Sportrádió: Marco Rossi magas szintre emelte a magyar válogatottat – Sztoicskov

„MARCO ROSSI MAGAS SZINTRE EMELTE A MAGYAR VÁLOGATOTTAT”

„Nagyon örülök, hogy itt lehetek Magyarországon, szeretem az országot, sok barátom van itt. Nagyon elégedett vagyok, hogy ebből a régióból sok korábbi játékossal találkozhatok itt. Büszke vagyok arra, hogy a hazámat, Bulgáriát képviselhettem a Barcelonában, és tudom, hogy a Barcában számos kiváló magyar játékos is megfordult. Amikor Budapestre jövök, teljesen otthon érzem magam. A futball nekem csak a munkám, de a labdarúgásnak köszönhetően nagyon sok embert teszünk boldoggá.”

„Szeretném üdvözölni Sztanyiszlav Csercseszov barátomat, és köszönetet mondani neki – a Fradiban komoly munkát végzett – valamint Marco Rossinak, akit régóta ismerek. Rossinak gratulálok, nagyon magas szintre emelte a magyar válogatottat. Szeretném üdvözölni Orbán Viktort is, aki sokat tett a sportért, a sportlétesítményekért, valamint azért, hogy Magyarország visszakerüljön a sporttérképre. Szeretném megemlíteni Szabó Tündét is, akivel négy évvel ezelőtt egy komoly interjút készíthettem, aminek a nézettsége a legmagasabbak közé tartozott az Egyesült Államokban. Ezt a beszélgetést a Duna Arénában készítettem az akkori államtitkár asszonnyal.”

„MÉG MINDIG FUTBALLOZOM, MERT SZERETEM”

„Még mindig játszom, főleg gyerekekkel szoktam futballozni. Nemrég még Bulgáriában voltam, ahol több mint ezer gyerekkel együtt részt vettem egy tornán. A gyerekek javára megszervezett jótékonysági mérkőzéseken is jelen vagyok. Fontosnak tartom, hogy közvetítsem feléjük a labdarúgás szeretetét, másrészt arra ösztönzöm őket, hogy játsszanak, gondolkodjanak csapatban, együtt legyenek, s ne a telefonjukat nyomkodják.”

„Elégedettséggel tölt el, hogy a mi régiónk képes versenyezni a sport nagyhatalmaival. Országaink ugyan kicsik, de az itt élő emberek küzdő típusok, nem adják fel. Szeretnek nyerni és sportolni, ez jellemző ránk.”

„MINDEN KORSZAKOS CSAPAT A BARCELONA TÖRTÉNELMÉNEK A RÉSZE”

Sztoicskov összehasonította 1992-ben BEK-győztes csapatát a Pep Guardiola-féle, 2009-ben triplázó alakulattal.

„A mi csapatunk nagyon egyben volt, szerettük egymást, és volt egy nagyszerű edzőnk Johan Cruyff személyében. A csapatban mindenki nyerő típus volt, és akarta is a győzelmet. Ez összehozott minket, s így könnyű volt egységes csapattá formálni bennünket. A Barcelona olyan csapat volt, amelyik minden nap, minden héten, minden évben együtt edzett. Mindenki tudta, hogy nyernünk kell, és hogy igenis tudunk nyerni, és ezért nagyon örülök annak, hogy ennek a csapatnak a tagja lehettem.”

„Én soha nem próbálkoznék meg azzal, hogy bizonyos csapatokat, játékosokat vagy edzőket összehasonlítsak egymással. Van egy fontos mondás Barcelonában, ami nem más, mint a klub jelmondata, a »Més que un club«, ami azt jelenti, hogy »több, mint egy klub«. A Camp Nouba kilátogató minden egyes ember részese a Barcelona történelmének. A Barca jelenkori történelméhez a mi csapatunk, a »Dream Team« nagyban hozzájárult, az alapokat mi raktuk le (a klub első BEK/BL-győzelmével – a szerk.). Viszont előttünk is voltak Barcelonában nagy játékosok, így kiemelném Kubalát, Czibort és Kocsist. A történelem nem velünk kezdődött, mi csupán részei vagyunk ennek, s ezt vittük tovább.”

„A Barcelona mindig is befogadó csapat volt, s azok a külföldiek, akik a klubhoz érkeztek, nagy büszkeséggel viselték a mezt, eggyé váltak a klubbal. A történelem részesei voltak ők is és büszkék voltak arra, hogy a Barcelona mezét viselhetik. Csapatként értük el a sikereinket. Éva, aki velem szemben ül (Risztov Éva – a szerk.) is úgy lett olimpiai bajnok, hogy az nem egyszemélyes munka volt. Edző, gyúró segített, és kellett hozzá az a szellemiség, hogy ő szeressen úszni. Tehát ezt egységében kell nézni. Nem csak az eredményt kell nézni, hanem a csapatot is, mert közös munkának az eredménye az olimpiai arany.”

„Számomra a csapat mindig fontosabb az egyénnél. Legyen szó bármilyen kiváló játékosról, az egyént csapatban kell értelmezni. Ebbe beletartozik a pályaedző, az erőnléti edző, a vezetőedző, a fizioterapeuta, tehát mindenki, aki a csapat környékén található. Hogyha nyerünk, akkor együtt nyerünk, ha pedig veszítünk, akkor együtt veszítünk.”

„Amikor gyerek voltam, nagyon szerettem focizni. Az első célom az volt, hogy a bolgár első osztályban játszhassak. A következő, hogy Bulgária legjobb játékosa legyek. A bolgár bajnokság akkori gólcsúcsa 36 találat volt – ezt két játékos is elérte –, az én pedig szerettem volna ezt a csúcsot elérni, majd túlszárnyalni. Sikerült is 38 góllal.”

KEVIN KEEGAN ÉS JOHAN CRUYFF VOLTAK A PÉLDAKÉPEI

„Gyerekként láttam Kevin Keegant, aki 1978 és 1979-ben Aranylabdát nyert. Láttam, hogy a vb legtöbb gólt szerző játékosa aranycipőt kap, ez is motivált. Láttam Johan Cruyffot, aki a magasba emelhette a BEK-et, a mai BL-trófeát, majd azt is, hogy külföldiek is játszhatnak olyan csapatokban, mint a Barcelona, a Juventus, a Manchester United, a Bayern München, a Liverpool vagy akár a Real Madrid – ennek tudatában az én célkitűzésem is az volt, hogy egy ilyen csapatba kerüljek.”

„Nagyon sokat és nagyon keményen dolgoztam ezért, de végül az összes álmom, amit felsoroltam, teljesült. Mindez nagyon kemény munkát jelentett a számomra, így gyerekként sokat küzdöttem és szenvedtem. De én erős, küzdő típus vagyok. Nagy büszkeséggel tölt el, hogy a játékospályafutásom után is képviselni tudom a hazámat, hiszen bárhová megyek, mindenhol azt mondják, hogy »Hriszto Sztoicskov Bulgáriából«, vagy »Hriszto Sztoicskov, a Barcelona játékosa«, én pedig büszke vagyok arra, hogy ilyenkor mindenki Bulgáriára gondol.”

„Akárhová megyek, mindig magammal viszek egy könyvet, vagy egy mezt, hogy ezeket az emlékeket otthagyjam abban az országban. Bármelyik országba utazok, mindenhol találok barátokat. A barátságot nem lehet pénzzel kiváltani. A barátság magától jön, és amikor velük találkozok, akkor nagyon örülök, mivel érezhető, hogy összetartozunk. Már jó ideje nem vagyok profi játékos, de még mindig előfordul velem, hogy a reptéren nem kérik az útlevelemet, csak rám néznek, és azt mondják, hogy »menjen«. Az útlevelem helyett közös fényképet kérnek, és autogramot kell adnom. Nagy örömmel tölt el, hogy sok évvel a visszavonulásom után is emlékeznek rám, hogy jó futballista voltam.”

KORÁBBAN LAUDRUP IS A REAL KEDVÉÉRT HAGYTA EL BARCELONÁT, DE A FIGO-ÜGY MÁS VOLT

„Szeretném leszögezni, hogy Luís Figo remek játékos, akivel egy csapatban játszhattam. Amikor Barcelonában játszott, magasabb szintre emelte a csapat játékát. Az az ő problémája volt, amikor úgy döntött, hogy a Real Madridhoz igazol. Ne felejtsük el, hogy korábban Michael Laudrup is átment a Real Madridhoz. Figo esete egy kicsit más volt, mivel ő mindig azt mondta, hogy Barcelonában szeretne maradni. Amikor felveszed a Barca mezét, akkor az egy életre szól. Ha elmész egy közvetlen riválishoz, az azt jelenti, hogy feladod a méltóságodat.”

„Azzal, hogy átigazolt a riválishoz, Figo megváltoztatta a megítélését Barcelonában. Az elmúlt húsz évben nem láttam őt a városban. Ezzel együtt többször is találkoztunk, és nincs problémánk egymással, hiszen csapattársak vagyunk. Néhányszor megkérdeztem tőle, hogy miért hagyta el a Barcelonát a Real Madridért, de nincs közöttünk nézeteltérés. A barcelonai emberekben annyi maradt meg, hogy Figo itt játszott, majd elment. Mást nem is akarok mondani róla, nagy játékosnak tartom, és ennyi legyen elég.”

„Már 11 éve az Egyesült Államokban élek és az Univision nevű tévécsatornánál dolgozom. Ez Észak-Amerika legnagyobb spanyol nyelvű televíziótársasága, és ők rendelkeznek a Bajnokok Ligája, az Európa-liga, valamint az Európa-konferencialiga közvetítési jogaival, de ők adják az MLS mérkőzéseit is. Ide Budapestre az Univision szakkommentátoraként érkeztem, ahol a Roma és a Sevilla személyében két nagy hagyományokkal rendelkező csapat meccsel. A Sevilla már sokszor megnyerte ezt a trófeát, tehát specialistának számít, viszont Mourinho már mindent megnyert, éppen ezért nagyon érdekes mérkőzésre számíthatunk.”

„Sportolók vagyunk, így a szívünk egyszerre dobban, és a legfontosabb a barátság.”

„Amikor olyan helyen járok, ahol lehet gulyást enni és megkérdezik, hogy szeretem-e, mindig azt mondom, hogy igen, szeretem a gulyást.”