Főszerepben Görbicz Anita

„Esik az eső, hajlik a vessző, bodor a teteje…” – zúg a zöldbe öltözött csarnok. Fradista és győri egyaránt ezt skandálja, most még nagy az egyetértés. Szegény gödöllőiek szomorúan fogadják az „Ázik a tető, parasztok, ázik a tető…” rigmust, amely hallatán elgondolkozik az ember: kisebb és biztonságosabb csarnokot nem találtak azt illetékesek az egyik legnépszerűbb hazai sportág női kupadöntőjére? No jó, az 1.8 millió forint, az 1.8 millió forint (ennyit fizettek a helyiek a rendezés jogáért), s a mai világban a pénz diktál.

Németh András és Róth Kálmán közösen nézi a mennyezetet a félpályánál, ahonnan csepeg a víz a parkettre. Már el kellene kezdeni a meccset, de a labda helyett a felmosórongyé a főszerep. Lehet, hogy el sem kezdik?

Egy férfiú aztán cirkuszi akrobatákra emlékeztető módon egyensúlyoz a fenti felfüggesztéseken. Nagy a tét: kézilabdaderbi vagy a mentők kihívása. Hála Istennek, nem esik le a biztosítókötél híján fent botorkáló rendező, sőt egy partvisra erősített rongygyal a lyukat is betömi.

Vastaps a jutalma.

De kinek jár majd a lefújást követően? Az első percek győri választ sejtetnek. Kovacsicz Mónika, Ana Djokics és Vérten Orsolya góljára nem érkezik válasz, Herr Orsolya mindent fog, a kapufa is a címvédőt segíti. Pörög az ETO, Görbicz Anita saját hatosáról is briliáns passzokkal indítja társait, 5–1, majd 8–4 a táblán – mi lenne itt, ha Pastrovics Melinda nem védene jól?

Kemény, férfias a küzdelem, és a Ferencváros felveszi a kesztyűt. Válogatott játékosai, a Tóth Tímea, Kirsner Erika duó vezérletével, a fiatal Szucsánszki Zita rutinos irányítót idéző remek játékával 4–0-s szakaszt produkál, egyenlít, sőt a 23. percben Kirsner beállós posztról lőtt góljával vezet is! A győriek azonban 4–0-val válaszolnak a 4–0-ra, 14–13-as előnnyel mehetnek rövid pihenőre – erre szokás mondani: tipikus női meccs.

Csak az a rongy kibírja ott, fent a végéig…

Szikrázó szemek, üveges tekintetek. Így jönnek ki a hölgyek az öltözőből. Hol van már a mosoly, amely még a kezdés előtt az arcukról sugárzott? Látszik, hatalmas a tét, egyesek előrehozott döntőt emlegetnek, nem csoda, hogy így egymásnak feszülnek. Félpercenként ápolni kell valakit, nincs kegyelem – tudjuk, persze hogy tudjuk, mégis, néha meghökken az ember: ennyire kemény játék a női kézilabda?

Nem csoda, hogy mindkét, az ezer fokban ezerötszáz hőfokon égő edző sokat reklamál – a 38. percben Németh András mondandóit unják meg a bírók, kétperces büntetést adnak. Láss csodát, jót tesz ez neki! 17–15-ös győri vezetésnél kapja a büntetést, nem sokkal később pedig 20–17-re a fővárosi zöldek vezetnek. Parádés. Mind a védekezésük, mind a támadásaik. Tóth Tímea bombaformában, most a Fradi robog. Mi lesz még itt, te jó ég?!

Görbicz Anita. Nem kell bemutatni. Naná, hogy ő húzza ki csapatát a gödörből: tizedik góljával 21-nél már ismét együtt a két csapat.

Már nem szimplán, brutálisan kemény a csata, néha az az ember érzése, hogy azért fut olyan gyorsan egy-egy játékos, nehogy levadássza őt valamelyik ellenfele. Nagy Krisztina piros lapot kap, de persze szép mutatványokban sincs hiány (no nem a Fradi-táborból a lelátóról a parkettre eső szurkolóról beszélünk…), de a keménység dominál. És a Görbicz–Tóth csata. A két hölgy fantasztikus, egymást múlják felül, más kérdés, hogy 23–23 után rendre a Győr jár előbbre. Hol eggyel, hol kettővel, izgalmas a végjáték. Az utolsó csepp vérükig küzdő ferencvárosiak azonban nem tudnak kiegyenlíteni, 28–27 után a kipattanót belövő Vérten Orsolya adja meg a kegyelemdöfést, Aurelia Bradeanu gólja a legvégén már csupán hab a győri tortán. Hogy aranytorta lesz-e, az szombat este kiderül.

Talán az eső sem esik. Ha mégis, jöhetnek újra a rongyok…

MESTERMÉRLEG

A szokásos koreográfia szerint zajlott a mérkőzés, az egyik csapat elhúzott, aztán a másik fordított. Ma kicsit egyszemélyes volt a csapatunk, de Görbicz Anita azért Görbicz Anita, hogy az ilyen meccseket eldöntse. Nem készültünk egyáltalán a Cornexi ellen, balgaság is lett volna, hiszen ott volt még ez a Fradi-meccs. Nem foglalkozunk külön a tavaly elveszített EHF-kupa-döntővel, de itt a kiváló alkalom, hogy visszavágjunk.
Róth Kálmán, a Győr edzője

Szerintem nagyon jó meccset játszottunk, kár hogy a zsűri asztalához egy oda nem illő ember is leülhetett. Örülök, hogy végig versenyben voltunk a Győrrel, amely jobb játékosokból áll, jobb csapat, mint a mi.
Németh András, az FTC edzője