjának két férfi kézilabdázó, Fazekas Gergő és Imre Bence segített, profi útbaigazítást adtak azzal, hogy a látványos holland blokknál kell befordulni balra. Az akkreditáció zálogba adásáért sárga színű karszalag járt a főbejáratnál, aztán onnantól kezdve gyakorlatilag szabad volt a gazda, viszont érdekeltségünk okán elsősorban a magyar csapat főhadiszállására koncentráltunk, semmint a kanadaiak rénszarvasára, az ausztrálok kengurujára és emujára vagy a brazilok szépen feldíszített kerítésére.

A földszinten van játék- és közösségi szoba, irodák, frissítőkkel és ropogtatnivalóval megfelelően ellátott helyiségek, illetve gyúró- és orvosi szoba, de az igazán érdekes természetesen az, mi van feljebb, vagyis milyen körülmények várják az olimpia főszereplőit. 

Mármint azokat, akik részt vesznek a falu életében, ellentétben például az amerikai férfi kosárlabda-válogatottal (a Dream Team már az 1992-es barcelonai játékokon is luxushotelben szállt meg) vagy Novak Djokoviccsal (két nagy spanyol ellenfele, Carlos Alcaraz és Rafael Nadal sportolótársaival együtt lakik). Háromtagú ökölvívó-válogatottunk képviselője, Kovács Richárd (miután megmutattuk neki, hol találja a vele készített anyagunkat internetes oldalunkon) több stábot is felengedett Akilov Pilippel közös szobájába, így láthattuk, egy-egy blokkhoz több lakrész, két fürdőszoba és némi közösségi tér is tartozik. Nem kell semmi extrára, fényűzőre gondolni, költség- és energiahatékonyságra annál inkább, de első blikkre nem szörnyedtünk el a körülményektől, más kérdés, hogy az ágy mérete valóban okozhat problémát a jól megtermetteknek. Mivel a lift egy takarítóhölgy és a nagy forgalom miatt csak nem akart megállni az emeletünkön, lefelé lépcsőn mentünk, a többemeletnyi gyaloglás alatt a csigalépcsőn el lehet szédülni kissé.

És hogy mekkora az összetartás? Chema Rodríguez, férfi kézilabda-válogatottunk szövetségi kapitánya letérdelve hálálkodott korábbi kollégánknak, a jelenleg a MOB kötelékében dolgozó Szűcs Andrásnak, mert kapott tőle egy HDMI-kábelt, mi több, még magyarul is köszönte meg.

Egy újszülöttnek minden vicc új, és az is lehet, hogy a pöttyös csomagolású finomság egyszer kifogy a hűtőből, ám az olimpiai falu hangulata kétségkívül magával ragadó. Rossz nyelvek szoktak mondani róla ezt-azt, hallani a feszültséglevezetés speciális, de bevett szokásáról, viszont néhány óra alatt csupán a romlatlanságról és a rendkívül barátságos légkörről szerezhettünk benyomást – higgyék el, nagyon jól van ez így.