CONIFA: szerdán utazik el a vb-re a székelyföldi válogatott

Meglehet, a fenti sorokat olvasva sokan szkeptikusan felteszik a kérdést: Székelyföld focivébén? Pedig a dolog a kezdetek óta komoly: néhány lelkes sportbarát 2013-ban Svédországban megalapította a ­CONIFA-t, vagyis a FIFA-n kívüli válogatottakat tömörítő sportszervezetet, melynek Wenczel Kristóf személyében magyar alelnöke van. A CONIFA-nak olyan nemzetek, kisebbségek, a világ által el nem ismert államok a tagjai, amelyeknek esélyük sincs a FIFA tagjává válni. A részt vevő csapatok összesen több mint 300 millió, kisebbségben élő személyt képviselnek a tornán.

A szervezetnek három év alatt 36 tagja lett, és a futball adta örömön túl egy-egy Eb vagy vb egymás megismeréséhez, a kapcsolatok javításához is hozzájárul.

A székely labdarúgó-válogatott 2014-ben alakult, Wenczel bábáskodása mellett. Azóta megfordult már egy világbajnokságon, valamint két Eb-n – legutóbb az Észak-ciprusi Török Köztársaságban rendezett Eb-n szerepelt, s mivel bronzérmet szerzett, kivívta a jogot, hogy részt vegyen az idei, londoni vb-n.

A Fülöp testvérekkel rohamoznak

A román első osztályban 365 mérkőzésen 71 gólt szerző csíkszeredai Ilyés Róbert, a bukaresti Rapid egykori kiválósága által edzett Székelyföld az angliai viadalon akár csúcsra is érhet, hiszen sikerült rutinos, tapasztalt játékosokat „igazolni", így az utazó keret tagja a Sepsi OSK-ban játszó Fülöp István, valamint testvére, Loránd, a szintén román élvonalbeli FC Botosani labdarúgója. Sajnos az ugyancsak sepsiszentgyörgyi Hadnagy Attila személyes okok miatt nem lehet jelen a vb-n, Székelyföld védelmének oszlopában viszont ott találjuk a 12-szeres magyar válogatott, marosvásárhelyi születésű Csizmadia Csabát is, aki korábban maga jelentkezett a keretbe, mondván: számára megtiszteltetés lenne Székelyföldért játszani.

„A székelyföldi válogatottban való bemutatkozásomkor hasonló érzés kerített birtokába, mint amikor először húztam magamra a magyar címeres mezt: felemelő, életre szóló élmény volt” – mondta el az NSO-nak a Budafok védője. Csizmadia kiemelte azt a szállodai összetartást is, amikor Észak-Cipruson Székelyföld, Felvidék és Kárpátalja játékosai találkoztak, s együtt énekelték el a magyar és a székely Himnuszt, valamint a Nélküledet.

A székelyföldi válogatott jelenleg ötödik a CONIFA-világranglistán, az élen a legutóbbi, abháziai világbajnokságon ezüstérmet szerző Pandzsáb található, megelőzve az Eb-győztes Padániát, az Eb-második Észak-Ciprust és a 2014-es vb-n ezüstérmes Ellan Vannint, vagyis a Man-sziget válogatottját.

A legutóbbi CONIFA Európa-bajnokságot Jakab Zoltán szakmai igazgató egyébként „gyenge NB I-es, erős NB II-es” színvonalúnak nevezte, s mint mondta, kiváló pályákon kiváló mérkőzéseket játszottak a résztvevők, akiknek egyfajta kiugrási lehetőség is volt az Eb, hiszen számtalan játékosügynök jegyzetelt a lelátókon.

„Sajnos Székelyföld fociválogatottját kevesen tartják támogatásra érdemesnek” – mondja Wenczel Kristóf; a székelyföldi válogatott megalakításának ötlete a magyarországi sportjogász nevéhez fűződik. Wenczel magyarországi sportegyesületként működteti a válogatottat, ő a csapat menedzsere és – mint írtuk – a CONIFA alelnöke is.

„Göröngyös utat jártunk be az első fellépéstől Londonig, szkepticizmusba, értetlenségbe ütköztünk folyamatosan, sem a klubok, sem az önkormányzatok hozzáállása nem volt a legmegfelelőbb. Emlékszem, az első rend felszerelést a Rákóczi Szövetségtől kaptuk” – emlékszik a kezdetekre Wenczel.

„Az idei vébé iránt immár nagy az érdeklődés a sajtó részéről is” – tér rá napjainkra a székely csapat menedzsere, azzal folytatva, hogy 32 ország különböző sajtóorgánumának képviselői jelezték részvételüket Londonban, köztük olyan neves médiaorgánumok, mint a BBC, a CNN, a Daily Mail, a Le Monde, a France Football, az AFP, a The Guardian, a The New York Times, az ARD vagy éppen a Nemzeti Sport, a fő médiapartner pedig a világ legnagyobb, labdarúgással foglalkozó hírportálja, a goal.com.

Kizáratnák az „irredenta” focistákat

Egyébként nem csak a magyar, a román média ingerküszöbét is elérte a székelyföldi vb-részvétel. Több helyen korrektül számoltak be a székelyek fellépéséről – a tekintélyes Gazeta Sporturilor napilap egyébként a legutóbbi Eb után például öles betűkkel hirdette szalagcímében: Székelyföld bronzérmes. Ez azért is jelent némi áttörést, mert a román média többnyire nem létezőnek nevezi a többségében magyarok által lakott területet, és azonnal enklávéra való törekvéssel vádolja meg azt, aki le meri írni a földrajzi régió nevét...

Így tett a minap Dan Tanasa is, a magyarellenességéről ismert újságíró, aki futószalagon jelenti fel a székelyföldi önkormányzatokat, ha azok használni merészelik a székely-magyar nemzeti szimbólumokat. Tanasa az egyik központi tévécsatorna élő műsorában úgy vélekedett, hogy a székelyek így népszerűsítik „az irredenta, autonóm ötletet”.

A román újságíró azt kérte, hogy a székely válogatottban szereplő játékosokat azonnal zárják ki az összes romániai bajnokságból.

„A székely válogatott egy irredenta projekt része, amelyet Magyarország folytat Románia egy részén” – szögezte le az újságíró. Wenczel Kristóf erre röviden úgy reagált: a CONIFA-nál továbbra sem a politizálás a cél, hanem a foci.

Grobbelaar is megtudja, milyen a székely virtus

A székelyek első csoportmérkőzésüket május 31-én az óceániai szigetország, Tuvalu ellen játsszák, majd sorban a zimbabwei tartomány, Matabeleland, aztán Padánia, vagyis a függetlenségre törekvő észak-olaszok csapata ellen lépnek pályára. Az ellenfelekről keveset tudni, a lelkesedés viszont mindenhol tetten érhető: a mindössze tízezer fő által lakott tuvaluiakat a 15 ezer kilométeres repülőút sem tántorította el a vb-n való szerepléstől, míg Matabele-földön adományokat gyűjtöttek, hogy a válogatottjuk részt vehessen a viadalon. Apropó, Matabeleland: az együttest a legendás, ma már hatvanéves Bruce Grobbelaar készíti fel a tornára, ő 13 éven keresztül 440 alkalommal védte a Liverpool kapuját, s 32-szer szerepelt a zimbabwei válogatottban is; hatszor nyert angol bajnokságot, egyszer pedig BEK-et.

A csapatok névsorát böngészve olyan játékosokat is találunk, akik például a Torpedo Moszkva, a Queens Park Rangers, a Galatasaray vagy a Nitra csapataiban játszanak, de említhetnénk az MTK-t, a Balmazújvárost, a Csákvárt vagy a Békéscsabát is – az utóbbi klubcsapatokban játszó labdarúgók a szintén vb-résztvevő, Sándor István által felkészített Kárpátalját erősítik.

A zömében az örmény élvonalban szereplő játékosokkal felálló Nyugat-Örményország válogatottját sem szabad leírni, de a többnyire az olasz negyedosztályban futballozók által erősített Padánia, avagy Észak-Olaszország is kemény diónak ígérkezik. Az olasz negyedik vonal hallatán hiba lenne legyinteni, hiszen olyan öreg rókák „vezetnek le” a Serie D-ben, mint például az észak-olaszokat erősítő, 37 éves Marius Stankevicius, aki 65-ször ölthette fel magára a litván válogatott mezét, pályafutása során pedig olyan klubokban légióskodott – a teljesség igénye nélkül –, mint a Sampdoria, a Sevilla, a Valencia, a Hannover vagy a Lazio. A csupa amatőrből álló tibetiek valószínűleg a torna színfoltját jelentik majd, s nagyjából annyi az esélyük a CONIFA-vb-elsőségre, mint Panamának a FIFA-vb megnyerésére.

Az eseményre kétszeresen is igaz a „nem a győzelem, hanem a részvétel a fontos”, Pierre de Coubertinnek tulajdonított nevezetes idézet, amit egyébként Ethelbert Talbot anglikán érsek mondott az 1908-as londoni olimpia előestéjén a Szent Pál katedrálisban. A helyszín május 31. és június 9. között tehát szintúgy London lesz, s noha a 110 évvel ezelőtti sportesemény vitathatatlanul más dimenzióban kap helyet, hiba lenne egyetlen legyintéssel elintézni a nyárelői londoni fociviadalt: a résztvevők ugyanis ezúton is jelzik a nagyvilágnak, hogy voltak, vannak, lesznek, s még ha egy rájuk kényszerített világban is kénytelenek élni, nem felejtik el gyökereiket, identitásukat.

A londoni CONIFA-vb csoportbeosztása
A-csoport: Barawa (Londonban élő szomáliai kisebbség), Ellan Vannin (ismertebb nevén Man-sziget), Tamil Eelam (Srí Lanka-i tamil kisebbség, Kanadából), Kaszkádia (az Egyesült Államokban).
B-csoport: Abházia, Észak-Ciprus, Kárpátalja, Tibet.
C-csoport: Padánia, Székelyföld, Tuvalu, Matabeleland (Zimbabwében).
D-csoport: Pandzsáb (Észak-India, Kelet-Pakisztán), Egyesült Koreaiak (Japánból), Nyugat-Örményország, Kabilia (Algéria).