A két középcsapat küzdelmes mérkőzésén a győzelmet nagyon akaró BSE center nélkül is faképnél hagyta a Zala Volánt a második félidőben.
Czagány Balázs
Miljana Musovics (fehérben) kontra Heller Anita: foggal-körömmel harcoltak mindkét oldalon
Czagány Balázs
Miljana Musovics (fehérben) kontra Heller Anita: foggal-körömmel harcoltak mindkét oldalon
Farkas Sándornak játékosa volt Bencze Tamás, amikor még ő is Zalában dolgozott. Ha valaki, akkor az egykori válogatott hátvéd kiválóan ismerheti a BSE jelenlegi szakvezetőjének filozófiáját a kosárlabdázásról. Csakhogy ez a játék olyan, hogy centerek nélkül nehéz boldogulni, ezért aztán felesleges volt elöljáróban bármilyen játékstílusról beszélni a városmajoriak esetében, akik két kieső legjobbjuk hiányában csak a csodában reménykedhettek. A Bencze edzette vendégek pedig abban, hogy élni tudnak az ölükbe hullott váratlan lehetőséggel.
Ehhez képest a meccs első negyede nem a Zala Volán szája íze szerint alakult, sőt a második elején, 26–16-nál kifejezetten roszszul állt a vendégek szénája. A térfélcseréig hátralévő időben azonban mindössze két pontot tudott dobni a zalaiak agresszív védekezésével szemben tehetetlenné váló városmajori együttes, amely így hátrányba került a félidőre.
Talán „vért itatott” a nagyszünetben a BSE edzője játékosaival, ez szakmai titok, mindenesetre elképesztően elszánt játékosok léptek pályára a második félidőben. Ennek meg is lett az eredménye: a 26. percben Vida Anna kosarával fordított a vendéglátó, majd kicsivel később tovább nőtt a feszültség a teremben, amikor a reklamáló Bencze Tamást két technikaival kiállították a bírók.
Maradt még egy negyednyi izgalom, de a Zala Volán már csak felzárkózni tudott a győzelemért láthatólag bármire képes BSE-vel szemben. Mégis az utolsó percig nyílt maradt a csata, amikor Fürész Diána a támadóidő utolsó másodperceiben nyolc méterről emelt be egy hármast, aztán kisvártatva Kosjár Katalin dobott hasonlóan messziről kosarat. Hihetetlennek tűnt a BSE győzelme, mégis valósággá vált.
Öten állták körül a hárompontos vonalat
Furcsa volt látni, hogy egy csapat gyakorlatilag center, tehát termetes játékos nélkül játssza a magas emberek játékát. Támadásban a BSE-sek szinte körülállták a hárompontosvonalat, és ebből a helyzetből indították mozgásaikat, megpróbálván tiszta dobóhelyzetet kialakítani, ám igen kevés ilyen akadt. Azt a keveset viszont igencsak megbecsülték a piros-fehérek, miként a labdát magát is, hiszen tudták, ha a Zala Volán támad, tetemes magasságbeli hátrányt kell kiegyenlíteniük.
Ezt a különbséget az első félidőben zónázással próbálták áthidalni Farkas Sándor tanítványai, de természetesen bevetették a hagyományos emberfogást is, csakhogy nemigen bírtak a finn Michaela Mouával. Az egyértelműen bedobó Andó Ivett, Kosjár Katalin és Vida Anna is megfordult a négyes poszton, több-kevesebb sikerrel, ám a nagy akarásnak végül nem nyögés, hanem nyerés lett a vége. Ez pedig nem kis bravúr a fővárosiak jelenlegi helyzetét figyelembe véve, amikor két legjobbjuk közül az amerikai Kaayla Chones – ki tudja, merre? – bolyong a világban, Papp Krisztinát pedig éppen csak kiengedték az intenzív osztályról – de még nem a kórházból.
MESTERMÉRLEG
Farkas Sándor, a BSE edzője:Ezt a győzelmet, mondanom sem kell, Papp Krisztinának ajánljuk, és bízom benne, hogy a másodikat is be tudjuk majd gyűjteni a Zala Volán ellen.
Bencze Tamás, a Zala Volán edzője:Furcsának tartom, hogy egy budapesti csapat sorsdöntő mérkőzésére fővárosi bíró jön, és ez akkor válik igazán különössé, ha az illető nem azonos felfogásban ítélkezik.