„Azért nem árt az óvatosság”

Az NBA PR-részlege rendszeresen szervez telefonos sajtókonferenciát, amelynek résztvevői a liga vezetői, sztárjátékosai és edzői. A legutóbbi beszélgetésen David J. Stern ligaigazgató válaszolt a világsajtó, közöttük a Nemzeti Sport kérdéseire, aki egy látlelettel kezdte az NBA jelenlegi állapotáról.

– Hála Istennek, végre olyan idény rájátszásához közeledünk, amelyben eddig szinte kizárólag a kosárlabda állt a középpontban – mondta David J. Stern. – A kép inkább derűs, mint komor. A New Orleans Hornets talpra állt Oklahomában, és most már lehet gondolkodni a franchise visszaköltöztetésén a Katrina hurrikán által lerombolt New Orleansba. A televíziós közvetítéseink nézettsége a TNT és az ESPN csatornán jócskán emelkedett, és a földi sugárzású ABC-n is csak hajszálnyival csökkent. A nézőszámok tovább nőnek. A liga globalizációja folytatódik: az idén is lesznek mérkőzések Mexikóban, Monterreyben – a Denver Nuggets és a Golden State Warriors képviseli majd az NBA-t a határ déli oldalán. Új nemzeti válogatott alakul Jerry Colangelo ügyvezető igazgató és Mike Krzyzewski edző irányításával, hogy helyreállítsa az amerikai kosárlabdának az athéni olimpáin megtépázott tekintélyét.

– Nem aggasztja a tendencia, hogy egyes csapatoknál pihentetik a szupersztárokat?
– Nyilván a Minnesota Timberwolvesra és Kevin Garnettre gondol. De pontosítaná a kérdését?

– A draft „lottósorsolásának” rendszere alapján minél gyengébben végez egy csapat a tabellán, annál nagyobb az esélye arra, hogy kedvező sorszámot kapjon. Folytassam?
– Fölösleges. Az NBA-ben ilyesmit – mármint, hogy egy csapat szándékosan veszítsen – nem tudok elképzelni. Azért nem árt az óvatosság, nyitva tartjuk a szemünket, és garantálhatom, hogy aki a sérültek listájára került, az valóban sérült is.

– Nem gondolja, hogy meg kellene változtatni a kiemelési rendszert? Nyugaton jelenleg úgy alakul a helyzet, hogy az ötödik helyen álló Memphis az első körben a negyedik kiemelttel, a Dallasszal kerül szembe. Igen ám, csakhogy a Dallas mérlege ötvenkilenc győzelem és huszonegy vereség, a Denveré viszont csak negyvennégy győzelem és harmincöt vereség, ám utóbbi az északnyugati csoport éllovasa, míg a Mavericks csak második délnyugaton a San Antonio mögött.
– Mi is úgy gondoljuk, hogy a jelenlegi szisztéma – tudniillik, hogy a három csoportgyőztes kapja az első három kiemelési sorszámot a főcsoportban – módosításra szorul. Jelenleg az az érdeke a Memphisnek, hogy ne legyen ötödik, hanem csak hatodik, így elkerülheti a Dallast a rájátszás első körében, és megkapja a gyengébbnek tűnő Denvert. A jövőben valószínűleg a négy legjobb mutatójú csapat lesz az első négy kiemelt, függetlenül a csoportban elért helyezésétől.

– A korábbi botrányhős, Ron Artest valóságos mintagyerek, amióta Sacramentóban játszik. Beszélt-e vele mostanában, és mit gondol, benőtt a feje lágya?
– Magam is észrevettem, mennyire megváltozott – természetesen az előnyére. Akkor beszéltem vele, amikor átigazolt a Kingshez, azóta nem, de árgus szemekkel figyelem a viselkedését. Azt kell mondanom, All Star-színvonalon játszik. A Kings elsősorban neki köszönheti, hogy bejut a playoffba. A pályán kívül legalább olyan jó teljesítményt nyújt, mint a parketten. Úgy látom, megértette, hogy játékos-pályafutása utolsó lehetőségét kapta meg, és élni is akar vele.

– Mit szól Joakim Noah-hoz? Gondolja, hogy ő lesz az NBA következő szupersztárja?
– Hogy szuper lesz-e, azt most még nem tudom, de hogy sztár lesz, az nagyon valószínű. És ha így alakul a sorsa, abban nagy része van annak, hogy – amennyire tudom – nem jelentkezik az NBA-draftra, hanem nekilát a harmadik évfolyamnak a Florida Egyetemen, Miamiban. Még csak huszonegy éves, emberként, diákként és játékosként is jót tesz neki, ha tovább tanul. Annak alapján, amit láttunk tőle az NCAA, vagyis a főiskolai bajnokság döntőjében, ott lesz a legelsőként kiválasztott játékosok között a kétezer-hetes vagy a kétezer-nyolcas drafton. Szédületes volt ettől a vékonypénzű, a kétszáztizenegy centijéhez mindössze százkét kilós fiútól, ahogy győzelemre vezette a Florida Gatorst az országos döntőben. Egyébként általánosságban is azt gondolom, hogy fel kellene emelnünk tizenkilenc évre az NBA draftolási korhatárát. Nem jó az, ha a középiskolából rögtön a profik közé kerül egy gyerekember.