Mindig is kellemes jelensége volt a hazai kosárlabdázásnak Anitics Lívia, a vajdasági születésű 187 centis magasbedobó: kiváló játékával és vidám személyiségével is pozitív emlékeket hagyott maga után. Azért a múlt idő, mert már rég hallottunk róla, most viszont megláttuk – a nevét a női bajnokság legutóbbi játéknapjának tudósításai egyikében, egészen pontosan a Cegléd–Győr meccsében, ahol két dobott pont került mellé a hazai pályán 97–52-re kikapó CEKK cseréi között.
„Ez érdekes történet, Tatabányán játszottam, az NB I B-ben, és megkeresett Sutyi, aki az első edzőm volt anno – tudtuk meg, honnan fúj a szél: a becenév ugyanis Földi Sándoré, a ceglédiek tréneréé, Anitics földijéé, és mindketten csantavériek. – Szóval nagyon régóta ismerem őt, mindig is jóban voltunk, egy hete pedig felhívott, hogy a mostani játékosai nagyon fiatalok, nagyon alacsonyak, és hogy ki tudnám-e segíteni… Nem sokat gondolkodtam, pedig ha más hív, biztosan nem megyek el.”
Földi amolyan tyúkanyónak hívta fiatal tanítványai mellé a rutinos kosarast, aki több mint két évtizedes karrierje során öt országban profiskodott, és hat bajnoki aranyat őriz biatorbágyi otthonában: négy magyart és két osztrákot. Most pedig a legek embere lett, mert túl azon, hogy ő a CEKK legmagasabb játékosa – állítólag fél fejjel nő a tornasorban utána következő fölé –, ő a női bajnokság élvonalának legidősebbje is a maga lassan 41 évével. Hároméves kisfia mellett heti két edzést vállalt.