„Csak szerencsém volt”

Ön az egyetlen játékos, akivel maradéktalanul elégedett volt Pat Cortina az olimpiai selejtező végén. Mit szól ehhez?Ön az egyetlen játékos, akivel maradéktalanul elégedett volt Pat Cortina az olimpiai selejtező végén. Mit szól ehhez?

Csak szerencsém volt.

Két gólt ért el, és egy harmadikban is alaposan benne volt, hiszen úgy látszott, a korong a korcsolyájáról pattant a kapuba.

Jókor voltam jó helyen. Az egyik gólomnál nagyon jó passzt kaptam, a másiknál pedig felmentem emberelőnyben.

A szövetségi kapitány azonban elsősorban a védekezését dicsérte.

Jó tudni.

Holéczy Roger és Majoross Gergely gyenge teljesítményének Cortina szerint a Mol Liga volt az oka. Ugyanabban a bajnokságban játszanak. Hogy lehet, hogy önnek nem ártott a magyar-román közös liga?

Biztosan nem ártott, sőt. A Mol Liga-meccseken húsz-huszonöt perceket vagyok a jégen, nem úgy, mint tavaly az EBEL-ben, főleg a végén, amikor már csak perceket kaptam.

Erre az volt a kapitány válasza, hogy nem ér semmit a nagy terhelés, ha nem megfelelő a színvonal.

Nekünk, védőknek sokkal könnyebb dolgunk volt a selejtezőn, mint a támadóknak, mert jószerével csak bekkeltünk. Így egyszerűbb kitűnni. Iyen csapatok ellen sokkal nehezebb támadásokat kialakítani.

Ahhoz képest, hogy Kangyal Balázs mellett az ön beválogatását kritizálták leginkább, jól sikerült a víkendje, az A-csoportos kerethez is közelebb jutott.

Azért az még nagyon messze van. Persze a kapitány számára nyilván fontos, hogyan teljesítettünk most, de a világbajnokságig nagyon sok idő van még, sok minden történhet.

Milyen volt a harmadik „megtalált” bekk, Sille Tamás párjaként játszani?

Régóta egy duó vagyunk a válogatottban, úgyhogy semmi meglepetés nem ért. Megszoktuk már egymást.

Most, hogy már nincs válogatott esemény a közvetlen felkészülésen kívül, mit vár a vébétől?

Szakmailag?

Nem feltétlenül.

Az biztos, hogy nagy élmény lesz. Válogatott szinten ezért dolgozunk hosszú évek óta. Nyolcéves korom óta hokizom, nem mondom, hogy azóta az A-csoportos vébére készülök, de mióta a válogatottban vagyok, azóta biztos. A franciaországi 2001-es divízió 1-es világbajnokság volt nekem az első, azóta olyan álom az A-csoport, amely nagyon távolinak, mégis elérhetőnek tűnt.

Szinte minden társa úgy nyilatkozott, hogy ez az olimpiai selejtező végső soron tökéletes felkészítő volt a világbajnokságra.

Egyetértek. Ízelítőt kaptunk abból, ami tavasszal vár ránk. Ez a torna sokszor hasonlított az A-csoportra.

Milyen lesz ezután visszatérni az ob I-be?

Sok időnk nem lesz az átállásra, mert a Fradi elleni meccsünket előre hozták szerdára. A célunk a középszakaszban, hogy az első két hely valamelyikén végezzünk, hogy ne az Alba Volánnal kelljen elődöntőznünk.

Mi az NZ Stars főnökségének célja?

A szezon elején annyit mondtak a vezetők, hogy jó lenne bekerülni a Mol Liga elődöntőjébe. Ezt teljesítettük. Most nincs hivatalos cél. Kangyal Balázzsal beszélgettünk arról, hogy ha az ob I elődöntőjében mondjuk öt meccset játszanánk, de kiesnénk, az sem lenne tragédia. Ez egy fiatal csapat.

Annyira azért talán mégsem...

Azt nem lehet megcsinálni, hogy tizenhat-tizenhét éves gyerekekhez berakunk három öreg rókát.

Hogyan éli majd meg, ha esetleg szembe kell néznie a nagy Volánnal Fehérváron?

Biztos érdekes lesz. A Volán II-vel már játszottunk Fehérváron, furcsa is volt a vendégöltözőbe menni, de lassan megszokom, hogy nem oda tartozom.