Komárom Zolija – új portrékönyv az Aranycsapat legendás balszélsőjéről

.

Ettől még a helyiek teljes joggal a magukénak érzik a nyughatatlan vérű, öntörvényű fiút – még ha nem is írhatják fel a nevét a város nagy szülöttjei, V. László király, Jókai Mór vagy éppen Lehár Ferenc mellé. De hosszú, több mint három évtizedes emigrációjából ide tért haza szinte a rendszerváltozás pillanataiban a Ferencvárost, a Csepelt, a Budapesti Honvédot, a Barcelonát és az Espanyolt is megjáró, 43-szoros válogatott klasszis, és itt is hunyt el 1997-ben, alig több mint egy héttel a 68. születésnapja után.

Czibor regénybe (továbbá musicalbe – Czibor, a Rongylábú 2019-ből – és dokumentumfilmbe – Koltay Gábor: Czibor, a Rongylábú 2022-ből) illő életét, hamisítatlan huszadik századi kalandjait először Bocsák Miklós (1983, Kocsis és Czibor), majd egy sokkal teljesebb munkában Szöllősi György (1997, Czibor – Dribli az égig) dolgozta fel könyvalakban, de a világvándorrá lett csibészről Komárom sem feledkezett meg.

Így aztán – miután kellőképpen megünnepelték a 2019-ben esedékes kilencvenedik születésnapot – Számadó Emese, a Komáromi Klapka György Múzeum (amelyben emlékszobát szenteltek Czibor Zoltánnak) igazgatója társszerzőivel együtt, az eredetileg tervezett megjelenést akadályozó pandémia elmúltával, 2021-ben indította el a könyvespolcok felé az egyszerűen a Czibor Zoltán címet viselő igazán gazdag, a kuriózumokat sem nélkülöző könyvet.

A szerzők (Számadó mellett Turi Zsolt, Szabó Csaba és Pokornyi Gábor) számos levéltári, múzeum-adattári forrást, korábbi riportot, cikket gyűjtöttek össze és rendszereztek munkájuk során, és ahogyan illik, hősük ismerőseit és még köztünk lévő egykori csapattársait is felkeresték.

A gazdag anyaghoz rendkívüli segítséget nyújtottak a tartalmas pályafutása alatt 1952-ben olimpiai, 1954-ben világbajnoki, 1961-ben pedig barcelonai színekben BEK-döntőben is betaláló balszélső egykori klubjai is, hiszen korábban a nyilvánosság által sohasem látott dokumentumokat és képeket küldött a Fradi, a Csepel, a Honvéd és az FC Barcelona is. Az utóbbitól még az a szerződés is befutott, amelyet 1958-ban írt alá a FIFA-eltiltása után a már 1951 óta ott futballozó honfitárs és ikon, Kubala László nagyvonalú segítségének köszönhetően Katalóniában megújuló Czibor Zoltán.

A kétrészes könyv első felében a zseni születésétől (családjában szinte mindenkit elvarázsolt a bőrlabda, de közülük egyedül az 1929-es születésű Zoli, a későbbi „Bolond” és „Rongylábú” vitte sokra, egészen a világszintig) 1956-os emigrációjáig, a folytatás a barcelonai időszaktól haláláig követi nyomon Komárom híres fiának pályaívét.

Harminchárom évvel Czibor Zoltán hazaköltözése után lassan a helyükre kerülnek a dolgok.

(Számadó Emese, Turi Zsolt, Szabó Csaba, Pokornyi Gábor: Czibor Zoltán, Komáromi Klapka György Múzeum, 2021)

(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2023. február 18-i lapszámában jelent meg.)