Milyen volt a kispadról nézni az albánok elleni mérkőzést? Milyen volt a kispadról nézni az albánok elleni mérkőzést?
Szerencsére odaengedtek, de nem volt túl nagy élmény – mondta Juhász Roland. – Olyan gyomoridegesség fogott el még a meccs előtt, hogy alig bírtam a helyemen maradni. Egyfolytában azon járt az eszem, de jó lenne beállni, segíteni a fiúknak, velük együtt harcolni a győzelemért. De a végén ugyanúgy örültem az öltözőben, akárcsak a többiek, hogy aztán gyorsan pakoljunk, induljunk vissza a szállodába, és elkezdjük a munkát, a felkészülést a máltaiak ellen.
Ezek szerint semmi örömünnep? Hiszen rendkívül fontos és – nyugodtan leírhatjuk – értékes győzelmet aratott a válogatott Tiranában.
Persze hogy mindenki boldog volt, de jól jellemzi a mostani keretet, hogy nem kezdtük el hátba veregetni egymást, ünnepelni magunkat, mindenki igyekezett minél gyorsabban visszaérni a szállodába, ahol már szinte csak a szerdai meccsről esett szó.
Lehet, hogy furcsa lesz, amit kérdezek, de ha most ön lenne a kapitány, változtatna a Tiranában jól működő védelmen, és betenné Juhász Rolandot a csapatba?
Még szerencse, hogy nem én vagyok a kapitány… Ami a védelmet illeti: maximálisan jól teljesítettek a srácok. Babos Gábor vitán felül a mezőny legjobbja volt, nyugalma, magabiztossága átragadt a többiekre is. De a hátvédsor tagjai is megtettek mindent, ha kellett, a lelátóra bikázták a labdát, ha a szituáció úgy hozta, okosan járatták hátul. A kérdésére válaszolva, akkor sem leszek kétségbeesve, ha csak a kispadon kapok helyet. Persze azért dolgozom az edzéseken, hogy megmutassam, számolni kell velem. Nem akarok érzelgős húrokat pengetni, de mi így, együtt nagyon szeretünk edzeni, futballozni, beszélgetni. Jó érzés a válogatotthoz jönni, igazi barátokként találkozunk, és ami még ennél is fontosabb, mind a húszan megszakadunk azért, hogy játszhassunk. Nincs sértődés, nincs morgolódás, nincs duzzogás. Ha azt mondom, nagy tételben fogadtam volna a tiranai győzelemre a meccs előtt, bizonyára utólagos okoskodásnak veszi. Pedig láttam a találkozót megelőző tréningeket, és éreztem az erőt a csapatban.
Ennyire egyszerű ez?
Igen. Ennyire egyszerű. Bíznak bennünk, és mi bízunk magunkban. S persze az sem mellékes, hogy a keret szinte valamennyi tagja külföldön játszik. És játszik, nem pedig a lelátóról szurkol. Sokat gondolkodtam az elmúlt időszakon, és azt mondom, az olaszok elleni, budapesti három egyes győzelmünk jelentette a fordulópontot az újkori válogatott történetében. Igaz, az csak barátságos meccs volt, de a világbajnokot győztük le. A közönség szeretett minket, és mi elhittük, hogy bárki ellen sikeresek lehetünk.
Meglepődött az összeállításon, amelyet Erwin Koeman Tiranában kitalált?
Meg bizony. De szerintem nem csak én. A közvélemény alighanem biztosra vette, hogy Gera Zoltán és Dzsudzsák Balázs is kezd, ehhez képest más csapat futott ki a pályára. De mondom, attól is vagyunk most ilyen erősek, hogy remek futballisták ültek a kispadon. Valamennyien tisztában voltak azzal, hogy ez a válogatott, és ha itt az ember csupán húsz másodpercet kap, arra is büszkének kell lennie.
Ha az albánok elleni győzelemre nagy tételben fogadott volna, akkor gyanítom, a máltaiak elleni sikerre feltenné brüsszeli lakását, elegáns terepjáróját és kedvenc horgászfelszerelését is.
Nem szabad hibáznunk, ez egyértelmű. Megteremtettük a lehetőséget magunknak, hogy az eseményeket innentől kezdve mi irányítsuk. Nem a svédek és nem a portugálok, hanem mi. Mindkét rivális előtt vezetünk, és ezt az előnyt meg is kell tartanunk. Ehhez persze biztosan kell győznünk Málta ellen. Már csak a hatalmas szurkolótábor miatt is.
Hány százalék esélyt adna a továbbjutásra?
Minimum hatvanat. De lehet, hogy többet is.
Olvasta a nyolcvankétszeres válogatott Garaba Imre rövidke írását a keddi Nemzeti Sportban? Kifejtette, hogy mi még nem vagyunk a svédek, a dánok és a portugálok színvonalán, így a realitás azt sugallja, hogy negyedikek leszünk.
Ezzel nem értek egyet! Pozitívan kell gondolkodnunk. Tisztában vagyok vele, milyen labdarúgók alkotják a svéd és a portugál csapatot, de mi most egységesebbek vagyunk náluk.
Mire számít szerda este?