Usain Bolt pekingi dominanciája csak a kezdet volt – ötkarikás történetek

K-SZ. B.K-SZ. B.
Vágólapra másolva!
2024.07.03. 10:24
Usain Bolt (Fotó: AFP)
Két korszakos zseni is pályafutása csúcsán vagy annak közelében volt 2008-ban a pekingi olimpián. Az egyikről, a figyelemzavarral küzdő, majd hiperaktivitását előnyére fordító Michael Phelpsről már írtunk száznapos olimpiai sorozatunkban, ezúttal a másik, az alighanem hasonló, talán még nagyobb népszerűségnek és hírnévnek örvendő Usain Bolt írásunk főszereplője.

A nyolcszoros olimpiai bajnok (volt az kilenc is, de a 2008-as 4x100-as aranyától csapattársa, Nesta Carter doppingvétsége miatt a NOB megfosztotta) jamaicai sprinter már világcsúcstartóként érkezett a kínai fővárosba, egyértelműen a 100 és 200 méteres síkfutás legnagyobb esélyeseként. Nem is okozott csalódást rajongóinak, hiszen – mikor máskor? – a 100 méteres síkfutás döntőjében világcsúccsal (9.69) ért célba elsőként, ráadásul úgy, hogy az utolsó métereket már széttárt karokkal, lelassítva, győzelmét ünnepelve tette meg, kikötődött cipőfűzővel, hátszél nélkül…

Talán nem mindenki tudja, de Boltnak már a második olimpiája volt a pekingi, négy évvel korábban Athénban is szerencsét próbált a fiatal, akkor még csak 18 éves sprinter, rossz formája és sérült lába miatt azonban akkor még csalódnia kellett, 200-on és 400-on sem került döntőbe, 100-on pedig el sem indult. Sokan úgy gondolták, 195 centiméteres magasságával nem alkalmas arra, hogy a királyszám meghatározó alakja legyen, hiszen testalkatából adódóan a kirobbanóan jó startjaiban nemigen bízhatott, ami pedig 100-on elengedhetetlen a sikerhez. Még az edzői is úgy gondolták, a 200 és a 400 fekszik neki inkább, de Bolt utálta a 400 méteres távval járó hosszú, unalmas állóképességi edzéseket, így megegyezett trénereivel, ha 10.30 alatt futja a 100-at egy Krétán rendezett versenyen, elengedheti a 400-at és átállhat 100-ra. Nos, 20 évesen, első próbálkozásra 10.03-at repesztett, alighanem mindenki belátta, neki tényleg csak a csillagos ég a határ.

A pekingi olimpia azonban vészesen közeledett, az edzésein és a diétáján is sokat kellett változtatnia, de nem riadt vissza a feladattól, a többi pedig – ahogy mondani szokták – már történelem. Érdekes, hogy jellegzetes „nyilazásos” örömét még nyolc évvel később, a riói olimpián is láthattuk tőle, hiszen – ahogy 2012-ben Londonban – Brazíliában is mindegyik számot megnyerte (100 m, 200 m, 4x100 m), amelyikben elindult, 2009-ben, a berlini vb-n futott 9.58-as világrekordját pedig azóta sem döntötte meg senki, továbbra is ő a föld valaha volt leggyorsabb embere.

 

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik