A futballt megváltoztató középpályás és a csatárok réme is letette a lantot

Mit nem írtunk le még Andrés Iniestáról? Búcsúzzunk a tiki-taka agyától a tényekkel: 131-szeres válogatott, világbajnok, U17-es, U19-es és kétszeres felnőtt Európa-bajnok, kilencszeres spanyol bajnok, négyszeres Bajnokok Ligája-győztes, mellé 19 másik trófeát szerzett a katalánokkal, Japánban is bajnok és kupagyőztes, egészen 40 éves koráig játszott, kilencszer az Év csapatának a tagja a FIFA szerint, ezüst- és bronzlabdás – az elhódított címekre már régen nem fog emlékezni senki sem, amikor csodás passzai élénken élnek még a szurkolókban. Kevés olyan játékost búcsúztatunk, aki megváltoztatta magát a sportágat, talán edzőként is megteszi ezt?

Pepe (41) nem volt forradalmár, „csupán” minden idők egyik leghatékonyabb emberfogója, szakmájának minden csínját és bínját ismerő hátvédje. Az Alagoano neveltjét a Marítimo fedezte fel, a Porto kétmillióért vette meg, 30 millióért adta el, a Real Madridban 334-szer szerepelt tíz év alatt, és 15 trófeát nyert. A Portóval eggyel többet, de tett egy kis kitérőt a Besiktasban is. Háromszoros BL-győztes, de odahaza az Eb-aranyérem miatt lett legenda, nyert Nemzetek Ligáját is. 141-szeres válogatott – 2006-ban hívták a brazil válogatottba, de ekkor már eldöntötte, a portugálokat választja.

Nem volt nagy klasszis Nani (36), de többször is közel állt a nagy befutáshoz. Sokszoros angol bajnok és egyszeres BL-győztes a Manchester Uniteddel, játszott a Sporting CP után a Lazióban, a Valenciában, a Fenerbahcében, igen jól ment neki Orlandóban, kisebb csapatok után az Estrela Amadorából vonult vissza, meglehetős csendben. A karrierje során 616 mérkőzésen lőtt 128 gólt, adott 141 gólpasszt, ez elég jó mutató, a válogatottban 112 mérkőzésen 48 kanadai pontot szerzett, de három Eb-s szereplésére csak egy vb-részvétel jutott neki.

A chilei kapus, Claudio Bravo 41 évesen vonult vissza, 150-szeres válogatott, hosszú karrierje során öt csapatban játszott: a Colo-Colóban, a Real Sociedadban, a Barcelonában, a Manchester Cityben és végül a Betisben. Ha nem is lett akkora újító, mint Iniesta, a „kapus tiki-taka”, a rövid passzos játék egyik első képviselője lett Josep Guardiola keze alatt. Kétszeres Copa América-aranyérmes, kétszer a torna legjobb kapusa, két világbajnokságon védett.

Kevin Strootman (34) napjaink egyik legjobb középső középpályása lett volna, ha nem szenved egymás után háromszor is nagyon súlyos sérülést, miután a PSV-től az AS Romához igazol. Így is eljutott 46 válogatottságig, ez kész csoda, járt a 2012-es Eb-n is. 2018-ban a Marseille 25 millió eurót fizetett érte, de csak 78 meccsen játszott ott, majd a Genoából vonult vissza.

Csúcsformában

Szinte el is felejtkeztünk már a francia szélsőről, Jérémy Ménezről, holott még mindig csak 37 éves. Nem csoda, ha eltűnt a szemek elől: a Monaco, a PSG, a Bordeaux, a Roma és a Milan kiszolgálása után 2017-ben eligazolt az Antalyasporhoz, majd Mexikó felé vette az irányt. Paris FC, Reggina és Bari, majd a 24-szeres válogatott csatár visszavonult. Az U17-es Eb-győztes Ménez szintén járt a 2012-es Eb-n.

SPANYOLORSZÁGBAN tette le futballistaként a lantot a Sevillával háromszoros El-győztes Coke (37 éves, utolsó klubja a harmadosztályú Sanluqueno), a Deportivo La Corunát és a Newcastle Unitedet is erősítő Xisco (38), aki légióskodott Thaiföldön és a Penarolban is – ő a 4. vonalbeli Atlético Baleares színeiben búcsúzott. 90-szeres válogatott Szokratisz Papasztathopulosz (36), játszott a Werderben, a Milanban, a Genoában, a Dortmundban, az Arsenalban, az Olympiakoszban és utoljára a Betisben. Nyert pár kupát, a Milannal bajnokságot, 2014-ben az Év csapatának a tagja a Bundesligában, 2007-ben U21-es Eb-ezüstérmes, két vb-n és egy Eb-n is villogott. A Jordan Lecskovot idéző Roman Zozulja (36, 33 válogatott mérkőzésen 4 gólt szerzett) a Dnipróban (El-ezüstérmes lett a klubbal), a Dinamo Kijevben és a Betisben is kereste a kenyerét, a negyedosztályú Rayo Majadahonda jelentette a végállomást pályafutásában.

AJÁNLÓ. A spanyol futball utolsó lovagja és a németek karmestere is szögre akasztotta

Lengyelországban a Piast Gliwice intett búcsút a 35 éves Tom Hateleynek – igen, az ő édesapja a Rangers, a Milan és a Monaco egykori remek csatára, Mark Hateley. Európa délebbi részén vonult vissza Nikolaj Mihajlov (36, 45/0), aki majdnem olyan remek kapus volt, mint édesapja, az 1994-es vb-hős Boriszlav. A kisebbik Mihajlov a Liverpool neveltje, a Levszkivel és a Twentével is nyert bajnokságot és kupát, 2011-ben a holland élvonal legjobb kapusa, odahaza az Év játékosa. A bosnyák Ervin Zukanovic (37, 38/0) tizenhét csapatban játszott, utoljára a görög Aszteraszban, előtte a Romában, a Genoában, a Gentben, a Sampdoriában és az Atalantában is szerepelt.

Morgan Schneiderlinért (35, 15/0) 35 millió eurót fizetett a Manchester United, 23 milliót az Everton, a Southampton és a Nice viszont sokkal olcsóbban megúszta, a görög Kifisziaszhoz ingyen igazolt. Az MU-val FA-kupát és El-t nyert, a válogatottal a legjobb nyolcig jutott a 2014-es vébén, ezüstöt nyert két év múlva a kontinenstornán.

Megfordult Magyarországon a horvát Stipe Bacelic-Grgic (36, Sibenik), a Puskás Akadémiában és Mezőkövesden, a bosnyák Nenad Kiso (35, Zemun) ellenben kevés emléket hagyott maga után Debrecenben, ami nem csoda, mert csak 2012 szeptembere és decembere között játszott ott. Pontosabban egy mérkőzésen, a Nyíregyháza ellen a Magyar Kupában – így szerezte meg karrierje egyetlen trófeáját. Egyszeres horvát válogatott Goran Milovic (35, Olimpija); 2021 januárja és júliusa között 17-szer láthattuk őt a Diósgyőr mezében.

A szerb Zoran Tosics (37) 76 válogatottságig jutott, a Lamia előtt meg a Partizan Beogradig, a Manchester Unitedig és a CSZKA Moszkváig, négy országban bajnok, 2010-ben vb-résztvevő. Jevhen Konopljanka (35, 87/21) a CFR előtt a Dnipóban, a Sahtarban, a Sevillában és a Schalkében is szerepelt, az ukrán válogatottal két kontinenstornán játszott. Az Év játékosa odahaza, a Sevillával El-első 2016-ban.

Nikola Kalinic (36) 2018-ban világbajnoki döntős (az ezüstérmet nem vette át, mert a tornáról hazazavarta a szövetségi kapitány, ugyanis a sérülésére hivatkozva nem akart pályára lépni), a karrierje során 64.3 millió eurót adott érte a Dnipro, a Fiorentina, a Blackburn, a Milan, az Atlético Madrid és a Roma, aztán ingyen tért vissza nevelőegyesületéhez, a Hajduk Splithez. Az Atléticóval El-győztes, három Eb-n egyszer volt eredményes. Gökhan Inler (40) egy Eb-n és két vb-n járt, fénykorában a Napoli, a Besiktas, a Leicester és az Udinese szűrője volt, öt csapattal bajnok, a Nápollyal kétszer Olasz Kupa-győztes; ma technikai igazgató Udinében.

AJÁNLÓ. NB II: visszavonult az egyszeres magyar válogatott védő

A Transfermarkt adatai szerint MAGYARORSZÁGON búcsúzott a professzionális labdarúgástól a felnőttválogatott keretben is megforduló Adorján Krisztián (31); a középpályás a Honvéd előtt az MTK-ban, a Liverpoolban, a Groningenben, a Novarában, a Virtus Entellában és a Budafokban is játszott. Igazi közönségkedvencnek számított Kispesten a horvát bekk, Ivan Lovric (39), aki 2007-ben került hazánkba a Kastel Gomlicától, a Kecskemét színeiben 31-szer, a Honvédében 340-szer szerepelt, bajnok és kupagyőztes. Nagy József (36) a Fradi neveltje, Nyíregyházán, Pécsen, Győrben és Mezőkövesden is kereste kenyerét, a BVSC-ből vonult vissza – ikertestvére, Nagy Sándor a Fradi után Pápán és Kecskeméten futballozott, két éve „retirált”.

Dombai András neves elődök nyomába lépett Tatabányán, korábban Pápán és Újpesten szerepelt, a 45 éves kapus édesapja is védett a Bányászban és az FTC-ben is (sőt Dombai ). A 201 centiméter magasra nőtt Antal Botond többször is a nagy befutás határán állt Diósgyőrben, a csapatban 119-szer szerepelt, egyébként az Újpest neveltje, onnan igazolt a Watfordhoz, majd Kecskeméten bizonyított. Utolsó klubja a Tiszakécske volt, ma egy akadémiát vezet Katarban, és az ottani válogatott kapusedzője.

Egerszegi Tamás (33) szintén eljutott az U21-es válogatottig, és 16 klubban fordult meg, például az Újpestben, a Vasasban, a Diósgyőrben, a Paksban, a Siófokban, a Gyirmótban, a Győrben, a Mezőkövesdben és végül a Kozármislenyben.

AJÁNLÓ. Koman Vladimir bejelentette a visszavonulását.

ÁZSIÁBAN tette le a lantot a 41-szeres lengyel válogatott középpályás, Adrian Mierzejewski (38), futballozott a Trabzonsporban, az Al-Naszrban, az Emirátusokban, Ausztráliában majd hat különböző kínai klubban. Volt odahaza és Ausztráliában is az idény legjobbja, 2012-ben játszott az Eb-n. Repül az idő! Negyvenéves a nigériai csatár, Bartholomew Ogbeche, a PSG, a Middlesbrough és több spanyol klub egykori ásza, 2020-ban és két éve indiai gólkirály volt, és személyében a 2002-es vb egyik utolsó még aktív résztvevője búcsúzott, ő speciel a Hyderabadból. Ogbeche az első ázsiai vb idején még csak 17 esztendős volt!

A japán karmester, Ono Sindzsi (45) 56-szoros válogatott, megfordult a Bochumban és a Feyenoordban, Szapporóban rendeztek neki búcsúmérkőzést – a rotterdamiakkal 2002-ben UEFA-kupát nyert (Paul Bosvelt és Brett Emerton játszott mögötte, Bonaventure Kalou, Igor Kornyejev és a későbbi ferencvárosi Leonardo az oldalán, Pierre van Hooijdonk, Jon Dahl Tomasson, Johan Elmander, Ebi Smolarek és Robin van Persie előtte), és Ázsia aranylabdása lett. Nyert Ázsia-kupát és konföderációs ezüstérmet, három világbajnokságon rúgta a labdát, és személyében az 1998-as világbajnokság egyik utolsó még aktív résztvevője búcsúzott.

Az észak-koreai Rjang Jong Gi (42) 21-szeres válogatott, és mivel Japánban született, törvényesen légióskodhatott ott, 2003-tól egészen 2024 februárjáig. Pak Csu Jung (39) Dél-Koreát képviselte 68-szor, 25 gólt szerzett, megfordult a Monacóban és az Arsenalban, de a Celta Vigóban és a Watfordban is, majd Ulszanban fejezte be a pályafutását. 2004-ben Ázsia legjobb U20-as játékosa, 2012-ben olimpiai bronzérmes, vb-ből neki három jutott. Bafétimbi Gomis (39) megállt 12 válogatottságnál, a Kawasaki Frontalében, az Al-Hilalban, a Galatasarayban, a Marseille-ben, a Swansea-ben, az Olympique Lyonban és a Saint-Étienne-ben is kereste a kenyerét. Három unokatestvére, Nampalys Mendy, Honore Gomis és Rémi Gomis is profi lett. B. Gomis volt szaúdi és török gólkirály, az Ázsiai BL aranycipőse és kétszeres győztese, 2008-ban Eb-résztvevő.

AJÁNLÓ. Világbajnok és legendás szépfiú is búcsúzott az örök tehetségek mellett

Messze vándorolt hazájától utolsó mérkőzéséhez a 74-szeres román válogatott kapus, Ciprian Tatarusanu (38), aki legszebb napjait a Milanban, a Fiorentinában és a Lyonban töltötte, utolsó csapata a szaúdi Abha volt. 2015-ben az Év játékosa odahaza, egy évre rá Eb-résztvevő. A venezuelai Jeffrén most 36 éves, 2009-ben egyike volt a Barcelona nagy ígéreteinek: Sporting CP, Valladolid, Grasshoppers, AEK Larnaca, Slaven Belupo, Al-Dhaid, Lamphun Warrior és végül Chiangmai United, így futott a volt spanyol U-válogatott szélső pályaíve. A Barcával háromszoros bajnok, BL-győztes, a spanyolokkal U19-es és U21-es Európa-bajnok… Innen nézve óriási csalódást érezhetett visszavonulásakor.

Néha saját magának sem szívesen vallja be az ember: itt a vége. Így vannak ezzel a futballisták is? Másfél-két éve nincs csapata a zseniális Javier Pastorének (35), akiért a karrierje során összesen 71 millió eurót fizettek, és 2023 nyarán szakított a Katar SZC-vel. A jó nevű szűrő, Pelé (35, Milan, Monaco), Kévin Malcuit (31, Napoli), a magának Magyarországon is rajongókat szerző Stefano Okaka Chuka (35, Basaksehir), Colin Kazim-Richards (38, Karagümrük) páros, a Barcelona által a Sevillától 17 millió euróért megvett Aleix Vidal (35, Espanyol), az 52-szeres montenegrói válogatott Nikola Vukcsevics (35, Al-Ahli Szaúdi), az egyszeres holland válogatott Jean-Paul Patrick Boëtius (30, Hertha), Marco Benassi (30, Fiorentina), a 2012-es ANK gólkirálya, Cheick Diabaté (36, Perszepolisz), a svájci, majd bosnyák felnőttválogatott Izet Hajrovic (33, Arisz), a Manchester Cityben és az Interben is játszó Felipe Caicedo (36, Abha), a Real Madrid neveltje, a csupa izom Daniel Opare (34, Seraing), a 100-szoros Burkina Fasó-i válogatott Charles Kaboré (36, Chamois Niort) aligha folytatja már magasabb szinten másfél éves kihagyás után.

Santi Mina még csak 29 éves, de az ő futballkarrierje máris véget ért.

Rossz hírünk van a középkorúaknak, nagyon úgy néz ki, Ruud Gullit fia, Johan Cruyff testvérének az unokája, Maxim Gullit (23) is visszavonult, és szintén 2023 nyara óta nincs csapata a volt válogatott kerettag Szőke Adriánnak.

A LEGIDŐSEBB visszavonult játékos, akire ráakadtunk, az 50 éves kapus, David Douglas, akinek utolsó klubja az új-zélandi Hamilton Wanderers volt. Többen visszatértek a nyugdíjból: ifjabb Vladimír Weiss (35, Slovan), a vele egyidős, 27-szeres válogatott Ömer Toprak (Weingarten), Stefan Ilsanker (35, Koppl), 61/0), a chilei Pablo Hernández (38, San Martín) és Claudiu Keserü (38, Cserno More, de ő január elején ismét visszavonul a tervei szerint).

Csakis szilveszter okán jegyeznénk meg, hogy nem játszik már többé a volt Villarreal- és Bruges-ász Tomás Pina (37, Murcia), nem tolta túl a kerékpárt az iráni Traktorban is légióskodó Ditmar Bicaj (35, Flamurtari), nem csodálkoznak többé a drukkerek a háromszoros kolumbiai válogatott Stalin Motta (40, Cúcuta) nevén, és az online kommentátorok őszinte örömére nem játszik többé tétmérkőzést a sokszoros thai válogatott Sinthaweechai Hathairattanakool (42, Police Tero) sem.

További visszavonultak

Itaj Sehter (izraeli, 37, 27/5, Kaiserslautern, Nantes, Swansea, Hapoel Petah Tikva, angol Ligakupa-győztes)
Tomer Hemed (izraeli, 37, 37/17, Mallorca, Brighton, Queens Park, Almería, Charlton, Maccabi Haifa, 2018-ban az Év játékosa Izraelben)
Vadis Odjidja-Ofoe (belga, 35, 3/0, Anderlecht, Hamburg, Norwich, Gent, Olympiakosz, Legia Warszawa, Hajduk Split, 2017-ben az Év játékosa a lengyel bajnokságban)
Sasko Pandev (északmacedón, 37, Dinamo Zagreb, Goran Pandev testvére)
Ivan Radovanovics (szerb, 36, 10/0, Partizan Beograd, Bologna, Genoa, Atalanta, Jedinsztvo Ub)
Filip Bradaric (horvát, 32, 6/0, Hajduk, Cagliari, Celta, Zrinjski Mostar, 2018-as vb-ezüstérmes)
Iszmail Aisszati (marokkói, 36, 2/0, PSV, Ajax, 5x holland b., 2x U21-es Eb-győztes a hollandokkal
Olcay Sahan (török, 39, 29/2, Leverkusen, Borussia Mönchengladbach, Besiktas, Ankaraspor, 2016-os Eb-résztvevő)
Umut Bulut (török, 41, 39/10, Galatasaray, Toulouse, Sariyer, 2010-es török gólkirály)
José Crespo (spanyol, 37, Sevilla, Hellas Verona, Aston Villa, Bologna, APOEL Nikosia, U19-es Eb-gy., 2006-os UEFA-kupa-gy.)
Georgios Efrem (ciprusi, 35, 51/5, Arsenal, Rangers, APOEL Nikosia)
Jorgosz Cavellasz (görög, 37, 50/3, Eintracht Frankfurt, Monaco, AEK Athén, Atromitosz, 2012-es Eb-, 2014-es vb-r.)
Filip Bradaric (horvát, 32, 6/0, Hajduk Split, Cagliari, Celta Vigo, Al-Ahli Szaúdi, Zrinjski Mostar, 2018-as vb-ezüstérmes)
Aojama Tosihiro (japán, 38, 12/1, 21 évet játszott a Sanfrecce Hirosimában, 2015-ben a japán bajnokság legjobbja, 3x az Év csapatának a tagja, 2014-es vb-r.)
Milos Ninkovics (szerb, 39, 28/0, Dinamo Kijev, Crvena zvezda, Western Sydney, 3x ausztrál, 2x ukrán, 1x szerb b., 2x az Év játékkosa, 5x az Év csapatának tagja Ausztráliában, 2010-es vb-r.)
Ignatiy Nesterov (üzbég, 41, 106/0, Budonykor, Navbahor, 13x üzbég bajnok, 5x Ázsia-kupa-r.)
Ross Nicholson (új-zélandi, 49, 13/0, Twenty 11, 2010-ben visszavonult, 2022-ben kezdte újra, 1998-as ÓNK-gy., 1999-es Konföderációs Kupa-r.)
Ismaeil Matar (arab emírségekbeli, 41, 124/34, al-Szadd, al-Vahda, 4x Ázsia-kupa-r., 2003-ban az U20-as vb aranylabdása)
Sebastián Tagliabúe (arab emírségekbeli-argentin, 39, 18/5, Once Caldas, al-Sabab, Sardzsah, 3x emírségekbeli, 1x szaúdi gólk.)
Askan Dedzsagah (iráni, 38, 57/11, Hertha, Wolfsburg, Fulham, Nottingham Forest, Fulad, 50-szeres német U-válogatott, U21-es Eb-gy., 2009-es német b., 2x vb- és Ázsia-kupa-r.)
Nicolai Müller (német, 37, 2/0, Eintracht Frankfurt, Mainz, Hamburg, Hills United)
Nabil el-Zsar (marokkói, 38, 10/2, St.-Étienne, Liverpool, Las Palmas, Al-Muajdar, francia U18-as válogatott)
Nadir Belhadzs (algériai, 42, 54/4, Lens, Portsmouth, Al-Szadd, Al-Muajdar, francia U18-as válogatott, 2010-ben ANK- és vb-résztvevő, az ANK álomcsapatának a tagja)
Paul-Georges Ntep (kameruni, 32, Auxerre, Rennes, Wolfsburg, St.-Étienne, Ho Si Min City FC, kétszeres francia és négyszeres kameruni felnőtt válogatott

AJÁNLÓ. Nem ilyen pályafutásról álmodott: Enzo Zidane 29 évesen visszavonult