A hónap momentumai - November

Emlékezetes hónapon vagyunk túl. Nem az elsőn idén. Bár emlékezetes az is, mikor a fogdokinál a székben ülve a fehér ruhás bácsi olyan, nagy szerszámmal közelít a szád felé (aki félreértette annak jelenése van a Bianconeris fiúknál), amivel te maximum a konyhabútort ápolgatnád. Így ápolgatta a csapat novemberben is a lelkesedésünket. Lapozás.Emlékezetes hónapon vagyunk túl. Nem az elsőn idén. Bár emlékezetes az is, mikor a fogdokinál a székben ülve a fehér ruhás bácsi olyan, nagy szerszámmal közelít a szád felé (aki félreértette annak jelenése van a Bianconeris fiúknál), amivel te maximum a konyhabútort ápolgatnád. Így ápolgatta a csapat novemberben is a lelkesedésünket. Lapozás.

Meg vagyok róla győződve, hogy rám pikkelnek valahol, felsőbb körökben. Mióta elterveztem ezt a rovatot, csak kínos szenvedés és fogcsikorgatás kíséri. Mint mikor az iskolában odajöttek, a felső tagozatosok, hogy döntsd el, megverünk és megesszük a kajádat, vagy megesszük a kajádat és megverünk. Persze, én már akkoriban is éles elme voltam, mondtam nekik, hogy tök mindegy, hogy rabolsz és zabálsz, vagy zabálsz és rabolsz, végül úgyis csak egy lepukkadt, dagadt, sittes leszel. Eltértem a tárgytól, de a ma Interéről lassan mindent elmondtunk, halottat rugdosni meg nem szép dolog, ráadásul előbb ki is kéne ásni. Kevés meccsünk volt a hónapban, 90%-uk értékelhetetlen, szóval hölgyek, urak, november hónap legjobbjai a szerkesztőségünk véleménye szerint.

1. Legjobb védő/kapus – Giacinto Facchetti & Walter Zenga díj

Az egyetlen díj, amit őszinte örömmel adunk oda, Javier Zanettit illeti. Kritika lehet a csapat számára, hogyha ő a legjobb, de a kor nem hátrány, hanem állapot. Ráadásul ez a fazon még 50 éves korában is jobb lesz, mint Nagatomo és Chivu együtt. A kapitány rászolgált, kiemelkedő volt középpályásként is, láttunk tőle egy gyönyörű kiugrást a Lille ellen, lövetett egy gólt a világ legszerencsétlenebb góllövő csatárával, de a legnagyobb öröm az volt, hogy végre újra ő játszott balbekkben, még, ha kényszerből is.

2. Legjobb középpályás – Sandro Mazzola díj

Thiago Motta visszatért, és rögtön fenyegeti Diego Milito első helyét a házi góllövő listán (bár mondhatjuk, hogy azt még Júlio César is veszélyezteti). Olyan egyértelmű volt a győzelme, mint októberben Cambiassoé, tán legközelebb egy támadó középpályás is eséllyel indul a díjért. Remélem innentől már végigjátszhatja a szezint az olasz-brazil, mert kellett a stabilitásunknak, mint egy falat kenyér.

3. Legjobb támadó – Nyers István díj*

Jelentem csaltunk. De ki róhatná fel nekünk? Csatárainkra olyan volna szavazni, mint hedonistát keresni egy katolikus templomban (kivéve, ha a pap is számít). Ricky Álvarez támadó középpályás, tágabb értelemben támadó, némely szempontból meg futballista, szóval indulhatott. Az eddigiekhez képest, abszolút pozitív a teljesítménye, Sneijder sérülése nyomán, igencsak meghatározta a játékunk minőségét, még, ha Ranieri nem is vele szokott pirospacsizni (Roger nyúl a pácban, valaki?).

4. Legnagyobb csalódás – Quaresma díj

Az egész csapat egy csalódás, de, ha kiemelünk valakit, akkor elsősorban Pazzinit hozzuk fel. Tény, kiszolgálás nélkül ez az ember nem sokat ér, most meg nincs, aki tömné labdákkal. De, az tény, hogy ez az ember kiszolgálás nélkül nem sokat ér. Akkor ezzel az ismétléssel egy mondattal mindent meg is magyaráztunk, nem tudott gólt lőni, nem vettük semmi hasznát, volt plusz egy főnk, aki sátrat vert az ellenfél térfelén, köszi Pazzo, de ennél tavasszal többet tettél értünk.

5. Legkellemesebb meglepetés – Giuseppe Bergomi díj

Ricky Álvarez viszi ezt is, ehhez elég egy gól és egy gólpassz. Látszik, rajta, hogy szokja az európai focit, ha ilyen ütemben fejlődik, májusban már lesz egy használható játékosunk. Többszörösét mutatta, mint eddig (mi is az eredménye a 0 szorzatának?). Najó, elég a rosszindulatból, így is bőven felfelé lógott ki, ami nem az ő kritikája, hanem a csapaté. Coutinhoval együtt lehetnek a jövő, ha Ranieri hajlandó lesz bízni is bennük.

6. Legszebb gól – Christian Vieri díj

Nincs ezen mit ragozni, a két argentin egyszerű módját választotta a török védelem átjátszásnak, dicsérjük az akciót és egy fél plusz pontot most Milito is kap. Ricky Álvarez a Trabzonspor ellen szerezte első gólját Inter mezben.

7. Legnevetségesebb momentum – Vratislav Gresko díj

Milito havi bohózata, most a francia komédia gyökereit elevenítette fel, valóban, Pierre Richard sem volt esetlenebb. De ő legalább egy magas, szőke, felemás cipőben. Ez utóbbi Militonak is meg van, más magyarázat erre nincs (1:07-nél):

8. Legszebb védés – Gianluca Pagliuca díj

Ez nehéz volt, érdekes módon a kapunkra zuduló össztűz kisebb volt, vagy csak nem találta el azt. Működik a vudum vagy Lúciót hallgatta meg végre az Úr? Amikor nem, akkor is ott volt Júlio César. Például Trabzonban (1:21-nél):

9. Legszebb csel/egyébi megmozdulás – Ronaldo díj

Philippe Coutinhotól minden, amit a Caglari elleni gólja előtt, alatt, után csinált. Ő mondjuk brazil, bár eddig ebből csak annyit érzékeltünk, hogy az első szellő elfújta. Meg a bohóchajat, amit a Realos Marcelón és a MU-s ikerpáron is láthatunk. De hála az égnek levágatta és ezáltal megtanult focizni is, akkor meg ilyeneket tud (2:48-nál ebben a fantasztikus hangulatú videóban, amitől én a menstruációs depressziót is jobban viselem):

10. Legostobább döntés – Mircea Lucescu díj

Ranieri szeretné havonta falra akasztani a Lucescu díjunkat, ezért úgy szokott cserélni (most a Siena ellen), hogy csak kivételes mázlival tudjunk pontokat szerezni. Vagy, csak be akarja bizonyítani, hogy az ő csapata futballisták nélkül is képes nyerni. Ezzel valóban egyedülálló körökbe kerülhetne. Csak kérünk szépen, te ne ejtsd ki a csapatot az APOEL-el szemben, ennyit nem ér a díjunk.

11. Legszimpatikusabb döntés – José Mourinho díj

Ez csak azért van, hogy Mourinhoról is elnevezzünk egy díjat. Ranieri, ha Nobel béke-díjat nem is, de egy szerkesztőségi szmájlit (illetve egy rúzsos csókkal ellátott ételmaradékos szalvétát a női szurkoloktól) kaphat. Megesett öregapánk szíve Militón miután a Lille ellen elmulasztotta az idei BL gólkirályi címet (vagy csak ránézett a cserepadra?). Claudio a gyöngék gyámolítója... lehet, hogy ezért a mi edzőnk?

A hónap játékosát megint ti szavazzátok (Giuseppe Meazza díj). Legutóbb, valami csoda folytán Mauro Zárate nyert, hát mást nem is nagyon fog Inter mezben (mert nagyon remélem, hogy nem fizetjük ki). Most új győztest avatunk, ki lepődött meg?

*A díjat átneveztük, mert hazahúzunk mert Nyers Pista megérdemli.