Szandáldiplomácia – Csillag Péter jegyzete

Eljött az ideje, hogy felvilágosítsam a fiamat. Elvégre tízéves, nagy gyerek már, ért valamicskét a világ működéséből.

Leültünk hát beszélgetni a korrupcióról.

Nemigen halogathattam a dolgot, előtte néztük meg a FIFA történetéről szóló filmet, és a látottakkal kapcsolatban adódott néhány megválaszolatlan kérdése. Ha valaki nem ismerné, A közös szenvedély című 2014-es alkotás az a 32 millió dollárból rendelt szivárványos darab, amelynek még a rendezője, Frédéric Auburtin is kissé rendhagyó reklámot csapott: „Most mindenki úgy tekint rám, mintha én terjesztettem volna el az AIDS-et Afrikában. Úgy tartanak számon, mint a fickót, aki korrupt embereknek készít propagandafilmet.” Pedig nem félt a mű szép példát meríteni az aktualitásokból, a kulcsszereplője ugyanis nem más, mint a haszonleső, erkölcstelen vezetőtársakkal szemben hősies keresztes háborút viselő Joseph Blatter. Aztán kiderült, a vászon nem mindenható, a keresztes háború elbukott, a mozihős jelenleg 2022-ig szóló eltiltását tölti – időközben kitudódott korrupciós tevékenysége miatt.

Ez a cikk azonban nem a FIFA-ról, nem is a korrupcióról, hanem Katarról szól. A 2022-es labdarúgó-vb rendezője kedden megtapasztalhatta, hamis illúzió, hogy a futball minden sebet begyógyít: az Ázsia-kupa elődöntőjében a válogatott játékosait szandállal dobálták meg Abu-Dzabiban, ami arrafelé jelképesen azt üzeni, annyira sem tartják őket, mint a cipőtalpra tapadt piszkot. A terrorizmus támogatásával vádolt Katar ellen 2017-ben teljes diplomáciai és kereskedelmi blokádot léptetett életbe – Szaúd-Arábiával, Bahreinnel, Egyiptommal és néhány más állammal karöltve – az Arab Emírségek, súlyos fejfájást okozva azoknak, akik a három év múlva esedékes világfutballshow békés lebonyolításában érdekeltek. Három hete arról beszélt Gianni Infantino FIFA-elnök, nem zárja ki, hogy egyik-másik Öböl-menti ország átvesz majd néhány vb-meccset a katariaktól, már csak azért is, hogy a labdarúgás világában béküljenek össze a térség egymással acsarkodó szereplői.

Van hát az a pénz, amennyiért nem repül a szandál?

Az elnök által megálmodott happy end ezt sugallja, a valóság egyelőre az ellenkezőjét.

A tízévesek meg, ha egy mód van rá, inkább ne nézzenek FIFA-ról szóló filmeket...