Futballünnepet hozott a Ferencváros szarvaskendi fellépése, a tizenöt gólos vereség ellenére életük egyik legnagyobb élményét kapták a hazaiak. Esztergályos Csaba, a hazaiak kapusa a tizenöt kapott gól ellenére néhány bravúrt is bemutatott: „Érződött, hogy minőségi lövések érkeznek a kapumra, jóval nehezebb dolgom volt, mint hétvégente a vármegyei I. osztályban. Természetesen örülök, hogy sikerült hárítanom a tizenegyest, de pechem volt, hogy a kipattanó éppen a vendégek játékosa elé került, aki így az ismétlésnél már betalált. Elégedett vagyok a saját és a csapat teljesítményével is.” A kapus elárulta lapunknak, hogy a kezdés előtt váltott néhány szót ferencvárosi kollégájával, Gróf Dáviddal, a szünetben pedig megkérte, a meccs végén adja neki a mezét – cserébe egy sört ígért a lefújást követően.
Nem így tervezte a magyar Davis-kupa-válogatott az Ausztria elleni debreceni selejtezőt, de Piros Zsombor teljesítménye örömmel töltötte el – Bardóczky Kornél értékelt a meccset követően. A szövetségi kapitány nem titkolta: „Nagyon csalódottak vagyunk, nem így terveztük a párharcot. Sajnos, a kettő-nullás osztrák előny túl nagynak bizonyult, pedig attól függetlenül, hogy Jurij Rodionov és Lukas Neumayer remekül játszott már az első napon is, mindkét egyesmeccsen voltak lehetőségeink.” A felvetésre, hogy noha most kiestünk, a jövő évi selejtező első fordulójában talán még lehetünk kiemeltek, így felelt: „Tizenharmadikak voltunk a februári Kanada elleni idegenbeli siker után, ezzel a vereséggel biztos visszaesünk néhány helyet. Ha kiemeltek leszünk, kicsit jobb lesz a helyzetünk, mint az év elején, mert elkerülhetjük a legerősebb nemzeteket.”
Mindent elért a vízben, ami elérhető, a Gyarmati Dezső-féle aranycsapat meghatározó pólósa volt, de ez csak része a 75 esztendeje született Csapó Gábor életének. Mindig történt vele, miatta valami, mint a tehetséges emberekkel általában, ezért úgy tartotta: akinek nála szebb élete volt, az festi magát. Úgy ragadt meg az uszodában, hogy a Szigeten, ahová lejárt játszani, Csuti József megkérdezte, lenne-e kedve úszni. A faltól falig nem volt az ő világa, hamar jött a labda, 1973-ban a belgrádi világbajnokságon már ő volt az aduász. Gyarmati Dezső szövetségi kapitányként bátran bevetette, a Szovjetunió elleni sorsdöntő meccsen úgy nyertünk 5–4-re, hogy három gólt dobott. Írásunkat Népsport mellékletünkben olvashatják.
A NEMZETI SPORT NAPILAPOT DIGITÁLIS FORMÁBAN ITT OLVASHATJA EL!