Reuters
Guus Hiddink (középen) néha maga sem tudja, melyik játékosa is a kakukktojás?
Reuters
Guus Hiddink (középen) néha maga sem tudja, melyik játékosa is a kakukktojás?
Az idei Eb-re készülődő válogatottak közül a csehben és a horvátban található a legkevesebb olyan játékos, aki hazája bajnokságának a levegőjét szívta a nemrég véget ért szezonban, szám szerint három.
Érdekesség, hogy a cseh első osztályból (Gambrinus Liga) meghívott három játékos egyike sem a 2007/2008-as idényben a Bajnokok Ligája csoportkörében is szerepelt és a hazai bajnokságot megnyerő Slavia Prahából került ki. Az ezüstérmes Sparta Prahából ellenben két labdarúgó is ott lehet az Eb-n, köztük Michal Kadlec, akinek a nála húsz évvel idősebb édesapja, Miroslav Kadlec alapember volt a csehek 1996-os, Eb-ezüstérmes gárdájának.
A horvátok ugyancsak három otthon játszóval utaztak Ausztriába, akik közül Luka Modric az ősztől már Angliában, a Tottenhamben szerepel majd.
A másik végletet Oroszország képviseli, ugyanis a
Guus Hiddink által vezetett szbornaja „alkalmazásában” mindössze egy idegenlégiós található, de lehet, hogy ő is szívesebben játszott volna odahaza. Ivan Szaenko ugyanis a Nürnberggel kiesett a Bundesliga első osztályából.
10-15 évvel ezelőtt a legjobb orosz játékosok, ha nem is lepték el, de szép számban megtalálhatóak voltak a nyugat-európai bajnokságokban. Az utóbbi időszakban azonban hihetetlen mennyiségű pénz áramlott a hazai pontvadászatba és az azokban szereplő klubokba, így a tendencia megváltozott. Ennek eredményeként napjaink legjegyzettebb orosz labdarúgói otthoni egyesületeket erősítenek, aminek meg is lett az eredménye, elég csak a Zenit UEFA-kupa-diadalát említeni.
Az oroszok után a németek és az olaszok keretében találjuk a legkevesebb idegenlégióst, négyet, bár a taljánoknál ez a szám eredetileg – Fabio Cannavaro sérülése előtt – öt volt.
Megnéztük azt is, hogy az egyes válogatottakba hány bajnokság delegál játékost. Ebben a tekintetben Svédország viszi a prímet, hiszen a skandinávok játékosai tizenkét különböző bajnokságban játszanak.
Ezek között természetesen megtalálhatóak az európai topligák is, de akadnak olyanok is, mint a svéd játékosok körében nem igazán gyakori célállomásnak számító török bajnokság (Tobias Linderoth, Galatasaray), vagy az igazi kuriózumnak számító román pontvadászat. Ez utóbbiban Mikael Dorsin keresi a kenyerét, méghozzá a nagy terveket szövögető, idén bajnokságot és Román Kupát nyert CFR Kolozsvár csapatában.
A lengyelek a futballban is ellepték Európát, hiszen
Leo Beenhakker szövetségi kapitánynak a kontinens tizenegy országába kellett címeznie meghívóit.
Velük ellentétben az oroszok és a spanyolok csak két államból toborozták erőiket. Saját hazájukon kívülről előbbiek csak Németországból (Szaenko), míg utóbbiak csak Angliából hívtak be játékosokat. A hispánok Premier League-es különítménye öt főt számlál (
Pepe Reina,
Álvaro Arbeloa,
Xabi Alonso,
Fernando Torres és
Cesc Fabregas).
A németeknél a Bundesligán kívül a spanyol és az angol bajnokságból szerepel két-két labdarúgó.
IDEGENLÉGIÓSOK SZÁMA
Csehország | 20 |
Horvátország | 20 |
Svájc | 16 |
Svédország | 16 |
Lengyelország | 14 |
Hollandia | 14 |
Franciaország | 13 |
Portugália | 12 |
Románia | 12 |
Ausztria | 9 |
Görögország | 9 |
Törökország | 7 |
Spanyolország | 5 |
Németország | 4 |
Olaszország | 4 |
Oroszország | 1 |
HÁNY ORSZÁGBÓL ÉRKEZTEK A JÁTÉKOSOK?
Svédország | 12 |
Lengyelország | 11 |
Horvátország | 10 |
Románia | 9 |
Csehország | 8 |
Ausztria | 8 |
Törökország | 7 |
Svájc | 6 |
Görögország | 6 |
Hollandia | 5 |
Franciaország | 5 |
Portugália | 5 |
Olaszország | 4 |
Németország | 3 |
Spanyolország | 2 |
Oroszország | 2 |