Cseh László – az abszolút esélyes, a magyar csapat egyik legbiztosabb (arany)éremhozója. Cseh László – akire mindig számítani lehet. Világcsúcsot ígér – és be is tartja azt, ahogyan tette három hónapja, a debreceni rövid pályás Európa-bajnokságon.
Cseh Eindhovenben 400 gyorson, 200 és 400 vegyesen, valamint a 4x200 gyorsváltó tagjaként indul.
Ezúttal mit ígér?
Ezúttal semmit.
Nem ezt szoktuk meg …
Nem készültünk az Európabajnokságra, előzetesen nem is terveztük, hogy négy számban is elindulok. Ám az egyik szponzorom kérésére már hétfőn Eindhovenben kell lennem, így aztán úgy döntöttünk Gyuri bácsival (Turi Györggyel, az edzővel – a szerző), hogy ha már ott vagyok, edzek egy jót.
Értem. Kimegy Hollandiába, edz, aztán versenyez egyet.
Félreértett – mosolyog az olimpiai bronzérmes úszó. – Az edzés alatt magát a versenyt értettem. Úgy fogom fel, mint egy kemény tréninget, de persze az eindhoveni kontinensviadal ennél jóval többet ad majd nekem, hiszen kiszakít az edzőtáborok monotóniájából, a versenyzést pedig minden évben újra és újra szoknom kell.
Akkor nem azt kérdezem, mit ígér, hanem azt: mit vár magától?
Az időeredmények számítanak. Mindegy, tényleg mindegy, hogy milyen helyezést érnek majd, a legfontosabb, hogy jó időket ússzak. Természetesen Eindhovenbe is úgy utazom, mint minden világversenyre, vagyis szeretném megjavítani a legjobb időeredményeimet.
Úgy érzi, ez sikerülhet?
Igen, bízom benne. Egy hete ért véget a magaslati edzőtábor Mexikóban, és a repülőgép technikai problémája miatt egy nappal később értünk haza. Ez nem jött jól, még mindig nem sikerült átállnom a hazai időre… Ennek ellenére a mexikói négy hét nagyon jól szolgálta a felkészülésünket, s talán már Eindhovenben érezteti hatását a nagyon kemény egy hónap.
Indul a 4x200-as gyorsváltóban is. Ezt ugyanolyan komolyan veszi?
Viccel? Persze! Szeretek csapatban, csapatért versenyezni.
Csakhogy itt nem csupán önmagán múlik…
Hús-vér emberek vagyunk mindannyian, a hibázás benne van az életünkben. Egy váltóban amúgy sem lenne szerencsés a másikat okolni, hiszen egymásért úszunk. Ettől függetlenül itt is magamra figyelek, és fontos, hogy úgy szálljak ki a medencéből, hogy azt úsztam, amit tudok.
Nem érzem a versenyek előtt szokásos lelkesedést, izgalmat.
Nincs Európa-bajnoki hangulatom, ez tény. Munkából utazunk Eindhovenbe, úgy is fogalmazhatnék, nem vagyok formában. De mondtam, vannak céljaim. Főleg az, hogy beugrom a medencébe és edzem egy jót.
A témához kapcsolódó jegyzetünk a 2. oldalon