Szép volt, jó volt, de sajnos már elég rég volt: 1998. december 2-án 60–59-re megvertük az oroszokat Salgótarjánban. A diadal nem csupán a hírneves ellenfél miatt volt értékes, hanem azért is, mert ezzel a győzelemmel sikerült harminc szűk esztendő után újra kijutnia férfiválogatottunknak a kosárlabda Eb-re. Azóta újra szűk esztendők következtek, sőt még mindig tartanak, noha egyelőre megvan a matematikai esélyünk a hasonló bravúrra. De sajnos csak a matematikai...
Pedig szerdán újra a nógrádi megyeszékhelyen játszik a nemzeti csapat – fontos és megnyerhető meccset. A finn válogatottal csapnak össze a mieink, amelyet előzetesen mindenki a csoport leggyengébb gárdájának tartott, tehát úgy kalkuláltunk, hogy legalább itthon, de még idegenben is meg kell verni. Azóta azonban történt egy és más. Az északi rokon Vantaa városában – Salgótarján testvérvárosában – óriási meglepetésre megfricskázta a nagy esélyes szerbeket, és ezzel az A jelű kvintett utolsó helyére taszította a magyarokat.
Egy héttel korábban még mi voltunk hurráhangulatban, amikor a papírformán szintén nagyot borítva sikerült legyőznünk az olaszokat. De már nemcsak nekünk van bravúrgyőzelmünk, hanem a finneknek, sőt az ugyancsak Itáliát szomorúságba döntő bolgároknak is. Nem vagyunk tehát lépéselőnyben, sőt ha nem vesszük sikerrel a szerdai akadályt, egyértelműen hátrányba kerülünk. Aztán szombaton jön a következő „kötelező” meccs Bulgária ellen, szintén Salgótarjában – azaz négy nap alatt eldőlhet a sorsunk.
Amit meg kellene úsznunk: a sereghajtó a másik három csoportutolsóhoz hasonlóan nemcsak a kontinensbajnoki kvalifikációtól esik el, hanem a jövő évi pótselejtező lehetőségétől is. Marad neki a bentmaradásért folyó négyes torna, amelynek utolsó két helyezettje kiesik a Bdivízióba. Oda, ahová mostanára mindhárom utánpótlás-válogatottunk lecsúszott az erősebbik nem mezőnyében... A felnőttek között néhány nemzetközi szintű játékosunknak köszönhetően még tartjuk magunkat, de pengeélen táncolunk.
A korábban egyszer már jó kabalának bizonyuló Salgótarjánban dőlhet el a sorsunk, vagyis sok múlhat a közönségen a frissen felújított csarnokban. A múlt szombaton átadott létesítmény nézőterét kibővítették, befogadóképessége így a duplájára, 1400 főre emelkedett, míg a felújított küzdőtér alkalmassá vált nemzetközi sportesemények megrendezésére is. A szerdai összecsapás így egyfajta premier lesz – egy okkal több, hogy győzzön Mészáros Lajos együttese.