Régen várt csodálatos ökölvívás, lélekemelően szép pillanatok, euforikus öröm magyar szempontból talán így lehetne a leginkább jellemezni a szombati, karsruhei bokszgálát. Erdei Zsolt nincs jobb szó rá leiskolázta a WBO (Bokszvilágszervezet) félnehézsúlyú mexikói világbajnokát, Julio César Gonzálezt, és első magyarként lett úgy a világ legjobb profi bunyósa, hogy a hivatalban lévő bajnoktól vette el a koronát. A honi és a nemzetközi (szak)sajtó elismerését maximálisan kivívta, maga mellé állította a német közönséget, és bebizonyította: bárhol, bármikor építhet rá akár egy egész rendezvényt is az Universum Box-Promotion.
A ringben szinte végig az történt, amit Erdei Zsolt akart – úgy tűnt, mexikói riválisának egyszerűen nem osztottak lapot ezen a varázslatos karlsruhei szombat éjszakán (Fotó: Danis Barna)
A ringben szinte végig az történt, amit Erdei Zsolt akart – úgy tűnt, mexikói riválisának egyszerűen nem osztottak lapot ezen a varázslatos karlsruhei szombat éjszakán (Fotó: Danis Barna)
Ha valaki netán nem értesült volna az eredményről, és úgy lép be vasárnap hajnali négy körül a Hotel Rénaissance halljába, azt hihette volna, hogy Julio César González megvédte a WBO (Bokszvilágszervezet) világbajnoki övét. A már láthatóan nem szomjas, az arcán azért néhány szép emléket hordozó mexikói teli üvegekkel egyensúlyozott a folyosón, fényképezkedett, mosolygott, a néhány órával korábban történtekhez képest már-már érthetetlenül viselkedett. A dm-arenában ugyanis szombat este világbajnokhoz méltatlanul hatalmas verést kapott. Erdei Zsolt egyszerűen leiskolázta őt. Igen, Erdei Zsolt, akit egészen a közelmúltig sokan nem átallottak "pacalnak", lassúnak, körülményesnek, gyenge ütőerejű bokszolónak bélyegezni. Nem tudni, közülük hányan fognak legalább gondolatban elnézést kérni Madártól, de mindannyiuknak meg kellene tenniük, merthogy a "vádlott" szombat este minden pontra rácáfolt. A ringben egy kiszálkásított, gyors, taktikus, összeszedett, Gonzáleznél jóval nagyobbakat és pontosabbakat ütő Erdeit láthatott a nagyérdemű. Olyan Erdeit, akitől még a németek is elájultak. Közvetlenül a mérkőzés után, a sajtóhelyen mi is bezsebelhettük a gratulációkat Erdei helyett, és később természetesen a bajnok is megkapta a neki járó elismerést. A sajtótájékoztatóra bevonuló, immár hivatalosan is Dariusz Michalczewski-utódnak tekinthető Madárt standing ovation, szűnni alig akaró vastaps fogadta. Az új bajnok eleinte zavarban volt, de néhány perc után már látszódott, meg tudja szokni ezt az érzést. Meg tudja, és meg is kell szoknia, mert ha a későbbiekben is úgy bokszol, mint González ellen tette, még nagyon sok örömünk lehet benne. Bár Klaus-Peter Kohl Universum-főnök szerint a mostani Gonzálezt Dariusz Michalczewski és Stipe Drews is megverte volna, nem árt rögzíteni néhány tényt. A lengyelnek volt erre lehetősége tavaly októberben, csakhogy nem élt vele, Drewst pedig már két éve is simán megverte edzésen Erdei. Kohl ugyanakkor elismerte, nem döntöttek rosszul, amikor a Michalczewski, Drews, Thomas Ulrich, Erdei kvartettből a magyarnak adták meg a lehetőséget, hogy megpróbálja visszavinni Hamburgba a világbajnoki övet. "Ezúttal szeretném megköszönni Zsoltnak ezt a diadalt, fantasztikus, amit most véghezvitt. Ô az Universum első világbajnoka kétezer-négyben, ehhez pedig külön is gratulálok neki" – mondta Herr Kohl. A láthatóan meghatódott Fritz Sdunek edző pedig csak felsőfokban tudott véleményt mondani jelenlegi egyetlen világbajnokáról (a klub másik férfi bajnokának, Felix Sturmnak Michael Timm a mestere): "Végre teljesen levetkőzte a magyaros könnyelműséget, nem ejtette le folyton az elöl lévő kezét, és végig az előzetesen megbeszélt taktika szerint bokszolt. Fegyelmezett volt, pontos, megérdemelten nyert. Talán most már mindenki elismeri, igazam volt, amikor Dariusz veresége után azt mondtam, ő lesz az új világbajnokom." Elképesztő volt Erdei fölénye, de általános vélekedés szerint a ringben még az eredménynél (két pontozónál nyolc, egynél pedig hét ponttal győzött) is nagyobb különbség mutatkozott a felek között. A címvédő tisztán talán nem is nyert menetet, a hajrában volt olyan, hogy odaadhattak neki egy-egy felvonást, de ez volt a maximum. Olyan bokszolótól, aki a szervezetektől független világranglistán a harmadik helyen állt, az előző meccsén Michalczewskit verte meg, most pedig címvédőként, a többség által esélyesebbnek tartott öklözőként húzott kesztyűt. Csak éppen Erdei Zsolt nem hagyott neki esélyt. González ezt már a sajtótájékoztatón is elismerte, majd később még egyszer megerősítette: "Gratulálok, megérdemelte a sikert. Gyors volt, okosan, jó taktikával vívott, alig tudtam megütni. Bevallom, előzetesen nem számítottam arra, hogy ilyen gyorsan és pontosan fog bokszolni, meglepett, és nem tudtam reagálni a stílusára." Hogy ki és mikor állhat az új világbajnok útjába? Erről egyelőre csak találgatni lehet. Dámosy Zsolt menedzser és Peter Hanraths, az Universum gazdasági igazgatója már a találkozó előtt leült tárgyalni egy esetleges újabb magyarországi gáláról, és a jelek szerint szóban elkötelezték magukat egy szeptemberi, budapesti rendezvény mellett. A helyszín eléggé egyértelműnek tűnik, most már senkinek sem lehet kétsége afelől, hogy Erdei Zsoltért megtelik a Budapest Sportaréna. Mindennemű ha és akkor nélkül. Mert Erdei szombaton végérvényesen egy ország kedvencévé vált. Ugyanakkor az is elég valószínű – és ezt erősítik meg a meccs után szivarral a szájában szárnyaló Kovács István WBO-supervisor szavai is –, hogy a hazai fellépés előtt még jön egy németországi címvédés, szabadon választott ellenféllel szemben. Hírlik, már a nagy Dariusz is bejelentkezett valahonnan Zakopanéból kihívónak, az esélye azonban csak picit több annál, mint a trójai falónak az epsomi derbi megnyerésére. Hosszabb távon Zsolt már túl nagy kincs ahhoz az Universumnak, hogy netán eldobja… Sokkal valószínűbb egy rivális a WBO-rangsor négytől tizedik helyéig álló ellenfelek közül, a lengyel Tomasz Adamek neve például már elhangzott, illetékesek és szurkolók szájából egyaránt. Ennyire egyelőre nem kell előreszaladnunk, van sokkal kézzelfoghatóbb feladat is. Örüljünk felhőtlenül ennek a sikernek, úgy, ahogyan a magyar kompánia tette a gála utáni banketten. Meghívója ugyan csak a szűk stábnak volt, persze, ez már senkit sem zavart. A Kokó, Dámosy duó vezette "bűnszövetkezet" segítségével még azok a magyarok is bejutottak a rendezvényre, akik csak véletlenül tévedtek a VIP-partinak otthont adó terem közelébe. A később érkező honfitársaink pedig vagy "beünnepelték" magukat valamelyik érintettel (Sdunek edző volt az első számú útitárs), vagy nemes egyszerűséggel átrobogtak a biztonsági őrökön. Bent pedig elkezdődött a féktelen ünneplés. Erdei kedvese, Arabella spanyol édesanyját villámgyorsan tiszteletbeli magyarrá avatták a résztvevők, ő is boldogan vette a lapot, táncolt, akárcsak a többiek. Ugyanúgy ropta Dámosy menedzser, Hanraths gazdasági igazgató, és még sorolhatnánk napestig. Szóltak a német slágerek, majd jött egy-egy magyar nóta, eközben a vendégek fogytak, csak a magyarok tartottak ki. Nagyjából kifulladásig. Végre volt mit és volt kit ünnepelni.