Amellett, hogy a nyáron jelentős vérfrissítés történt a korosztályos jégkorong-válogatottaknál, az elmúlt hónapokban felnőttszinten is nagy változásoknak lehetünk szemtanúi, mindezek pedig közvetetten az utánpótláskorúakat, az akadémiákról kikerülő fiatalokat is érinti. Korábban több klubvezető vagy vezetőedző, így például Kovács Csaba (FEHA19) és Kangyal Balázs (BJA) is kritizálta, hogy az Erste Ligás csapatok többsége túl sok – akár tizenkét-tizenhárom – légióst is alkalmaz, így a magyar játékosok nem kapnak elegendő játékidőt a hazai felnőttélvonalban. Azonban az MJSZ tavasszal bevezetett új szabályozása értelmében ez minden bizonnyal pozitív irányba változhat.
„A szövetség tavaly megválasztott új elnökségének már az elejétől fogva határozott szándéka, deklarált célja volt, hogy
a korábbiakhoz képest nagyobb teret adjon a magyar tehetségeknek
– kezdte Kovács Attila, a hazai szövetség (MJSZ) sportigazgatója az Utánpótlássportnak. – Ennek érdekében ettől az évadtól két fontos változtatást is eszközöltünk a hazai bázisú felnőttélvonalbeli bajnokságban, az Erste Ligában. Egyrészről, változott a légiósokra vonatkozó szabályozás:
nyolcra korlátoztuk a meccskeretbe csapatonként nevezhető külföldi játékosok számát.
Emellett még további két, a fiatalok szerepeltetését érintő előírás is bekerült a rendszerbe, mivel most már kötelezővé tettük azt is, hogy minden meccsen legalább egy U21-es és két U24-es magyar játékosnak is ott kell lenni a csapatok névsorában.
Immár néhány forduló elteltével, abszolúte örömteli látni, hogy a hazai játékpercek nagyban megnövekedtek, és akár tizenhat-tizenhét éves srácok is jégidőt kapnak a felnőttek között.
Továbbá az is mérföldkőnek tekinthető, hogy a Ferencváros – immár a Fehérvár után második magyar csapatként – szintén csatlakozott az ICEHL mezőnyéhez, amely újabb fontos lépés a magyar hoki jövője és fejlődése szempontjából.
„Mivel az osztrák bázisú bajnokságban maximum tíz légiós nevezhető, így minimum tizenkettő hazai játékosnak kell szerepelni minden együttesben. Egy újabb magyar csapat indulása nyilván azt is jelenti, hogy eddigi tizenkettő helyett most már legalább huszonnégy magyar játékosnak biztosan lesz helye ebben a ligában.
Ez mindenképpen nagy lehetőség a legjobb hazai hokisoknak, hiszen ezzel többeknek lesz meg a lehetősége, hogy magasabban szinten játszhatnak,
ebből pedig a felnőttválogatottunk is biztosan sokat fog profitálni. Egyébként is az elmúlt egy-másfél évben azt látjuk, hogy egyre több ifjú tehetség tud bemutatkozni a nagyválogatottban, akik aztán – mint a dániai A-csoportos vébén is láthattuk – képesek akár a nemzetközi topszinten is helytállni.”
Kovács Attila kiemelte Laskawy Ferenc példáját, aki itthon fejlődve, az akadémiai képzést megkapva tudta végigjárni a lépcsőfokokat. A 19 éves csatárreménység előbb meghatározó játékos az Újpestben az Erste Ligában, majd a válogatottbeli produkciója nyomán, az elitvébét követően már a Ferencváros ICEHL-ben szereplő csapatához tudott igazolni.
„Az elmúlt időszakban a háttérben további változásokról is döntöttünk. Bevezettük az akadémiák produktivitási rendszerét, amelynek elsődleges célja az volt, hogy a kiemelt utánpótlás-nevelőműhelyek valóban elszámoltathatóak legyenek.
Ennek a keretében ezentúl az akadémiai felnőttcsapatokban kötelezően, előre megszabott mennyiségű játékpercet kell adni a fiataloknak.
Ez ugyancsak nagy előrelépést jelent a korosztályos éveik végén járó, vagy az utánpótláskorból éppen kiöregedő játékosok számára. Azt látni kell, hogy a mostani formájukban 2021-ben indultak el az államilag kiemelt akadémiák, és azt gondolom, kellett néhány év még kiforrja magát és hatékonyan tud működni ez a struktúra.
Az első olyan ígéretek a rendszerből még csak most kezdenek el kijönni, akik valóban egy teljeskörű akadémia képzésben tudtak részesülni.
Összességében nagyon pozitív folyamatok indultak el, viszont a felnőttválogatottunknál ezeknek az igazi gyümölcsét majd csak közép- és hosszú távon fogjuk tudni learatni.”
(Kiemelt képen: Kovács Attila Forrás: MJSZ)