A hónap momentumai - Január

115560 115560115560 115560
Vágólapra másolva!
2012.02.02. 15:02
Címkék
Rendkívül szoros hetünk van, mercato zárás, meccs-meccs hátán, ráadásul az évente megrendezett Palermo elleni tragikomédiát is tegnap zártuk....

Rendkívül szoros hetünk van, mercato zárás, meccs-meccs hátán, ráadásul az évente megrendezett Palermo elleni tragikomédiát is tegnap zártuk. Ennek ellenére, ha a naptárra pillantunk, feltűnhet, hogy lapozni kellett (volna), mert februárba fordultunk. Ha év végén elpusztul a világ, ez az utolsó szezon, amikor valami érdemlegeset tudunk nyerni (ha elfogadjuk, hogy már egy évet sem élünk, nyilván az lesz mindenkinek a legfontosabb, hogy legyen még egy kupánk, nem?), bár már a legvérmesebb drukkerek sem hisznek benne, hogy a TIM-Cup-nál fényesebbet a zsákba tehet valaha Ranieri. Talán, ha valóban világvége lesz, s ő meg azt is kivédekezi, akkor fennmaradó induló híján ő lesz a világ legjobb edzője. De most koncentráljunk a januárra és a díjesőre, érzelmes köszönőbeszédekkel.Rendkívül szoros hetünk van, mercato zárás, meccs-meccs hátán, ráadásul az évente megrendezett Palermo elleni tragikomédiát is tegnap zártuk. Ennek ellenére, ha a naptárra pillantunk, feltűnhet, hogy lapozni kellett (volna), mert februárba fordultunk. Ha év végén elpusztul a világ, ez az utolsó szezon, amikor valami érdemlegeset tudunk nyerni (ha elfogadjuk, hogy már egy évet sem élünk, nyilván az lesz mindenkinek a legfontosabb, hogy legyen még egy kupánk, nem?), bár már a legvérmesebb drukkerek sem hisznek benne, hogy a TIM-Cup-nál fényesebbet a zsákba tehet valaha Ranieri. Talán, ha valóban világvége lesz, s ő meg azt is kivédekezi, akkor fennmaradó induló híján ő lesz a világ legjobb edzője. De most koncentráljunk a januárra és a díjesőre, érzelmes köszönőbeszédekkel.

1. Legjobb védő/kapus – Giacinto Facchetti & Walter Zenga díj

Maicon: Ezért a pillanatért volt érdemes dolgozni, hajtani, küzdeni, hogy újra én legyek a legJobb. Ugyan nem adok bele mindent, már vagy 2 éve komolyabbak a hangulatváltozásaim, mint egy válófélben lévő nőnek a menzesze alatt, de olyan gólt lőttem a Genoának külsővel, hogy még a kölykeitek kölykei is azt nézik 30 év múlva. Ezzel eleget is tettem, azért, hogy újra én legyek a hónap védőjátékosa, mert valljuk be, hiába futkorászik az a húzott szemű odaát, ha akarnám, úgy zsebre tudnám vágni, hogy ki sem dudorodna a nadrágomból. Persze köszönöm, de, azért nyilvánvaló volt, hogy más nem nyerhetett.

2. Legjobb középpályás – Sandro Mazzola díj

Thiago Motta: megnéztem a tegnapi meccset, és higgyétek el, nem sajnálom, hogy leléptem. Ugyan velem, nyilván más volna a játék képe, de az araboknak nem lehetett nemet mondani. Ranieri koncepciójával a legjobb esetben, egy harmadik hely jöhet össze, s valljuk be, az sem életbiztosítás. Párizsban meg még idén bajnokok leszünk, ezt még Ancelotti sem szúrhatja el, mikor a legkomolyabb ellenfél a Montpellier. Mondjuk pótolni egykönnyen nem fogtok, azért az vitán felül áll, hogy én voltam a legkiegyensúlyozotabb játékos a szezonban, nem? Bár, ha ezt sem ismeritek el, érthető, hogy otthagytam a pofátokat, büdös bunkók. Ja, persze, köszi meg minden.

3. Legjobb támadó – Nyers István díj

Diego Milito: pályatársaimmal szemben én, azért szerény maradnék. De jól esik, természetesen. Atyaég, hogy mennyit könyörögtem, fohászkodtam, hogy végre befelé pattanjon az az átkozott labda. A pszichológusomtól csak egy szót hallottam folyton folyvást: Mourinho... Mourinho... Ordította, verte az asztalt, hogy annak vége, nem fog visszajönni, itt hagyott, megcsalt. Másnap sírtam, hogy, ha elment, miért nem vihetett magával? Miért hagyta, hogy a lelkem az örök enyészetben tespedjen, míg a fényképét simogatom, és a szemerkélő esőben szól az All By Myself? Minden éjjel belopóztam a Meazzába és a régi elhagyott székénél aludtam. De José már nem szeret téged... Kiöregedett, elhagyatott futballdíva lettem (zokogott Diego a mikrofonba, de mielőtt folytathatta volna Samuel lerángatta a színpadról.)

4. Legnagyobb csalódás – Quaresma díj

Most kajak szopatsz, ragazzi? - szólt bele a hirtelen támadt csendbe a pódiumra érkező Pazzini. Basta! Nem elég, hogy Reiko horas miatt minden átkozott fórumon azt hiszik, hogy nem tudok futballozni, még ezt is hozzámvágjátok? A többiek azt mondták ez a díj mindig azé' a szerencsétlen szerecsené lesz, aki a nyári edzések alatt egy korty vizet nem iszik. Apropó, ő hova tűnt? Mindennek van határa, azért, mert néha elpattan és nem minden passz jön össze úgy, ahogy az a kis mitugrász holland elképzeli... Nem tudom mit kell szivatni a góllövőt. És, ha nem tudok dekázni? Orlandoninak sem megy annyira...

5. Legkellemesebb meglepetés – Giuseppe Bergomi díj

Milito keveredik újra a színpadra, kisírt szemeit törölgeti. Elnézést, kicsit elragadtattam magam az imént, de tudják... (mély lélegzetet vesz) rég gondoltam ennyit Joséra. Az agydoki sem tudott segíteni, azután teljesen magamra hagyatott voltam. Sulley - egyébként sok szerencsét neki a Milannál- azt mondta tud segíteni. Elvitt a sámánjukhoz, készítettek rólam egy vudubabát. Mivel ő mindig a padon vagy a lelátón ült, megígérte, hogy majd irányít fentről. Ennek lett a vége az emlékezetes Atalanta elleni helyzet. Később megkértem Yutót, hogy alkalmazza rajtam a náluk híres akupunktúra nevezetű gyógymódot. Bár ő váltig állította, hogy japán, és nem kínai, azért sikerült rávennem. Különben sem értem mi a különbség. Mondjuk az fura volt, mikor először, egy Katanával akart megszúrni, de túlléptünk ezen is... (most már Samuel, Cambiasso és Zanetti együttes erővel vonszolják le Militót)

6. Legszebb gól – Christian Vieri díj

Maicon: igen-igen, nem számítottunk másra. A már említett gólom a Genoa ellen, lényegében az év gólja díjat is kiérdemelte, csak nem merik lelőni előre a poént. De, ha odaadjátok most, azt a színarany serleget, akkor legközelebb már el sem kell jönnöm. (Közben szólnak Maiconnak, hogy az az év játékosa díj). Nem gond, aki ilyet tud lőni külsővel, az megérdemli azt is. Mert, ki fog még ilyen gólt tekerni? Pazzini? (mutogat röhögve, a fejét rázva az olaszra, aki ideges fejjel puffog tovább a székében). Na mindegy, azért köszi, tényleg marha jó kis hepajt csináltatok, bár nem gondoltam volna, hogy ilyen sokáig tart. Télleg, mikor is lesz vége?

7. Legnevetségesebb momentum – Vratislav Gresko díj

A konferanszié bemondja, hogy a nyertes Javier Zanetti öngólja a Parma ellen, de a Capitano sehol sincs, Nagatomotól megtudjuk, hogy kint vigasztalják Militót. Kis késéssel megérkezik Zanetti: Köszönöm szépen, többet nem tudok hozzáfűzni. De, nem kéne ezt a díjat már átnevezni Muntarira? (videóban: 3:44-től)

8. Legszebb védés – Gianluca Pagliuca díj

Júlio César lép fel a közönség elé, Robinho ziccerét fogta a Milan meccs hajrájában. Tudom, hogy ez egy olyan díj, amit mindig én fogok kapni, de, azért őszinte büszkeséggel tölt el... Eközben Milito rongyol be a színpadra, és bőgve ordítja, hogy "apám helyett, apám volt Julio!" majd teljes testével a kapus karjaiba omlik. César felesége Susanna Werner erre feláll az első sorból, s mielőtt kiviharzik odaveti, hogy "az összes pasim ilyen". César megy utána, Milito egy sötét sarokba kúszik. (3:03-tól)

9. Legszebb csel/egyéni megmozdulás – Ronaldo díj

Ha már az említett Fenomén. Joel Obi érkezik átvenni a jól megérdemelt jutalmát, a Genoa meccsen, a Polinak adott gólpasszáért. De mielőtt egy mukkot is szólhatna, az emberek figyelme Pazzinire terelődik, aki heves hadonászás közepette cseszi le Sneijdert. Csak egy-egy kifejezést értünk meg a felfokozott hangulatú csatár mondokójából, de a "hogy mersz nekem beszólni te fapapucsos hisztérika" egyértelmű következtetést enged a témára. A törpe irányító halántéki verőerét, már újfajta élőlényként jegyzik be a biológusok, miközben erős holland akcentussal válaszolja, hogy "legalább tanuld meg átvenni, a khurfa anyhad". Mindketten elhúzzák a csíkot.

10. Legostobább döntés – Mircea Lucescu díj

Az egész vezetőség és Claudio Ranieri egyszerre lépnek a pódiumra. Előbbiek Thiago Motta eladása, utóbbi az imént távozó Giampaolo Pazzini "szent tehénként" való kezelése miatt kapja meg a legostobább döntés díját. Mivel a nézőtéren már alig van ember, nincs is ki tapsoljon, meg egyáltalán ki tapsolná meg ezt? Moratti heves gesztikulálással jelzi, hogy olyan nincs, hogy a saját csapatának, saját díjkiosztóján, belőle bohócot csinálnak, úgyhogy, ha rajta múlik, ezt többet nem rendezik meg (szerencsére EZ nem rajtad múlik, kedves Massimo), miközben Ranieri kiselőadásba kezd a 4-4-2 és Pazzini játszatásának taktikai előnyeiről, természetesen senki sem figyel rá, már amúgy is, szinte mindenki elment.

11. Legszimpatikusabb döntés – José Mourinho díj

Az utolsó elismeréshez jutottunk. Weisz Árpád emléktáblája. Kár, hogy a díj átadásakor már senki sem volt jelen, a fél csapat egymással veszekedett, a másik fele Militót kereste, így akonferanszié(igen, én) eltette magának és az összes magyar Inter-drukkernek, hogy, legyen egy olyan dolog, amelyre tényleg, tiszta szívből büszkék lehetünk.

Milito közben a sarokban spanyolra válta sírt tovább: "por qué José? por qué?"

Elértünk a nap fénypontjához, megszavazzátok, hogy ki legyen január hónap legjobb játékosa. Maicon és Milito először, Thiago Motta meg utoljára indul a díjért. Legutóbb Nagatomo nyert, amivel be is éri egy évre.

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik