Nem kétséges, minden idők egyik legjobb kapusa a cseh legény, aki ráadásul súlyos fejsérülése után is képes volt visszatérni és a legmagasabb szinten folytatni, mi több, visszavonulása után máris visszatért korábbi sportágához, a jégkoronghoz, ahol szintén kapus – ez sem éppen a gyáva emberek hobbija. Több topligás csapat figyelmét is elkerülte, ezt azzal torolta meg, hogy a Premier League-ben több rekordot állított fel, 2005-ben az IFFHS megválasztotta a világ legjobb kapusának, a bajnokságában akkor 1025 percen át nem kapott gólt, sőt 21 mérkőzésen egyáltalán nem, összesen 38 mérkőzésen is csak 21-et! A Chelsea-vel lett többszörös bajnok, nyert Bajnokok Ligáját és Európa-ligát, majd meglepetésre az Arsenalhoz igazolt, itt FA-kupa-győztes lett. A két londoni klubban összesen 633 mérkőzésen lépett pályára, odahaza 13 esztendőben választották meg a legjobb cseh labdarúgónak. A válogatottban 124-szer (rekord) húzott kesztyűt, fájdalmára a 2002-es U21-es Európa-bajnoki aranyat nem követte méltó folytatás, egy Eb-bronz összejött még két évre rá a felnőttek között, de azután egy világbajnokságon és három Eb-n „semmi”.
Cech 37 évesen vonult vissza, két évvel idősebb nála az olasz világbajnok, aki 74-szer lépett pályára válogatottjában, 2006-ban világbajnok (akkori portréja ITT), 2012-ben Eb-ezüstérmes lett, még egy vébén és két Eb-n szerepelt, „vénségére” pedig a Serie A ura lett a Juventusszal, lásd nyolc bajnoki címét. Sokáig játszott, mert lassan indult, 22 évesen még az Ascoliban futballozott, de jött a Chievo és a Palermo (onnan lett világbajnok), majd egy Bundesliga-arany a Wolfsburggal, majd amikor ott kikopott a kezdőből, a Juventus hazavitte, személyesen Alessandro Del Piero közbenjárására. Kemény 300 ezer euróért váltott klubot! Hálából Barzagli sorozatban négyszer bekerült az Év csapatába, és a védelem összes posztján megfordult. Kőkemény, acélos, elszánt, lelkes védő, a régisulis vonal követője, a támadók réme, mert bizony az egyszerűség híve volt mindig is, de éppen ezért tartozott szakmája legjobbjai közé. Minden idők egyik legjobb négyesét alkotta Gianluigi Buffonnal, Leonardo Bonuccival és Giorgio Chiellinivel, ma már a Juventusnál segédedző.
„A 2003-as év egyik nagy felfedezettje Európában, hiszen egy nagyon kulturáltan, lelkesen, megalkuvás nélküli keménységgel futballozó hátvédet ismerhettünk meg személyében” – írtuk róla egykoron. Azután? Talán maga az ír is némi hiányérzettel vonult vissza tavaly áprilisban, 38. születésnapján: tucatnyi idény a Manchester Uniteddel, öt bajnoki címmel és egy BL-arannyal, majd tisztes iparosévek a Sunderlanddel, kellemes levezetés a Readinggel, mégis, annak idején világklasszisnak indult. Sérülékenység, balszerencse? Majd eldöntik a szakértők. A védelem összes posztján bevethető volt (egy alkalommal még vészkapus is), talán ezért sem lett alapember sehol, de végül is a nagy MU általános tartalékjának lenni sem tömegek osztályrésze. Közel 500 PL-mérkőzésen szerepelt, tehát panaszra nincs oka, U16-os Eb-győzelmét a felnőttek között két Eb-részvétel követte, 2012-ben és 2016-ban, 118 válogatottsága a harmadik legtöbb hazájában Robbie Keane (146) és Shay Given (134) után. Ma a Reading segédedzője.
JUAN
Egyike a selecao szürke eminenciásainak: a középső védőként, emberfogóként szolgáló hátvéd nélkülözhetetlen szerepet tölt be a sárga-zöldeknél, hiszen mellőle Lúcio, két szélről Cafú és Roberto Carlos (utódai) szívesen törnek előre, és ilyenkor hősünk egymaga biztosítja a kapujukat, mint afféle vékonyka söprögető – írtuk lassan 15 éve a védőről, aki a Flamengóban, majd a Bayer Leverkusenben és a Romában bizonyította hosszú idényeken át a hasznosságát. 2012-ben hazaigazolt, krisztusi korban járt akkor már, de csak tavaly nyáron vonult vissza, az Internacional kiszolgálása után a Flamengótól. A zengzetes klubsikerek elkerülték, de odahaza kilenc állami és egy országos bajnoki cím, valamint egy Olasz Kupa azért összejött. A válogatottal volt igazán sikeres: 79 fellépésén hét gólt lőtt, nyert két Copa Américát (egyszer a döntő gólt szerezve, az argentinok elleni fináléban) és két Konföderációs Kupát, ott volt a 2006-os és a 2010-es vébén; pechjére a 2002-esről lemaradt, pedig egy évvel előtte már bemutatkozhatott a selecaóban.
PATRICE EVRA
A mindig vidám francia legény ellenben posztja legjobbjai közé tartozott, balhátvédként hosszú időn át alapembere az MU-nak. Evra 2006 és 2014 szolgálta a „vörös ördögöket”, háromszor bekerült az Év csapatába a PL-ben, de járt az UEFA és a FIFPro legjobb 11-ében is. A válogatottal is sok helyen megfordult: ugyan 2010-ben ő is leírta magát a nevezetes sztrájkkal, de összesen két vébén és három Eb-n szerepelt, egy 2016-os ezüstéremmel. 81 fellépés után búcsúzott a Les Bleus-től, majd Manchester után következett Torino, a Juventus, de itt inkább a csapata volt sikeres, nem ő, majd Marseille-ben Eric Cantona babérjaira tört, ezt egy szurkoló bánta.
2018 elején a West Ham mentőövet nyújtott neki, ezt Evra öt mérkőzéssel fizette meg, 38 évesen retirált, a jövőben talán humoristaként helyezkedik el, egyelőre az MU akadémiáján tevékenykedik. Fiatalkori kalandjairól itt olvashat!
Mit is mondhatnánk minden idők egyik legjobb középpályásáról? A modern idők lovagja ő, klasszis védekező és középső középpályás, zseniális karmester, Andrés Iniesta ikertestvére. A Barcelona neveltje, hálából megnyert mindent a klubbal, amit csak lehetett, a válogatottal szintén, egyetlen fájdalma, hogy csak az Eb-aranyat tudták megvédeni, a világbajnoki címet nem, de volt U20-as világbajnok és olimpiai ezüstérmes.769 mérkőzés a Barcában, 85 góllal és 184 gólpasszal, nyolc bajnoki címmel és négy BL-arannyal, 133 fellépés a nemzeti csapatban, közel negyven kanadai ponttal, négy világbajnoki és három Európa-bajnoki részvétellel, majd egy fizetésben és élményeken gazdag kaland az al-Szaddal, amelynek ma már az edzője. Ami a fájdalma lehet: csak egyszer lett odahaza az Év játékosa, az Aranylabda-szavazáson csupán három bronzszínű labda lett az övé, 2009-ben, 2010-ben és 2011-ben, mindannyiszor a Lionel Messi, Cristiano Ronaldo páros mögött. Erről az érzésről cimborája, Iniesta is tudna mesélni. Xavi 2015-ös távozásával félárbocra ereszkedett a tiki-taka, Iniesta Japánba igazolásával végleg ki is múlt a futballból, eldöntve a nagy kérdést, hogy a taktika teszi-e a játékost, vagy a játékosokra épüljön-e a taktika. Nagyértékű fogadást ne kössünk arra, hogy Xavi nem lesz a Barca mestere a közeljövőben...
A 2010-es világbajnokságon koronázhatta volna meg saját magát és az Oranjét Sneijder, de pár kihagyott helyzet megakadályozta ebben. Abban az évben az Interrel BL-győztes és olasz bajnok lett, a vébé ezüstlabdása és bronzcipőse (a tornán öt gól lőtt, és volt egy gólpassza is). Megjárta az Ajax-üstökösök szokásos útját, 18 évesen már felnőtt válogatott volt, és ugyan a Real Madridban nem remekelt, de ezt tudjuk be a bizalomhiánynak, az Interben kibontakozhatott. 29 évesen azonban rossz döntést hozott, a Galatasarayt választotta a Liverpool helyett – a felesége... Fizikailag nem volt már topon (a férj), de sikeres éveket hagyott maga után ott, majd a Nice-ben nem ment neki, így jöhetett némi levezetés az arab világban. A válogatott mérkőzésekre félig sérülten is mindig felszívta magát, 134 szereplése országos rekord, erre 62 kanadai pont jutott, igazságos elosztásban. Van egy vb- és egy Eb-bronza (utóbbi még 2004-ből, az utolsó nagy ajaxos generáció tagjaival) is, összesen hat nagy tornán szerepelve ez igen jó arány. Klasszikus, fifikás, pengés karmester, vérbeli támadó középpályás, a modernebb futballban éppen az ilyeneket rúgják először agyon, minden bizonnyal ennek volt köszönhető a sérülékenysége is. A most 35 éves Sneidjer bátyja, Jeffrey már régen visszavonult (egykoron együtt indultak az Ajaxban), öccse, a volt korosztályos válogatott Rodney az ötödosztályú DHSC Utrechtben vezet le.
Sokat tehetett volna a holland vb-aranyért Robben, talán a legtöbbet, lévén két ziccert is eltolt a döntőben. Egyesek nagy vesztesként aposztrofálták őt visszavonulásakor, de ide nekünk egy ilyen vesztes karriert bármilyen szakmában, és ide nekünk egy ilyen lúzerfizetést! PSV, Chelsea, Real Madrid, Bayern München, 96 meccs a válogatottban, szélsőként 37 góllal (és 30 gólpasszal), 15 vb-mérkőzésen 12 kanadai ponttal, három-három világbajnoki és Eb-szerepléssel, két bronzzal és egy ezüsttel, 2014-es bronzlabdával. Harmincöt esztendősen vonult vissza, hozzá képest Sneijder is acélizomzatú és platinaízületű volt, a villámlábú szellő 2004 óta 56 alkalommal volt sérültistán rövidebb-hosszabb időre, legalább hónapra kilenc alkalommal kidőlve; a 2010-es vb után egy fél évet kellett kihagynia. Ehhez képest kész csoda a 602 klubmérkőzés a profik között, 369 kanadai ponttal meg pláne, holland, angol, spanyol, német bajnoki címmel és egy BL-arannyal. Az aranylabda-szavazásokon ő sem járt sikerrel, legjobbja egy negyedik hely, a brazíliai sikerek után.
Korai portréja ITT, bayernes búcsúztatója OTT!
DIEGO FORLÁN
Igen jókor született az uruguayi támadó mindenes, balszélső: ugyan neki nem jutott olyan karmester, mint Enzo Francescoli (azért Álvaro Recoba sem volt kutyaütő), de lett két olyan csatártársa, mint Luis Suárez és Edinson Cavani, mögéjük meg rengeteget futó középpálya, no és klasszis védelem osztályrészül. Az eredmény: Forlánnak három vb-részvétel, egy 2010-es negyedik hellyel, három Copa América-szereplés egy arannyal és egy bronzzal. Forlán volt a vb aranylabdása és gólkirálya, de spanyol gólkirály ( egyszer a Villarreallal, egyszer az Atlético Madriddal) és szintén kétszer európai aranycipős is. A Manchester Unitedben gyakorlatilag megbukott, nagy volt az ugrás az Independientétől, ám a La Ligában és az Interben kárpótolta magát, majd harmincon túl jött egy kis vándorlás Dél-Amerikában, aztán Kína, India, és Hongkongba is elugrott egy Kitchee-t szétnézni. Ma a Penarol edzője, 40 esztendősen: nagyapja kétszer is volt Uruguay szövetségi kapitánya, édesapja sokszoros válogatott támadó, majd edzette a Sao Paulót is. A kis Forlán 2003-ban bajnoki címet ünnepelt a Manchesterrel, egy évre rá FA-kupát nyert, klubszinten legnagyobb sikere a 2010-es Európa-liga-diadal az Atlético Madriddal.
FERNANDO TORRES
A 35 éves spanyol éket három csapatnál is örökre megemlegetik majd: az őt kinevelő Atlético Madridnál nagy kedvenc volt, majd sokat segített a klubon 38 millió eurós vételára, a Liverpoolnál 142 mérkőzésen 81 gólt lőtt, 21 assziszt mellett, majd 58 millióért megvette a Chelsea, ahol 172 mérkőzésen ugyan 45 gólt lőtt (a bajnokságban csak húszat), 35 gólpassz mellett, de összességében hatalmas csalódást okozott. 2011 elején vették, 2014 nyarán ingyen kölcsönadták a Milannak, aztán alig hárommillió euróért végleg eladták. Az olaszoknál 10 meccsen elért 1 gólja miatt elcserélték az Atlético Madriddal Alessio Cercire, kölcsönbe, Torrest a „bemutatásán” 45 ezren fogadták! Magára is talált végre, 31 éves volt már ekkor, nyert El-t és majdnem BL-t is, e két sorozatban egyaránt diadalmaskodott korábban a Chelsea-vel. Torres a klubjaiban összesen 255 gólt szerzett, és mivel ő is szerencsés időben született, volt U16-os és U19-es Eb-aranyos, kétszer a felnőttek között is megnyerte az Európa-bajnokságot, 2010-ben pedig világbajnoki címet ünnepelhetett (a vébéken egyébként nem igazán ment neki). 110 válogatott fellépésén 38 gólt szerzett, a legnevesebbet a 2008-as Eb-döntőben, amelyet az döntött el. Odahaza kétszer volt gólkirály, a 2012-es Eb aranycipőse, a 2008-as év bronzlabdása, a 2013-as Konföderációs-kupa gólkirálya. Utolsó mérkőzését Japánban vívta, Andrés Iniesta csapata ellen!
Érdekes, hogy Madridból egy csere keretein belül távozott, és ugyanúgy is tért vissza.
Kihagyhatatlan a mi kezdőnkből is az egyik legprímább holland gólvadász, akiből Arsene Wenger faragott vérbeli középcsatárt (a Feyenoordban inkább balszélső volt), a Manchester Unitedben is remekelt, kétszer lett a PL gólkirálya, a két nagycsapatban összesen 190 gólt szerzett, és amiről szeretnek elfeledkezni, 76 gólpasszt is. Nyert bajnokságot és FA-kupát, de a BL-aranyról csak álmodhatott, a válogatottal „csak” egy-egy ezüstig és bronzig jutott három világbajnokságán, a 2014-es vébén csodagólt fejelt, azon a tornán jobb és bal lábbal, fejjel, szabadrúgásból és 11-esből is betalált, ami rekord. Két Eb-n is láthattuk, az Oranjében 120 mérkőzésen 50 góllal és 19 assziszttal zárt. 2015-ben a Fenerbahcéhez igazolt, később hazatért a Feyenoordhoz, onnan vonult vissza tavaly nyáron, 35 évesen. Fia, Shaqueel az ottani serdülőben szerepel már!
A KISPADON
név/nemzetiség/életkor/legismertebb klubja/utolsó klubja/válogatottság
Jefferson, brazil, 37, Botafogo, 22/0
Sokaknak meglepetés, de Jefferson (de Oliveira Galvao) bizony 22-szeres felnőtt válogatott, emellett U20-as világbajnok, konföderációs aranyérmes. Európai karrierje csak a Trabzonspor, Konyaspor kettősre szorult, kár érte, a Selecaóval megjárta a 2014-es vébét, szó szerint, végig kezdett ellenben az azt követő Copa Américán, de sok sikerrel ott sem járt. 2015-ig a brazil liga legjobb kapusai közé tartozott, akkor a másodosztályba is lemerült kedvenc csapatával, de abban évben védett a kontinensbajnokságon!
Carlos Salcido, mexikói, 39, PSV, Tiburones Rojos, 120/10
Mexikó legutóbbi védőfejedelme sem aratott nagy sikereket Európában, játszott még a Fulhamben is, odahaza a Deportivo Guadalajarát és a Tigrest is kiszolgálta. No és a válogatottat: 2012-ben olimpiai bajnok lett, egy évvel azelőtt Arany-kupa-aranyos, de három világbajnokságon és két konföderációs tornán is megfordult. Mexikó védőcsászárának, Claudio Suáreznek az utóda lett, ez mindennél többet elmond róla.
Micah Richards, angol, 31, Manchester City, Aston Villa, 13/1
Ha kissé szerencsésebb, most éppen a bajnoki arany megvédésén dolgozna a Cityvel a jobb oldali mindenes, de hát az élet nem habostorta. Egy időben zseninek tartották, a válogatottban is alapember lett (18 évesen mutatkozott be a háromoroszlánosok között, védőként ez rekord, egy évre rá már gólt is lőtt), de hiába bújt el a Fiorentinába és az Aston Villába is a sérülések elől, ez az egy ellenfele bohócot csinált belőle. Az utolsó mérkőzését 2016 októberében vívta, három év múlva jött rá: ennek bizony vége. Mivel tizenévesen már a BBC újságírója volt, várja az új pálya.
Alekszandr Hleb, fehérorosz, 38, Barcelona, Iszloh, 81/7
A fehérorosz középpályás ellenben kihozta magából a maximumot: VfB Stuttgart, Barca, Arsenal, és mehetett volna az Interbe is, de peches módon nem akart 2010-ben is BL-t nyerni, a Birmingham Cityben és a Wolfsburgban meg már nem pörgött a régi magas szinten. Törökországban és Oroszországban keresett még egy kis pénzt, majd a BATÉ-hez igazolt, hogy borsot törjön magyar csapatok orra alá. Karrierje során 36 millió eurót fizettek érte, ezért is hazája legjobb labdarúgója. 2008-ban felvetődött a neve a Real Madridnál is, Hleb akkor azt mondta, azért hagyná el Londont, mert az túl zajos neki.
Claudio Marchisio, olasz, 33, Juventus, Zenit, 55/5
Az utóbbi idők egyik leghasznosabb olasz középpályása, nem véletlenül hívta 2015-ben a Liverpool, előtte pedig a Bayern München, de minden bizonnyal ő sem bánta, hogy a Juventus neveltjeként egészen 2018-ig maradt a klubnál. Az orosz kaland rövidre sikeredett, Paul Pogba és Andrea Pirlo hű fegyverhordozója két súlyos sérülés után feladta ezt a harcot. Talán az egyetlent karrierje alatt... „Csak az elveszített Eb-döntőt sajnálom, és azt, hogy nem nyertem a Juventusszal BL-t” – nyilatozta.
Marco Borriello, olasz, 37, Milan/Juventus, UD Ibiza, 7/0
Az olasz támadóval nemrégiben foglalkoztunk annak kapcsán, hogy szerelmi életének feldobása doppingvétséghez vezetett, de egyébként remek labdarúgó volt, mielőtt vénségére kujonnak nem állt Ibizán. A Milan neveltje, a Romában, a Juventusban, a Genoában és a Sampdoriában is játszott, olaszos módon 19 (!) klubváltás áll a háta mögött, és egy pár közös tulajdon. A 2008-as Eb-n kerettag volt a válogatottban.
Darren Bent, angol, 35, Tottenham, Derby, 12/4
Bár nem értékmérő a pénz, azért az sokat elmond a támadóról, hogy karrierje során 65 millió eurót fizettek érte, legtöbbet 2001-ben, az Aston Villa, 21.5 milliót. Hat éven át volt válogatott, de nagy tornára nem vitték ki, a PL-ben karrierje során 277 PL-mérkőzésen 106-szor volt eredményes, ez azért nem rossz mutató. 2018 nyarától nem volt klubja, a visszavonulását egy év múlva jelentette csak be.
EGYÉB HÍRESEBB VISSZAVONULT LABDARÚGÓK
név/nemzetiség/életkor/legismertebb klubja/utolsó klubja/válogatottság/egyéb
Lassana Diarra, francia, 34, Real Madrid, PSG, 34/0
Borja Fernández, spanyol, 38, Real Madrid, Real Valladolid
Miguel Torres, spanyol, 33, Real Madrid, Málaga, 2x spanyol bajnok
Cesare Bovo, olasz, 36, Roma, Lecce, felnőtt válogatott kerettag, U21-es Eb-gy.
René Adler, német, 34, HSV, Mainz, 12/0, Eb-ezüstérmes
Emiliano Moretti, olasz, 38, Juventus, Torino, 2/0, U21-es Eb-gy.
Thomas Buffel, belga, 39, Feyenoord, Zulte Waregem, 36/6,
Luis García, spanyol, 38, Real Madrid, Eupen, 7/0
Boubacar Copa, elefántcsontparti, 40, Rennes, Leuven, 86/0, ANK-gy., 3x ANK-ezüstérmes, 3x vb-r.
Jaroslav Plasil, cseh, 37, Monaco, Bordeaux, 103/7, Eb-bronzérmes, 3x Eb-r., vb-r.
Karim Ziani, algériai, 37, Marseille, Orléans, 62/5, 2x algériai aranylabdás, vb-r., 2x ANK-r.
Álvaro Saborío, Costa Rica-i, 37, Bristol City, San Carlos, 111/36, 2x Copa América-r., vb-r., 6x Arany-kupa-r.
Peter Odemwingie, nigériai, 38, Lok. Moszkva, Madura United, 63/10, orosz U-vál., 2x vb-r., 3x ANK-bronzérmes, olimpiai ezüstérmes
Andranik Tejmurjan, iráni, 36, Fulham, Masin Szazi, 101/9, 2x vb-r., 3x Ázsia-kupa-r.
Pat Jennings, angol, 40, Tottenham, St. Patricks, a nagy Pat Jennings fia
Davide Biondini, olasz, 36, Atalanta, Genoa, 2/0
Dario Dainelli, olasz, 40, Fiorentina, Livorno, 1/0
Kris Bright, új-zélandi, 33, Honvéd, Auckland City, 5/1, ÓNK-gy.
Jan-Michael Williams, trinidadi, 35, Ferencváros, HFX Wanderers, 80/0, 3x Arany-kupa-r.
Massimo Gobbi, olasz, 39, Milan, Parma, 1/0
Hani Szaid, egyiptomi, 39, al-Ahli, el-Makasza, 71/0, 2x ANK-gy.
Leonel Gancedo, argentin, 48, River Plate, Encamp, 5x argentin bajnok, Libertadores-kupa-gy.
Abdoulaye Méité, elefántcsontparti, 39, Marseille, Lusitanos, 48/1, vb-r., ANK-ezüstérmes, 3x ANK-r.
Rodrigo Brana, argentin, 40, Estudiantes, 9/0, Libertadores-kupa-gy.
Matt McKay, ausztrál, 36, Rangers, Brisbane Roar, 59/2, vb-r., Ázsia-kupa-gy.
Alex Sandro, brazil, 34, Sao Paulo, Wilstermann, 2/0, Copa América-gy., Luisao testvére
Dudu Cearense, brazil, 36, CSZKA Moszkva, Botafogo, 12/0, U20-as vb-gy., Copa América-gy.
Darío Verón, paraguayi, 40, Olimpia, 52/1, 2x Copa América-r., vb-r.
Justo Villar, paraguayi, 42, Nacional, 120/0, 3x vb-r., Copa América-ezüstérmes, 7x Copa América-r.
William Kvist, dán, 34, VfB Stuttgart, Köbenhavn, 82/2, 8x dán bajnok, 2x dán aranylabdás, 2x vb-r., Eb-r.
Pierre Webó, kameruni, 37, Fenerbahce, Nacional, 58/18, 2x vb-r., 2x ANK-r.
Darío Conca, argentin, 36, River Plate, Bold FC, Kínában a Kuangcsou Evergrandében évi 10.6 millió eurót keresett nettóban, három éven át
David Ferreira, kolumbiai, 40, FC Dallas, U. Magdalena, Copa América-gy., 3x Copa América-r.
Franco Brienza, olasz, 40, Roma, Bari, 2/0
Alberto Aquilani, olasz, 35, Liverpool/Milan, Las Palmas, 38/5, U19-es Eb-gy., Eb-r., vb-r.
Clément Chantome, francia, 32, PSG, Red Star, 1/0
Marcel Schäfer, német, 35, Wolfsburg, TB Rowdies, 9/0, német bajnok, Német Kupa-gy.
Pölöskei Zsolt, magyar, 28, Liverpool, Honvéd, volt válogatott kerettag, a 15x vál. Pölöskei Gábor fia
Norbert Németh, magyar, 35, Vasas/Újpest/Honvéd, Saalfelden, 2/0
Kemenes Szabolcs, magyar, 33, Ferencváros/Honvéd, Budaörs
Sándor György, magyar, 35, Videoton/Győr/Újpest, Csákvár, 9/0, az edző Sándor István fia
Lantos Levente, magyar, 39, Pécs, Kozármisleny
Sólyom Csaba, magyar, Ferencváros, Kozármisleny
Hidvégi Sándor, magyar, 36, Ferencváros/MTK/Győr/Videoton, III. Kerület
Matus Sándor, magyar, 43, Videoton, Thór
Grihorij és Borisz Baranec, ukránok, 33, Karpati Lviv, Ruh Lviv, ikertestvérek, egyszerre és ugyanonnan vonultak vissza
Pedro Gomez Vadillo, spanyol, 54, Standard Liege, RCS Verlaine, az általunk talált legidősebb visszavonuló
Forlán profi teniszezők között is kipróbálja magát
Sneijder: Busquets egy síró kisbaba volt!
Elveszett Németország vagy van kiút a terrorból? - a magdeburgi tragédia elemzése
Női kézi MK: idegenben ment tovább a DVSC és az Alba Fehérvár
Ennyi volt? Sármos edzőre cserélhette L.L. Juniort Dárdai Blanka
Zelenszkij kinevezte Ukrajna budapesti nagykövetét, akit „a lövészárkok professzoraként” emlegetnek – de ki is ő valójában?
Szakított a párjával, egy hét alatt rengeteget fogyott a TV2 sztárja
Ebből óriási botrány lehet: a szaúdiak állítólag figyelmezették a német hatóságokat a magdeburgi támadóval kapcsolatban
Videó: saját térfeléről szerzett gólt Gyollai Dániel
Dárdai Pált ismét vezetőedzőnek kérték fel
Pontesőt zúdított ellenfelére az Alba Fehérvár a férfi kosárlabda NB I-ben
Az Aston Villa is pont nélkül küldte haza a Manchester Cityt
Kispályás futballtornán emlékeztek Fehér Miklósra
