Kiütéses győzelem

A Világliga európai selejtezője 2. csoportjának csütörtöki eredményei megkérdőjelezték a Világliga komolyságát és fontosságát. A továbbjutni nem nagyon akaró spanyolok meglepetésre (?) kikaptak az oroszoktól, majd erre fel az esti mérkőzésen a világbajnok Horvátország is vereséget szenvedett Romániától. Nem lehet bizonyítani, hogy több együttes szándékosan vall kudarcot, ám az egyértelmű, hogy jó néhányan csak lubickolnak a medencében.

A spanyolok többször is utaltak arra (a kijelentéseikkel, a játékukkal), hogy nekik elég a két selejtezőtorna, a nyár további részét viszont pihenésre használnák fel, a horvátoknál pedig Ratko Rudic tizenhárom világbajnoka közül csak hat kapott szerepet a Világliga-meccseken – mellettük ifjú tehetségeket dobott mély vízbe a kapitány.

Valahol érthető a szakemberek döntése, a szezon közben rendezett világbajnokságot követően jött a klubidény, utána pedig már kezdődött is a Világliga. Mindenhol nagy gondot jelentett, hogy az olimpia előtti évben mikor tudják kipihenni magukat a játékosok. Ráadásul a Világliga a magyar–horvát–spanyol trió számára abszolút tét nélküli. Az öt világverseny (olimpia, vb, Eb, Világkupa, Világliga) közül ez a legfiatalabb és a legalacsonyabb presztízsű; egyedül az emelte a rangját, hogy győztese pekingi kvótát szerez, ám az említett három válogatott már a tavaszi vb-n kvalifikálta magát a jövő évi játékokra. Emellett emlékezhetünk, a tavalyi sorozatot a magyar nemzeti együttes is kihagyta, elég volt számára az Európa-bajnokság és a Világkupa.

Most viszont nincs más válogatott esemény a nyáron, és Kemény Dénes gárdája ennek megfelelően teszi oda magát a mérkőzéseken. Természetesen a magyar kapitány is próbálgatja a csapat tagjait, ám ő már csak a tizenkilenc fős olimpiai keretből válogat, ráadásul a játékosok klasszisa mellett a mentalitásuk is garancia a kellemetlen vagy éppen a nagy különbségű vereségek elkerülésére. A szakember és a pólósok egyaránt hangsúlyozták, a Világligában is jól akarnak szerepelni, s különben is, senki sem szeret veszíteni, ráadásul a mindenkori magyar válogatottól győzelmet várnak itthon az emberek, no meg a játékosok is – önmaguktól. Nos, a válogatott pénteken is mindent megtett azért, hogy megfeleljen az elvárásoknak. Mint az a vlv.hu tudósításából kiderül, együttesünk már az első nyolc percben padlóra küldte a románokat (7–1), méghozzá három kétszeres olimpiai bajnok, Benedek Tibor (távollétében Biros Péter volt a csapatkapitány), Fodor Rajmund és Szécsi Zoltán nélkül. A kapuban Baksa László több szép védéssel jelezte, hogy Szécsi és Nagy Viktor mellett rá is lehet számítani, ám ezúttal nemcsak hátul teljesített kiemelkedően a csapat, hanem támadásban is. Budapesten 16–10-re győzte le Romániát, ezúttal viszont még ennél is több gólt lőtt, miközben néggyel kevesebbet kapott (17–6). Ha a spanyolok ellen kicsit elégedetlenek lehettünk a támadójátékkal, akkor most e műfajban csillagos ötöst érdemel a válogatott. A románok ellen remekeltek a balkezesek, a Kiss Gergely, Madaras Norbert, Kiss Csaba trió nyolcat vállalt a tizenhét találatból, de Hosnyánszky Norbert is háromig jutott, s a tizenegy mezőnyjátékos közül mindössze hárman nem szereztek gólt.

Győzelmével a magyar válogatott – a szombati, Horvátország elleni mérkőzése, s a többi hátralevő meccs eredményétől függetlenül – csoportelsőként jutott be a berlini szuperdöntőbe.