Már két fronton harcolnak

- Üldözőből üldözöttek lettek. Kellemesebb érzés, mint hajszolni valakit?
- Inkább úgy fogalmaznék, kellemes érzés, hogy mindezt el tudtuk érni - válaszolta lapunknak Lisztes Krisztián, a Werder Bremen sérülésből felépülőfélben lévő középpályása. - Ugyanakkor tisztában vagyunk azzal, hogy ezt nem lesz könnyű megtartani. Bajnokok vagyunk, még sincs rajtunk akkora eredménykényszer, mint mondjuk a Bayernen, nálunk értékelni tudják, ha mondjuk a második vagy a harmadik helyen végzünk. Persze ez nem azt jelenti, hogy alapból lemondunk a címvédésről, meg akarjuk mutatni, nem a véletlen műve volt a tavaszi diadalunk. Fontos lenne a jó rajt, pénteken a Schalke ellen nyernünk kellene, az jelentős lökést adhatna a csapatnak.
- Mi a legfontosabb különbség a tavalyi és az idei Werder között?
- Még nem kezdődött el a bajnokság, de az biztosnak tűnik, hogy Aílton nagyon fog hiányozni. Miroslav Klose érkezett a helyére, de neki még a csapaton belül és a szurkolók között is ki kell vívnia azt a megbecsülést, ami Aíltont övezte. Az biztos, hogy a csapat hasonló erősségűnek tűnik, de hogy majd még egyszer úgy klappol minden, mint legutóbb, arra azért nem lehet mérget venni.
- Nehezítésnek ott van például a kétfrontos terhelés.
- Vitathatatlan, nem vagyunk hozzászokva a Bajnokok Ligájához, de remélem, van olyan erős a keretünk, hogy ezzel is megbirkózzunk. Kevés játékosnak van BL-tapasztalata, szerintem mindenkinek óriási élmény lesz a sorozat, lehet, hogy talán éppen ezért nem is fogjuk megérezni. Hajt bennünket az euforikus hangulat és a rengeteg élmény.
- A bajnokságnál maradva: ki lehet veszélyes a Werder trónjára?
- Egyértelműen a Bayern München, rajta kívül azonban nehéz bárkit is megemlíteni, egyelőre megjósolhatatlan, ki milyen formában futballozza végig a szezont. Vannak remekül erősítő csapatok, például a Hertha, a Leverkusen vagy a Wolfsburg, próbálnak előrébb lépni, ezt látva megkockáztatható, sűrűbb lesz a mezőny eleje, mint az előző idényben.
- Akkor most senki se számítson olyan díszmenetre, amilyet a tavasszal megcsodálhattunk?

- Várni mindent lehet, azt senki sem tiltja meg. Az viszont nem biztos, hogy precedens is lesz rá. Több a jó csapat, több lehet a körbeverés, de aki meg akarja nyerni a salátástálat, annak folyamatosan hoznia kell a meccseit.
- Lisztes Krisztián mikortól lehet mindebben a Bréma segítségére?
- Remélem, minél hamarabb, de időpontot nem szeretnék mondani. Nem szeretném, ha mondanék valamit, ami később ilyen-olyan okok miatt módosulna. Sem magamnak, sem azoknak nem akarok csalódást okozni, akik leírják, olvassák vagy hallják a gondolataimat. Majd ha százszázalékos állapotban leszek, és úgy érzem, tudok segíteni a csapatnak, jelentkezem. Addig viszont nincs értelme. De aggodalomra nincs ok, gyógyulok, a rehabilitációs programom a terveknek megfelelően alakul.
- Hogyan telik egy napja?
- Általában különböző gyakorlatokkal. Medence, konditerem, gyógytorna, biciklizés, úszás, amit a helyzet megkíván, illetve amit a doktor előír.
- Nem esik nehezére?
- Á, dehogy. Inkább örülök, hogy egyre több kínzásnak alá tudom vetni magam. Érzem, hogy gyógyulok. A tornák előtt vagy után pedig arra is figyelek, hogy minél többször bemenjek a csapathoz az öltözőbe, nem szeretnék kiesni a megszokott vérkeringésből.
- Ahhoz képest hajszálon múlt, hogy a nyáron csapatot váltson. Meglepte a Werder gesztusa, hogy akkor kínált önnek új szerződést, miután bejelentették a váltást, azt követően pedig jött az a csúnya sérülés?
- Szerintem a Brémában eltöltött három év nem csupán engem, hanem a klubot sem hagyta hidegen. Tény, szép gesztus volt, de szerintem ez nekik is jó üzlet. Örülök, hogy maradtam, mert sérülten semmiképpen sem akartam új csapathoz kerülni, nem akartam már az elején jelentős hendikeppel startolni. Azt hiszem, ez a megoldás volt a legjobb minden érintett számára.