Eddig csendesen csordogált Tapolcán az éppen csak a második hetébe forduló felkészülés, bár a kapitányváltás már kicsit felkavarta a nyáron a férfi nemzeti együttes körüli állóvizet, a mostani hír azonban sokkal kellemesebb. Még akkor is, ha nyilvánvaló, a pályán eltöltött 40 perc alatt semmi jóra sem számíthatunk a legutóbbi vb aranyérmesétől, a mindegyik sztárját csatasorba állító spanyol gárdától. A játékerő mellett ebben is különbözünk a hispánoktól: nálunk a legjobbak már kiöregedőfélben vannak, és egyre inkább kikopnak a válogatottból, ráadásul amíg hétfői házigazdánk felkészülése finisénél, a forma kihegyezésénél tart, addig a mieink pénteken játszottak először mérkőzést: az eredményt szinte nem is számolva a B-divíziós Eb-re készülő U20-as együttessel…
No de lássuk a nagy találkozó szakmai és diplomáciai hátterét!
„Óriási dolog, hogy egy Spanyolország szintű válogatott meghív bennünket, ugyanakkor azt is figyelembe kellett vennünk, hogy még nem vagyunk azon a felkészültségi szinten, ahova el szeretnénk jutni, ráadásul több sérültünk is van – mondta Mészáros Lajos, a férfiválogatott szakmai igazgatója, aki az invitálás elfogadásával kapcsolatos végső döntést meghozta. – Voltak tehát a mérkőzés ellen szóló érvek, ezért eleinte úgy voltam vele, hogy nem vállaljuk, de mivel két, hasonlóan magas szinten álló ellenféllel, Szerbiával és Olaszországgal is játszanunk kell nemsokára az Európa-bajnoki selejtező keretében, szükségünk van olyasfajta impulzusokra, amelyek a spanyolok otthonában érhetnek bennünket. Azt szoktam mondani, hiába tanulunk meg a lőtéren lőni, ha elmegyünk a háborúba, és ott aztán lelőnek bennünket...”
„A spanyolok keresték meg a magyar szövetséget azzal, hogy meccset szeretnének játszani Zaragozában hétfő este, és erre minket néztek ki, fogadjuk el a meghívást, minden költségünket kifizetik – ezek már Berényi János, a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége elnökének szavai. – Ne felejtsük el, hogy a regnáló világbajnokról van szó, tehát a felkérés végtelenül megtisztelő. Az volt a feltételem, hogy a jövőre esedékes Hepp Ferencemléktornán viszonozzák a látogatást, mert szeretnénk sportágunk nagy alakja születésének századik évfordulóját méltóképpen megünnepelni. Erre ígéretet kaptunk, az elnökükkel, Sainz úrral pedig már a pekingi olimpián szorosabbra fűzzük a szálakat, mert készen állnak arra, hogy szakmai együttműködésre lépjenek a magyar szövetséggel. Hiszen a spanyoloktól nyilván van mit tanulnunk…”
Ez kétségtelen. Mint ahogy az is, hogy vendéglátónk már több mint 9000 jegyet eladott a hétfői összecsapásra, igaz, a nagy érdeklődés aligha nekünk szól, már csak azért sem, mert ránk a beugró szerepét osztották: erre a mérkőzésre ugyanis eredetileg a horvátokat szemelték ki a derék hispánok, de ők az utolsó pillanatban visszakoztak. Talán, mert időközben kijutottak az ötkarikás játékokra.
A témához kapcsolódó jegyzet a 2. oldalon