Ez is nagyon nagy csata volt

Indulóra masírozik be a kecskeméti terembe az Univer KSE csapata, hamisítatlan „standing ovation” fogadja a helyi hősöket – nem csoda, a paksi Magyar Kupa-diadal óta most találkozik először rajongóival a sikeredző, Meszlényi Róbert csapata.

Már persze a nagy győzelem éjszakáján a hírös város főterén tartott spontán ünnepséget leszámítva.

A vasi vendégek ünneprontók, ők dobják az első négy pontot, aztán beindul az ilyenkor szokásos adok-kapok: 16–19 után 23–19, a második negyedben Chad McClandon szédületes centerjátékával megugrik a kupagyőztes. 42–27, majd 47–32, kétszer is 15 pontosra hízik az előny. A horvát Bojan Lapov és a büntetőket szorgosan értékesítő – s talán a kedvező bírói ítéleteket is túl könnyen megkapó – amerikai Cory Bradford is szépen termel. A gyanútlan néző azt hihetné, hogy idő előtt eldőlt a mérkőzés.

Aztán 58–49 után, akárcsak Körmenden, most is belehúz (bocsánat, semmi politikai áthallás...) a 40 éves Mujanovics Samir, és Trummer Rudolf is bever egy triplát. Máris 58–55, sőt a határszéliek kedvenc Rudija nyugodtan egyenlíthetne is, de dobás helyett passzol, sután fejbe dobja játékostársát, és oda a lehetőség.
Ám még egy ilyen lélektani gödörből is létezik talpra állás. Igen, mert Tezale Archie megállíthatatlan, úgy repked, akár a pillangó, és szúr, mint a méh: Muhammad Ali ő, de nem a ringben, hanem a parketten. Előbb 83–84-re, utóbb 85–86-ra alakítja az állást, és mivel ekkor nem egészen hat másodperc marad csupán hátra, a mérleg nyelve erősen a vendégek felé billen.

Ez a hat másodperc azonban maga az örökkévalóság. Tudniillik oldalról hozhatják játékba a kecskemétiek a labdát, előbb azonban következik egy időkérés. Utólag rekonstruálhatatlan, ki kezdeményezi, a lelátóról úgy tetszik, a körmendiek – ha ez igaz, akkor fatális a tévedés. Így ugyanis időt adnak arra, hogy a házigazda megtervezze a mindent eldönt(het)ő utolsó akciót. A bedobás után Lapov kapja a labdát, a 38 éves, 212 centis óriás a gyűrű felé araszol, Vavra Péter egy kicsit meglöki, a bírók befújják a faultot.

Az „öreg” nem szokta elhibázni a büntetőket ilyen kiélezett szituációban. Most sem teszi, az első után a másikat is a gyűrűbe küldi, és már csak 2.34 másodperce van a Körmendnek arra, hogy 87–86 után megkísérelje a fordítást. A hosszú indítás túlszáll Archie kezén, a labda kimegy a túlsó alapvonalon – mindennek vége. Még Bradford dobhat be a körmendi alapvonalról, majd a lengyel Tomasz Celej, biztos ami biztos, a dudaszó pillanatában beállítja a 89–86-os végeredményt.

Tombol a lelátó, eddig igazolódik a papírforma – ötmecscses lehet a csata.

Mestermérleg
Meszlényi Róbert, az Univer edzője: - Ismét nagy meccset játszottunk. A második félidőben hitetetlenül kiélezett volt a küzdelem, ellenfelünk nagy erőket mozgósítva felzárkózott, a végjátékban a rutin döntött.
Sabáli Balázs, a Körmend edzője: - Az első félidőben túlságosan nagy előnyt adtunk a hazaiaknak. A továbbiakban a harmadik és a negyedik negyedben látottakra kell építenünk.