A Tau baja: jöhet a Pana

– Továbbjutottak a legjobb nyolc közé, de nem az első helyről. Milyen a légkör a Tau Cerámica háza táján?
– Nincs különösebben nagy hangulat, inkább a vasárnapi, Real elleni rangadóról beszél mindenki – mondta Dávid Kornél, aki a középszakasz záró fordulójában 17 percnyi játéklehetőséget kapott, és két pontot dobott a CSZKA Moszkva elleni, 70–63-ra megnyert hazai találkozón.

– Nem félnek, hogy nagy árat fizetnek a vilniusi vereségért a negyeddöntőben?
– Ha az a kétpontos vereség győzelem, akkor lehet, hogy a mostani, Moszkva elleni mérkőzésünk sem olyan hangulatú, mint amilyen volt, mert akkor a CSZKA sem úgy áll hozzá, mint egy tét nélküli, edzőmeccs jellegű találkozóhoz szokás. Jó lett volna, ha oda-vissza le tudjuk győzni a Lietuvos Rytast, de ez van, így alakult, nem új a helyzet, hiszen egy esztendeje is kedvezőtlen pozícióból kezdtük a negyeddöntőt, mégis sikerült kiejteni a Benetton Trevisót.

– Mennyire passzol a Panathinaikosz stílusa? Legyőzhető a görög gárda?
– Verhető, hiszen az előző idényben kétszer is legyőztük, a csapat gerince nem nagyon változott azóta, sőt ugyanaz az edző is. Az athéniak az idén már többször is elbuktak, de most jó szériában vannak, utóbbi három összecsapásukat megnyerték a Top tizenhatban, ettől pedig biztosan visszajött az önbizalmuk. A keddi első meccset kell majd valahogy megfognunk, mint tavaly Trevisóban, mert az esetleges harmadik mérkőzésen, tizennyolc-húszezer néző előtt hatalmas nyomás nehezedik a játékvezetőkre, ha szoros lesz a végjáték.

– Az utóbbi időben mintha kevesebbet játszana. Mi az oka?
– Én sem tudom, de tény, hogy az utóbbi három meccsen összesen alig játszottam többet harminc percnél. Az edző kevésbé számít rám. Ennek tudtommal nincs különösebb oka, ha csak az nem, hogy az én posztomon lévők többet szerepelhessenek. Főleg a spanyol Tiago Splitter játszik sokat. Ez van, ezt kell szeretni, pontosabban inkább elfogadni, mert nem tudok mit tenni ellene.

– Jó hír viszont, hogy a középszakaszt követően az Euroliga hetedik legjobb büntetődobójának számít. Minek köszönhető, hogy mostanában ennyire biztos a keze a vonalról?
– Jó büntetőző voltam korábban is, talán azért, mert ezt tartom az egyik legkönnyebb dobásfajtának: csak koncentráció kérdése. Örülök, hogy ebben az idényben is jól megy, de őszintén szólva, nem nagyon foglalkozom vele, hogy ott vagyok-e a listán, avagy sem. ---- – A kiesésnél, gondolom, már csak a csütörtöki súlyos vereség elkeserítőbb.
– Igazából nem elkeserítő, mert tudtuk, hogy a Maccabi jobb csapat, mint a miénk – válaszolt Gulyás Róbert, aki az izraeliek elleni 88–66-os hazai vereségnek 15 percig volt részese, és csak két pontig jutott. – Az volt az elkeserítő, amit produkáltunk, nem játszottunk úgy, mint egy kosárlabdacsapat. Nagyon rosszul választottuk ki a dobásokat, nem passzoltunk annak, aki üresen állt, és még sorolhatnám...

– Volt egyáltalán valós alapja a továbbjutásnak a csoportból?
– Bár nem mi voltunk az alapszakaszból utolsóként továbblépő legjobb hatodikak, nekünk volt összességében a leggyengébb mutatónk a középszakaszba kerülő klubok közül. Azt kell, hogy mondjam, ez az évad az Euroligában nem az Ülkeré volt. Ott kezdődtek a gondok, amikor a szezonnak nekifutott a csapat, utána már csak kapaszkodtunk, az első körből szerencsével jutottunk tovább. Egyébként valóban elég nehéz volt a csoportunk. Talán a legnehezebb a négy közül.

– Érdekes, hogy a bajnokságban önök mögött álló Efes, ha némi szerencsével is, de továbblépett a kvartettjéből...
– A Top tizenhat előtt mindenki azt gondolta, hogy könnyedén kerül majd tovább a Panathinaikosz és az Efes a G-csoportból, ám aztán a Cibona és a Benetton egész jól játszott, úgyhogy végül csak azért tudtak továbbjutni hazai riválisaink, mert hatalmas körbeverések voltak. Ők talán most összefogottabbak, mint mi, jobban működik náluk a csapatszellem. Nálunk csapot-papot itthagyva elment az amerikai Marcus Haislip, megsérült a csereirányító, a sztárbedobó Ibrahim Kutluay is folyamatosan mindenféle nyavalyákkal bajlódik, közben edzőváltás volt, szóval hazudnék, ha azt mondanám, hogy a legjobb formában van most a gárda.

– Hogyan értékeli a saját teljesítményét?
– Katasztrófa… Nem szégyellem megmondani, ha nem megy. Teljesen kiestem a ritmusból, nem esnek be a dobások, nem úgy megy a játék, ahogy elvárnám magamtól, az edző is le-be cserélget állandóan. Elég nagy a hullámvölgy a játékomban, habár a török bajnokságban legutóbb jól ment. De ez már nem fizikális, hanem pszichés dolog, mert ma például kondizás után dobtam kilencven százalékkal, márpedig a súlyok emelgetése után az ember dobása általában „elmegy”.

– Mit szól Dávidék továbbjutásához? Egyáltalán mennyire figyeli a többi külföldön játszó magyar eredményeit?
– Persze, hogy figyelem, és örülök neki, ahogy minden magyar sikernek. Kornéllal beszéltem is a héten, remélem, bejutnak a négyes döntőbe, bár ahogy elnéztem, mostanában neki sincs könnyű dolga az edzőjével... ---- EUROLIGA, FÉRFIAK, KÖZÉPSZAKASZ, 6. FORDULÓ
D-csoport: Winterthur FC Barcelona (spanyol)–Unicaja Málaga (spanyol) 60–73, Zalgiris Kaunas (litván)–Olympiakosz Pireusz (görög) 72–99. A végeredmény: 1. Barcelona 11 pont, 2. Pireusz 10, 3. Málaga 9, 4. Kaunas 6. E-csoport: Ülkerspor (török)–Maccabi Tel-Aviv (izraeli) 66–88, Climamio Bologna (olasz)–Real Madrid (spanyol) 66–61. A végeredmény: 1. Tel- Aviv 11 pont, 2. Madrid 10, 3. Bologna 8, 4. Ülkerspor 7. F-csoport: Tau Cerámica (spanyol)–CSZKA Moszkva (orosz) 70–63, GHP Bamberg (német)–Lietuvos Rytas Vilnius (litván) 56–72. A végeredmény: 1. Moszkva 11 pont, 2. Tau 10, 3. Vilnius 9, 4. Bamberg 6. G-csoport: Panathinaikosz (görög)–Benetton Treviso (olasz) 81–70, Cibona Zagreb (horvát)–Efes Pilsen (török) 77–84. A végeredmény: 1. Panathinaikosz 9 pont, 2. Efes 9, 3. Treviso 9, 4. Zagreb 9

Azonos pontszám esetén az egymás elleni eredmény döntött. A csoportok első és második helyezettjei jutottak tovább az egyenes kieséses rendszerű negyeddöntőbe, amelynek párosítása: Barcelona–Madrid, Tel-Aviv–Pireusz, Moszkva– Efes, Panathinaikosz–Tau.