Soproni ász: időzített bomba

A kiesés rémétől fenyegetett Vasas számára Dario Bonetti csapata kemény ellenfélnek ígérkezett, hiszen a vendégek, az olasz tréner vezetésével aktív együttessé álltak össze. Ezt bizonyítva, a második percben kis híján vezetést szerzett a Sopron. A piros-kékek aztán szép lassan magukhoz tértek, megpróbálták átvenni a játék irányítását, ám ez a mérkőzés első harmadában csak részben sikerült. A Vasas futballistái a középpályán járatták a labdát, a vendégek ezzel ellentétben lendületes előretörésekkel hozták zavarba a Vasas védelmét. Egy ilyen megiramodás következtében aztán Giuseppe Signori olyan szerencsétlenül lépett, hogy a földről felkászálódva már jelezte is Dario Bonetti vezetőedzőnek: mára bizony ennyi volt a játék. A gyors szerkezeti átalakítás után pedig Demjén Gábor húzódott hátrébb a középpályára, míg Cristian Cigan mellé a frissen beállt Feczesin Róbert húzódott fel a támadósorba.

A szünetben Dario Bonetti Demjén Gábor helyére Alin Cotant küldte be, akinek a pálya jobb oldalát kellett bejátszania. Néhány perc elteltével azonban Feczesin Róbert is a lábához kapott, húzódása miatt neki is az öltözőbe kellett ballagnia. Dario Bonetti így még egyet kevert a kártyákon, az egyedüli csatár Cristian Cigan lett, míg mögötte balról Horváth Andrásnak, jobbról pedig Alin Cotannak kellett segítenie a támadásokat.

A vendégek átálltak az egycsatáros játékra, a Vasas viszont két támadóval kezdett el rohamozni, Gyánó Szabolcs párja Waltner Róbert lett, a játék ettől azonban még egyáltalán nem volt élvezetesebb. Aztán negyedórával a mérkőzés vége előtt Bárányos Zsolt megvillant, mesterien tálalt az üres területre bemozduló Csordás Csaba elé, a gólt követően az addig csak bosszankodó nézők pedig rögtön mosolyogni kezdtek. A soproniak alaposan megzavarodtak, az utolsó negyedórában a Vasas egyértelműen a soproniak fölé kerekedett, mintha a hazai futballisták hirtelen megtanultak volna játszani: szép cselek és nagy helyzetek jellemezték a Vasas futballját. Már-már mindenki elkönyvelte a Vasas 1–0-s győzelmét, ám Cristian Munteanu óriási gólt lőtt Németh Gábor kapujának jobb felső sarkába, a Vasas futballistái és Pintér Attila pedig joggal érezhették úgy, hogy talán valóban képtelenek megnyerni egy mérkőzést. ---- Mestermérleg
Pintér Attila, a Vasas vezetőedzője: - Győzelmet engedtünk ki a kezünkből, ezért csak saját magunkat okolhatjuk.
Dario Bonetti, a Sopron edzője: - Az első félidőben jól játszottunk, a második játékrészben a Vasas fölénk kerekedett, összességében elégedett lehetek.

A játékvezető értékelése
Arany Tamás (7): az első félidő 40. percében vélt szabálytalanság miatt ígéretes lehetőség közben állította meg a Sopront, egészen pontosan Cristian Cigant. Néhány esetben indokolt lett volna a sárga lap használata, ezek közül legkirívóbb a 63. perchez köthető. Fehér Zoltán hosszú másodpercekig rángatta Cigan mezét, míg sikerült végre földre vinnie a vendégek csatárát, ám ezért sem járt figyelmeztetés.

Bizonyítvány
A Vasas kapujában Németh Gábor jól védett, a gólról nem tehetett. A védelemből Tóth Andrást érdemes kiemelni. Adam Kapic az első félidőben csapata legjobbja volt, a fordulást követően azonban teljesítménye visszaesett. A középpályán Csordás Csaba fontos gólt lőtt, Bárányos Zsolt önmagához képest visszafogottabb teljesítményt nyújtott, ám remek gólpasszával és trükkjeivel így is kiérdemelte a mezőny legjobbja címet. A soproni kapuban Rabóczki Balázs a szokottnál valamivel bizonytalanabbul védett, előtte Bagoly Gábor tűnt a védelem a legjobbjának. A középpályán Sifter Tamás sok futással és szereléssel tűnt ki, elöl Cristian Cigan hasznosan futballozott.

StatisztikaBeppe Signori: Nincs nagy baj

Miután kevéssel a mérkőzés kezdete után le kellett cserélni a soproniak olasz sztárját, Giuseppe Signorit, futótűzként terjedt el a hír, hogy az elkeseredett futballista a pályáról lejövet azt mondta: „Véget ért a pályafutásom.” Hamarosan kiderült azonban, hogy szerencsére erről nincs szó, Signori pusztán kisebb húzódást szenvedett.

„Természetesen nem szó szerint kell érteni, amit mondtam, ez afféle szavajárása a futballistáknak, már tíz évvel ezelőtt is, ha valamilyen sérülés ért, azt mondtam, hogy véget ért a karrierem. Ha valamikor ez mégis megtörténik, ígérem, időben jelzem a Nemzeti Sportnak.” ---- Már a szakvezetők öltözködéséből látszott, hogy Dario Bonetti, a vendégek olasz mestere az a típusú edző, aki lazábban áll hozzá a futballhoz: kigombolt nyakú inget és farmernadrágot vett péntek estére a zakó mellé, amíg a másik oldalon Pintér Attila kifogástalan eleganciával, öltöny-nyakkendőben ült le a kispad szélére. Nem sokáig ücsörgött ott, hiszen már az első percben talpra szökkent. Olasz kollégája tovább bírta ülve, ő csak az első negyedóra végétől kezdve állt a technikai zóna szélén. Egyszer el is hagyta a ketrecet, s akkor illedelmesen – angolul – bocsánatot kért az őt figyelmeztető negyedik játékvezetőtől. Pintér Attilát többször is óvatosan figyelmeztetni kényszerült a partjelző, illetve a tartalék bíró, ám különösebb konfrontációra nem került sor közöttük.

A legérdekesebb mindazonáltal az volt, hogy vajmi keveset lehetett érteni abból, amit közölni akart a játékosaival a két szakember. Nem csoda hát, hogy az edzői intelmeket alig-alig halló, s elsősorban mégiscsak a játékra koncentráló futballisták még a lényegét sem fogják fel az edzői utasításoknak. Dario Bonetti leginkább angolul kiabált a játékosainak, s ezeknek a mondatoknak még fel is lehetett fedezni az értelmét: „Maradj ott!” „Középen!” Isten vele!” s így tovább.

A helyzet a második félidőre sem nagyon változott, leszámítva persze, hogy mindkét edző gólnak örülhetett, ez vélhetően az egyik legszebb pillanat egy szakvezető életében. Bonetti mester a gólt is lazábban vette tudomásul, pedig az övék az utolsó percben esett. Csak egyszer csapott a levegőbe, majd szelíden elmosolyodott, és fogadta a gratulációkat. Pintér Attila a Vasas vezető góljánál örömében a játéktérre ugrott, a Sopron egyenlítő találatánál szinte őrjöngve hibáztatta Gyánó Szabolcsot. Szellemes volt, ahogy Dario Bonetti a második félidő elején a kispadról vizet kérő Alin Cotannak odavetette: „Még csak öt perce vagy a pályán, miért iszol máris?”, az pedig érdekes, ahogyan Pintér Attila egy-egy szögletnél vagy szabadrúgásnál egy teljes variációt próbált meg elmagyarázni a játékosainak a távoli kispadról. Mindent összevetve: döntetlen a pályán, döntetlen a kispadon.