Út a poklon át – Csinta Samu publicisztikája

Vonakodva írja le az ember a „történelmi” jelzőt, mert bármilyen kifejezés elkoptatható, és lassan a szinonimaszótár ide vonatkozó szócikke is kimerül. De nem nagyon van más választás, ha egy klub mindössze tizenegy éves fennállása alatt egy kivétellel minden hazai magaslatot meghódít, egyben pedig egy egész tájegység nevében történelmet ír. Legutóbbi sikerével, a román Szuperkupa elhódításával hozott bennünket újra nehéz helyzetbe a Sepsi OSK. Az újabb bravúrt követően a román futballporondon egyetlen megmászni való csúcs maradt, hacsak a fokozatosság elve jegyében a dobogó alsóbb fokait nem tekintjük kötelező alaptáboroknak a csúcstámadáshoz. Hasonló „óvatosság” azonban eddig nemigen volt jellemző a Diószegi László vezette klubra.

A bajnoki címről szóló azonnali álmokat azonban egyelőre maga a háromszéki labdarúgó-performansz megálmodója, szíve-lelke igyekszik lehűteni. Teljes megalapozottsággal, hiszen pénzügyi lehetőségei legfeljebb az első hatba kerülésre predesztinálják a sepsiszentgyörgyi egyletet. Konkrétnak tetsző helyzet, amit persze időről időre képes felülírni a szervezettség, a megbízhatóság, a magas színvonalú szakmai munka, a szurkolótábor ragaszkodása. A bajnokság viszont hosszútávfutás, amelynek során többnyire érvényesül a realitás és törvényszerűség.

Egy csapat felépítéséhez persze nemcsak pénz kell, bár elsősorban az. Az aradi Szuperkupa-meccsen két, részben az anyagi lehetőségei különbözősége miatt is eltérő játékostoborzási filozófiát valló együttes csapott össze. A bajnoki címvédő, a második legnagyobb büdzséjű kolozsvári CFR évek óta vásárol be elsősorban külföldieket, elvétve néhány hazai veteránt is. A jóval szerényebb költségvetésű Sepsi OSK az elmúlt két esztendőben inkább román játékosokra összpontosított, bár a nyár folyamán három, harminc év fölötti légióst is szerződtetett. A világ futballjában persze ma már senki sem hökken meg azon, hogy egy ötvenezres város csapatában venezuelai vagy argentin játékos bukkan fel, még kevésbé Kolozsváron, ahol az etnikai sokszínűség a város egyetemi központ jellegének köszönhetően immár sok évtized óta nem okoz semmiféle meglepetést.

Néhány napja viszont élénk vita tárgyát képezi a külföldiek jelenléte a romániai sportéletben. A forrásvidéken Novák Károly Eduárd sportminiszter keresendő, akinek rendelete földrengésszerű változásokat idézhet elő. A feltételes mód használata minden bizonnyal szokatlan olyan rendelet esetében, amely már a hivatalos közlönyben is megjelent, így azonnal törvényerőre lépett. Annak értelmében már a küszöbön álló – pénteken rajtol az immár Superliga elnevezésű román első osztályú futballbajnokság – 2022–2023-as idényében kötelezővé válik az új játékoskvóta, amely 40 százalékos hazai jelenlétet ír elő a csapatsportok esetében. Az érintettek, elsősorban a labdarúgóklubok éppen az időzítés miatt támadják az intézkedést, azzal érvelve, hogy képtelenség napok alatt alkalmazkodni egy merőben új helyzethez.

A Szuperkupa-mérkőzésre nevezett keretek közül a kolozsváriban a húszból tíz nem román állampolgárságú futballista szerepelt, míg a háromszékiek által felsorakoztatottak közül 19-ből öt volt külföldi. A bajnoki 25-ös keret vizsgálata esetén a CFR-nél még rosszabb a helyzet (16 légiós), míg a Sepsi esetében így sem lépik át az egyharmadot (33-ból 11). A szentgyörgyiek a formálódó helyzet haszonélvezőinek is tekinthetik magukat, de mivel a rendszer részei, a következményektől sem mentesülhetnek. Nevezetesen attól, hogy a kényszerű okokból fokozódó kereslet minden bizonnyal alaposan megemeli a romániai labdarúgók árát, újfent érvényesül hát a pénztárcák vastagsága közötti különbség. Ha nem is azonnal, az elkövetkező években mindenképp.

A miniszter szerint a szakszövetségekkel történt konzultálás után hozott rendelet ellen egyelőre gyakorlatilag mindenki hörög. Az aránylag kezelhető helyzetben lévő, mintegy 65 százalékos külföldi játékosarányt felvonultató futball a leghangosabb, a klubok a már megkötött szerződésekre hivatkoznak, amelyek felbontása súlyos pénzügyi erőfeszítésekre kényszerítené őket. A legnagyobb lobbierővel büszkélkedő sportágnak a tárcavezető máris hajlandó lenne néhány hónapnyi kegyelmi periódust adni a felkészülésre, de megkockáztatom: ez a bajnokság már ebben a struktúrában ér véget. Főleg, hogy borítékolható egy sereg per, amelyek legfőbb indoka bármelyik európai fórum előtt szalonképes lehet: a szabad munkaerő-áramlás, a munkához való jog korlátozása. Sőt, szembemegy a korszakalkotó Bosman-szabállyal is. Az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke, Asztalos Csaba is diszkriminatívnak minősítette a rendeletet, miközben a miniszter többször is megnyugtatta az aggódókat, hogy a rendelet törvényi háttere kifogásolhatatlan. Ez azonban valószínűleg csak a bíróságon fog kiderülni.

Sokak szerint azonban az elhamarkodottság a rendelet legkifogásolhatóbb része. Az intézkedés ugyanis önmagában támogatandó célt kíván szolgálni, az érvelés szerint a korábbiaknál több romániai sportoló játéklehetőséghez juttatása hozzásegíti a szövetségeket szakmai céljaik eléréséhez, a csapatsportokban szélesíti a román válogatottaknak a merítési lehetőséget. A kerékpárban paralimpiai és többször világbajnoki címet szerző miniszter szerint ha a futballban aggályos is a rendelet azonnali életbe léptetése, a leginkább „veszélyeztetett” kézilabdában októberben zárul az átigazolási periódus, azaz van még idő a változtatásra. Főleg, hogy ez a sportág van a legsúlyosabban érintve az ügyben. Mert ha a férfiszakágban a mérkőzésre nevezett keret felének román játékosnak kell lennie, a nőknél szélsőséges állapotok uralkodnak: a csapatoknak három utánpótláskorú játékost szükséges nevezniük egy-egy mérkőzésre, világbajnokságon vagy olimpián az első tízben végző országok légiósai viszont korlátozás nélkül szerepelhetnek. Szerepelnek is, lásd a CSM Bucuresti együttesét, amelyben gyakorlatilag csontig kihasználják a szabályok kínálta lehetőségeket.

Ha igaz a mondás, hogy a pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve, ebben az esetben a jó cél felé vezető út a poklon át vezet. Novák egyelőre kitart álláspontja és rendelete mellett, de nem lesz könnyű dolga, és valami azt súgja, hogy a rendelkezés végrehajtását minimum egy évvel elhalasztják. Ahogy annyi egyéb tevékenységi területen hozott reformintézkedéssel előfordult már Romániában.

Az intézkedés azonnali életbe léptetése ellen is „védett” Sepsi OSK egyelőre ünnepel. Ma délután össznépi mulatságon mutatják be a szurkolóknak a Szuperkupát, a hírek szerint az evés-ivásnak sem lesz különösebb akadálya. Aztán pénteken kezdődik a bajnokság, mindjárt a bronzérmes CS Universitatea Craiova otthonában – ott, ahol a háromszékiek májusban győztes kupaelődöntőt vívtak. Majd jöhet a második európai kupakaland, immár a továbblépés reális esélyével és reményével.
Béke van, derűs hangulat, kiegyensúlyozott hétköznapok, szép kilátások, amelyek egyre több játékosnak jelentenek vonzerőt a klubcsődöket újra futószalagon szállító zavaros román futballvilágban. A többi lélek és székely büszkeség, annak ellenére, hogy momentán csupán egy helyi játékos kap rendszeresen helyet a kezdőcsapatban. De lesz ez másként is, mondják Diószegiék, és nem sok okunk van kételkedni.

Annyi meg sem ígért, mégis betartott ígéret után?

A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!