Botrányok ide vagy oda, Pekingben a vágtadöntő lesz a fő attrakció

MÁTAY ANDREAMÁTAY ANDREA
Vágólapra másolva!
2008.07.13. 00:19
Jó lenne az atlétikai versenyekről lelkesen csupa szépet és jót írni, azt latolgatni, hogy vajon mely nemzetek lesznek a legerősebbek, kinek hány érem jut, s mely országok fiai állhatnak fel először a dobogóra Pekingben. No és hogy nekünk, magyaroknak milyen szerep jut. Homokba dugnánk a fejünket, ha csupán erről beszélnénk.
Kővágó Zoltánnak két éve ment rá egy motorbalesetre
Kővágó Zoltánnak két éve ment rá egy motorbalesetre
Kővágó Zoltánnak két éve ment rá egy motorbalesetre
Kővágó Zoltánnak két éve ment rá egy motorbalesetre

A gond ugyanis az, hogy még mindig nem zárultak le az előző olimpiák atlétikai versenyeinek doppingbotrányai, még azt sem tudjuk minden versenyszámban, hogy kik a nyolc évvel ezelőtti győztesek, sőt az utóbbi hetek eseményeiből arra következtethetünk, hogy sok csalódás van még hátra: újabb versenyzők veszíthetik el érmeiket. Az elmúlt húsz év, azaz öt olimpia 100 méteres bajnokai közül például csak egyre nem vetült eddig a gyanú árnyéka (Donovan Bailey, 1996).

Az Athénban győztes Justin Gatlin eltiltását tölti, a Sydneyben első Maurice Greene a napokban került gyanúba, az 1992-ben diadalmaskodó Linford Christie pályafutása végén akadt fenn a doppingvizsgálaton, az 1988-ban leggyorsabb Ben Johnsont megfosztották aranyérmétől. A férfi 100 méteres síkfutás döntője ennek ellenére Pekingben is a játékok egyik fő attrakciója lesz.

Mert a sportág ugyan fuldoklik a doppingügyekben, olykor megkérdőjeleződik a hitele és a jövője, az olimpia mégis elképzelhetetlen az atlétikai versenyek nélkül. Ezek csúcspontja pedig a vágtadöntő. Csoda-e, hogy sokan sok mindenre képesek, hogy itt nyerjenek?

De nemcsak 100 méteren, a többi számban is. Pekingben a nemzetközi szövetség (IAAF) és a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) is bizonyítani szeretné, hogy hatékonyan fel tud lépni a tiltott szerek használata ellen. Ma még nem tudjuk, hogy elérik-e céljukat, de hogy nekünk, magyaroknak bizonyítanunk kell, az nem lehet kérdéses.

Nem engedhetünk meg magunknak az athénihoz hasonló szégyent – amikor a diszkoszvető Fazekas Róbertet és a kalapácsvető Annus Adriánt megfosztották az első helytől –, nem fordulhat elő, hogy versenyzőink vétsenek a doppingszabályok ellen. Ám ennek becsületünk helyreállítása mellett egyéb következményei is vannak. Mivel nem mindenhol gondolkodnak hozzánk hasonlóan, a korábbiaknál rosszabbak az esélyeink.

Természetesen tiszta eszközökkel készülve is lényegesen jobb eredményeket lehetne elérni annál, mint amire az idén számíthatunk, de ez nem az olimpiai szintet már teljesítők hibája. Ők mindent megtettek azért, hogy ott lehessenek Pekingben, s abban is biztosak lehetünk, hogy legjobb tudásuk szerint fogják képviselni a magyar színeket.

Csakhogy ezt a „legjobb tudást” sajnos sok minden befolyásolja. Az athéni olimpia óta eltelt időszak legeredményesebb versenyzője, Zsivoczky Attila például épphogy elkezdhette a futóedzéseket, kérdés, hogy a hátralévő időben mit tud behozni lemaradásából. A tízpróba országos csúcstartója 2005-ben bronzérmes volt a világbajnokságon, 2006-ban ezüstöt nyert az Európa-bajnokságon, a következő évét pedig feláldozta azért, hogy Pekingre teljes erőbedobással készülhessen.

Mindkét Achillesinát megműttette, nem akart az olimpia évében sérülést kockáztatni, ám a várt hatás elmaradt. Változatlanul fájt a lába, a tavalyi világbajnokságon csak azért indult, hogy teljesítse az olimpiai nevezési szintet, s a télen újabb operációra volt szüksége.

Derűlátóbban várhatja az idényt Kővágó Zoltán, akinek egy motorbalesetre ment rá az utóbbi két éve. Olimpiai ezüstérmes diszkoszvetőnk élete legjobb formájában volt, amikor motorozás közben egy részeg autós elütötte. Több más sérülés mellett a tenyeréről is lejött a bőr, s csak mostanra gyógyult meg teljesen a keze. Úgy érzi, felkészülése minden korábbinál jobban sikerült, s ha ezt az eredményei is igazolják, kezdhetünk reménykedni: talán az idén is jut nekünk olimpiai érem.

Másik, dobogóra is esélyes atlétánk Pars Krisztián. A szombathelyi kalapácsvető Athénban ötödik volt, azt követően minden világversenyen az első nyolc között végzett. Az ő felkészülése sem volt zavartalan, decemberben vállműtéten esett át, ennek eredménye képpen viszont panaszmentes. Mint minden versenyszámban, kalapácsvetésben is rendkívül sűrű a mezőny, a dobogósok és a nyolcadik eredménye közötti különbség lehet hajszálnyi is.

Ebben bízhat másik, pontszerzésre esélyes diszkoszvetőnk, Máté Gábor is. Az oszakai világbajnokság ötödik helyezettjének felkészülését második éve irányítja Fejér Géza, Kővágó Zoltán korábbi edzője, s az idén beérhet a közös munka gyümölcse. Máté már tavaly is egyenletesen jól teljesített, ebben az évben még előrébb léphet.

A négy, pontszerzésre esélyes atlétánkon kívül a férfiak közül eddig négyen teljesítették a nevezési szintet. Kiss Dániel 110 méteres gátfutásban, Czukor Zoltán 50 kilométeres gyaloglásban, Kürthy Lajos súlylökésben, Olteán Csongor gerelyhajításban szerzett indulási jogot. A hamarosan kezdődő idényben még többen csatlakozhatnak az eddig felsoroltakhoz, de a csapat korelnöke biztosan a 45 éves Czukor Zoltán marad. Az eddigi legfiatalabb kvótás a 22 éves Kürthy Lajos.

A SPORTÁG TÖRTÉNETE

Az ókori görögök olimpiai játékai köztudomásúak. Az kevésbé ismert, hogy ugyanebben az időszakban a mai Dublin közelében a kelták is évente megtartották a maguk vetélkedését. Míg a görögöknél az első alkalmakkor csak futás szerepelt a műsoron, amelybe később az ötpróbát (futás, távolugrás, diszkosz- és gerelyvetés, birkózás) is bevették, a kelták magasugrásban, rúdugrásban, kő- és gerelyhajításban versenyeztek. A sportág újkori történetének első viadalát 1837-ben az angliai Eton College-ben rendezték meg. Az első újkori olimpia (1896) legelső bajnoka a hármasugró James Conolly (13.71) volt. A legtöbbet emlegetett athéni szám viszont a maratoni futás, amelyben 14 görög s mindössze négy külföldi rajtolt. A győzelmet Szpiridon Luisz szerezte meg, a magyar Kellner Gyula harmadik lett. Az első magyar arany négy évvel később, a párizsi játékokon született meg, Bauer Rudolf diszkoszvetésben (36.04) győzött. Férfi atlétáink az évek során még öt aranyat gyűjtöttek, kivétel nélkül a dobószámokban. A kalapácsvetőknek – Németh Imre (1948), Csermák József (1952), Zsivótzky Gyula (1968), Kiss Balázs (1996) – négy bajnoki cím jutott, gerelyhajításban Németh Miklós (1976) lett első. Az atlétikai versenyek legeredményesebb résztvevője a finn Paavo Nurmi és az amerikai Carl Lewis, mindketten kilenc aranyérmet nyertek.

A PROGRAM

Férfi atlétikában Pekingben 24 számban avatnak bajnokot. Az atlétikai versenyek augusztus 15-én kezdődnek, és férfi súlylökésben már az első nap délutánján gazdára talál egy aranyérem. Ezt követően minden napra jut döntő, a záró napon, a hagyományoknak megfelelően reggel csupán a férfiak maratoni futását rendezik meg.
Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik